2025. 04. 07., hétfő
Herman
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ötvenezer hektárral emelnék az öntözött területek nagyságát

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2017/10/09
Címkék: öntözés, öntözéses gazdálkodás

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián szombaton.

Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon. Hozzátette, a termésbiztonság érdekében egyre nagyobb szükség van öntözésre a hozamok ingadozása, a csapadék egyenetlen eloszlása miatt: az utóbbi száz évben a csapadék és hőmérséklet eloszlása alapján 17 esztendő volt kedvező, 32 csapadékos, 23 száraz, 28 pedig aszályos.

A miniszter kiemelte: csökkent az öntözött területek száma, ma 100-130 ezer hektárt öntöznek Magyarországon a korábbi 300-400 ezer hektárral szemben. Az öntözhető területek 73 százaléka az Alföldön található, 23 százaléka a Dunántúlon. A fennmaradó rész szétszórtan helyezkedik el, Nógrád, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Úgy vélte, a magyar gazdák azért sem öntöznek, mert anélkül is lehet termelni, de kérdés, hogy meddig. A miniszter hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság öntözés nélkül is képes volt a növekedésre. Ugyanakkor versenyképes a magyar mezőgazdaság, de öntözésfejlesztéssel 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni. A kormány célja, hogy a ténylegesen öntözött mezőgazdasági terület évi 50 ezer hektárral emelkedjen, elérve a rendszeresen öntözött 350-400 ezer hektárt.

Fazekas szerint a közfoglalkoztatási programmal összekapcsolva az öntözéses gazdálkodás fejlesztése növeli a vidéki foglalkoztatottságot is. Mint mondta, szükséges a tájhasználat optimalizálása is, a Nemzeti Vízstratégia is foglalkozik ezzel, továbbá a kormány is fontosnak tartja az öntözőrendszerek felújítását.

Ajánlott kiadványokBakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások
Dr. Imre József :
Termőföldünk
Dr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiFontos kárenyhítési határidőkHasznos információk az öntözéses gazdálkodásrólTeendők tartósan vízhiányos időszak esetén

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Pozitív „mellékhatások” kísérik a talajkímélő gazdálkodást
Bár akadnak már jó példák, de még nem kellő ütemben terjednek a talajkímélő művelési módszerek. Gyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották, és ez meglátszik a pénzügyi eredményességükben is. Itthon egyébként minden adott arra, hogy a gazdálkodók az átállás mellett döntsenek, rendelkezésre áll a technológia és a tudás is.
Precíziós talajlazítási terv készítése kukorica termesztéséhez
A mezőgazdaságban alkalmazott nagy tömegű erő- és munkagépek jelentősen hozzájárulnak a talajfelszín irányából induló és egyre vastagodó tömörödött rétegek kialakulásához. A talaj káros tömörödöttségének megszüntetésére rendelkezünk megfelelő mélylazítási technológiákkal, melyek alkalmazása viszont rendkívül energia- és költségigényes.
Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség
Önellátásra sem vagyunk képesek a friss zöldségfélékből. A fóliasátrak nagy része korszerűtlen, elavultak a technológiák, és a legtöbb helyen a dolgos kezek is hiányoznak. Hiány persze nincs zöldségfélékből, import van bőven, de sokaknak megfizethetetlen. A tény az: a hazai lakosság több mint harmada nem eszik naponta zöldségfélét, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.
A genetika és a technológia kölcsönhatása a kukoricatermesztésben
Első lépés a jövedelmező kukoricatermelésben: a hibrid vetőmagok kiválasztása. A döntésnél figyelni kell az érésidőre, a tőszámra, a termőképességre, a szárazságtűrésre, a szárszilárdságra, a vízleadásra, a szemnedvesség- tartalomra.
A 2024-es globális gabonatermelés előrejelzése megegyezik a 2023-as termeléssel
A FAO legfrissebb, a 2024-es globális gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését szeptemberben 2,8 millió tonnával csökkentette, most 2851 millió tonnára szabva, ami majdnem megegyezik a 2023-assal. Az új Gabonakínálati és Keresleti Tájékoztató a módosításokat a durva szemek, köztük a kukorica betakarítási várakozásainak csökkenésével magyarázza, elsősorban az Európai Unióban, Mexikóban és Ukrajnában tapasztalható meleg és száraz időjárás miatt. Eközben a FAO megemelte a 2024-es globális búzatermelésre, valamint a rizsre vonatkozó előrejelzését.
A káposztafélék gépi betakarítása
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80 %-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel járhat együtt.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza