2022. 05. 17., kedd
Paszkál
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kulcsszerepben a földbizottságok

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Harangozó Tibor
Címkék: termőföld, földpiac, földtörvény, földbizottság, földhasználat, haszonbérlet, földtulajdon

Május elseje után kulcsszerepbe kerülnek a helyi földbizottságok. A földpiaci forgalom helyi ellenőrzésére létrehozott szervezetek kialakításáról azonban a még a törvényes határidő lejárta környékén is viták folytak, amelyeket részben egy új kormányrendelet, illetve a vonatkozó törvény módosítása lényegében lezárt. Közreadjuk a lényeges tudnivalókat – miről kell tudni helyben?

Minden településen létre kell hozni azokat a helyi földbizottságokat, amelyek május elseje után beleszólást kapnak abba, hogy egy-egy földadásvételi ügylet létrejöhet-e vagy sem. A testületek 3–9 tagúak lehetnek a településekhez tartozó földterület függvényében. A bizottságok tagjait a kormány rendelete szerint áprilisban kell megválasztani. A kormány januárban elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez.

A kormány február közepén elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot „vétójog” illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás. A bizottságok kialakításához februárban, az Országgyűlés utolsó munkanapján még egy törvénymódosítást is el kellett fogadni, amely jelentősen pontosítja az eljárási szabályokat és a testületek képviseleti rendjét.

A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000–5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.

Felügyelet

Az eljárási rendet alapvetően meghatározó, a 2014. évi XVI. Törvény (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról) szóló jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
„a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag, továbbá a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) állampolgárságát,
ac) lakcímet; b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, székhelyét és telephelyét, valamint az a) pontban foglalt köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye megnevezését és székhelyet.”

A helyi földbizottság állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhez vételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

Nem magyar találmány

A helyi földügyekben illetékes bizottságok „helyzetbe hozása” egyáltalán nem magyar ötlet – számos uniós tagállam él ezzel az eszközzel, hogy korlátozza a külső földszerző spekulációs tőke térnyerését az országban. A Római Szerződés ugyanis bár előírja, hogy a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni, az EU országai azonban olyan szabályozási modelleket dolgoztak ki, amelyekben az egyes államok nem különböztetik meg a mezőgazdasági vállalkozókat állampolgárságuk szerint, de gyakran előnyben részesítik a helyben lakó, ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végző embereket. Franciaországban az érdekképviseleti szervezetek és agrár-hitelintézetek által működtetett földalapkezelő általános elővásárlási joggal rendelkezik bármely mezőgazdasági ingatlanra, sőt a vételárat maga állapítja meg, ez ellen a tulajdonos a bíróságon élhet kifogással. A megszerzett földeket a társaság racionálisan művelhető egységekké formálja, majd öt éven belül gazdálkodók számára értékesíti vagy haszonbérletbe adja.
E rendszerben elsősorban a mezőgazdasági üzemre mint termelőegységre vonatkoznak korlátozások, nem a földtulajdonra. Egy személynek akár több ezer hektár termőföldje is lehet, de földjének csak egy részét használhatja saját maga, a többit haszonbérletbe kell adnia.
A német modellben az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A helyi lakosoknak, illetve önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy ha nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Bizonyos mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyhatóságot, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak.
A földforgalom Ausztriában is előzetes hatósági hozzájáruláshoz kötött. A telekspekuláció kivédésére csak olyan személy szerezhet termőföldet, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik, illetve egy kamarai szakbizottság előtt alkalmasnak bizonyul a gazdálkodásra.
Az angolszász modell a legliberálisabb: a termőföld az Egyesült Királyság egész területén szabadon adható-vehető, külföldiek is korlátozás nélkül vásárolhatnak. A mezőgazdasági ingatlanok megvásárlásához nincs szükség mezőgazdasági képesítésre sem.

A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23–25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő- testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

Kifogás benyújtása eseten e törvény és a Földforgalmi törvény alkalmazásában a helyi földbizottság állásfoglalásának közlésétől számított határidők a képviselő-testület döntése közlésétől számítandók.

A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol. A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a helyi földbizottság
a) működésével kapcsolatos belső szabályzatai megfelelnek- e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a belső szabályzatainak.

Ha a törvényességi felügyeleti jogkor gyakorlása során a fővárosi és megyei kormányhivatal törvénysértést észlel, megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvényesség helyreállítására.

Ha a helyi földbizottság működésképtelen vagy a működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a fővárosi és megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottság ülését hívja össze.

A földhasználók érdekei

„A magyar földtörvény a magyar érdekeket védi, és kiállja az uniós próbát” – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság sem csalhatatlan. A Kurier című osztrák napilap március közepén megjelent internetes cikkében a birtokukba került levélre hivatkozva azt írta: az Európai Bizottság szerint attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért a bizottság „megteszi a szükséges lépéseket”.
Az új magyar földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.
Fazekas Sándor viszont azt hangsúlyozta, hogy a magyar földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érdekeit veszi figyelembe, nem pedig a spekulánsokét. A miniszter szerint egy osztrák gazda is spekulál akkor, ha otthon nem boldogul, egy másik országban – ez esetben Magyarországon – próbál szerencsét, és a magyar törvényeket próbálja kijátszani. Fazekas Sándor kiemelte: „A magyar föld magyar ügy, és nem fogjuk engedni, hogy törvénytelen ügyletekkel jusson valaki földhöz”. A miniszter szerint pontosan tisztázni kellene, hogy Ausztriának mi a problémája a földtörvénnyel: eddig a haszonélvezetet kifogásolták, most pedig a haszonbérleti szerződéseket.
„Én nem fogok találgatásokba bocsátkozni, a bizottsági anyagból majd megtudjuk, mi a brüsszeli vélemény” – mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a Vidékfejlesztési Minisztérium még nem kapott hivatalos jelzést Brüsszeltől.

Ajánlott kiadványokOrlovits Zsolt (szerkesztő):
A termőföldforgalom és -használat jogi szabályozása, Adásvétel - haszonbérlet - öröklés
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája
Dr. Imre József :
Termőföldünk
Dr. Husti István:
Mezőgazdasági vállalkozói kézikönyv

Ez is érdekelhetiKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaA minimális talajborítást fenn kell tartaniA talaj megfelelő védelme elengedhetetlen

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legnagyobb hazai frisspiaci szereplő a DélKerTÉSZ
A DélKerTÉSZ a 2002-ben történt megalakulása óta integrálja a szentesi, és Szentes környéki termelőket, családi gazdaságokat, és társvállalkozásokat. Közel 500 szentesi és Szentes környéki kertész dolgozik nap, nap után azon, hogy friss zöldség kerüljön a magyar fogyasztók asztalára. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetőjével beszélgettünk.
Gyakorlati tudnivalók az elővásárlási jogról
Az elővásárlási jog kétségkívül az egyik legizgalmasabb területe a földforgalmi szabályozásnak. Ez hatá­rozza meg ugyanis, hogy ki szerzi meg a termőföldet, és amikor birtokpolitikáról beszélünk, akkor jelentős részben az elővásárlási sorrendet értjük alatta.
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
A borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha fajban. A szaporulat ugyanis mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállomány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől függ.
AgRár AdminiSZtráció egyszerűen
AKG-ÖKO pályázatban érintetteknek, Nitrát adatszolgáltatás vagy Gazdálkodási napló vezetésére kötelezetteknek!
Drónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél
– Mióta foglalkoznak drónos permetezéssel?Az ISM Technology hazánkban elsőként kezdte el a mezőgazdasági permetező drónokkal való kutatást és fejlesztést. 2017 óta több, mint 15 ezer kísérleti felszállást és 10 ezer hektárnyi föld lepermetezését hajtottuk végre. Mindezt annak érdekében, hogy a permetező drón technológia hatékony és jövedelmező legyen az országnak, a gazdának és a szolgáltatónak.
Pénzre játsszuk
A piaci kihívások és a növekvő verseny egyre erősebb tudatosságot kíván az állattenyésztők részéről. A digitalizáció már egy ideje segíti a mindennapi munkát, de az üzleti szemlélet egyelőre nem nyert teret magának, egészen mostanáig. Mit tud ma tenni egy állattenyésztő azért, hogy ne maradjon le?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza