Kulcsszerepben a földbizottságok

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Harangozó Tibor, 2014/03/10
Címkék: termőföld, földpiac, földtörvény, földbizottság, földhasználat, haszonbérlet, földtulajdon

Minden településen létre kell hozni azokat a helyi földbizottságokat, amelyek május elseje után beleszólást kapnak abba, hogy egy-egy földadásvételi ügylet létrejöhet-e vagy sem. A testületek 3–9 tagúak lehetnek a településekhez tartozó földterület függvényében. A bizottságok tagjait a kormány rendelete szerint áprilisban kell megválasztani. A kormány januárban elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez.

A kormány február közepén elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot „vétójog” illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás. A bizottságok kialakításához februárban, az Országgyűlés utolsó munkanapján még egy törvénymódosítást is el kellett fogadni, amely jelentősen pontosítja az eljárási szabályokat és a testületek képviseleti rendjét.

A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000–5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.

Felügyelet

Az eljárási rendet alapvetően meghatározó, a 2014. évi XVI. Törvény (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról) szóló jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
„a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag, továbbá a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) állampolgárságát,
ac) lakcímet; b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, székhelyét és telephelyét, valamint az a) pontban foglalt köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye megnevezését és székhelyet.”

A helyi földbizottság állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhez vételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

Nem magyar találmány

A helyi földügyekben illetékes bizottságok „helyzetbe hozása” egyáltalán nem magyar ötlet – számos uniós tagállam él ezzel az eszközzel, hogy korlátozza a külső földszerző spekulációs tőke térnyerését az országban. A Római Szerződés ugyanis bár előírja, hogy a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni, az EU országai azonban olyan szabályozási modelleket dolgoztak ki, amelyekben az egyes államok nem különböztetik meg a mezőgazdasági vállalkozókat állampolgárságuk szerint, de gyakran előnyben részesítik a helyben lakó, ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végző embereket. Franciaországban az érdekképviseleti szervezetek és agrár-hitelintézetek által működtetett földalapkezelő általános elővásárlási joggal rendelkezik bármely mezőgazdasági ingatlanra, sőt a vételárat maga állapítja meg, ez ellen a tulajdonos a bíróságon élhet kifogással. A megszerzett földeket a társaság racionálisan művelhető egységekké formálja, majd öt éven belül gazdálkodók számára értékesíti vagy haszonbérletbe adja.
E rendszerben elsősorban a mezőgazdasági üzemre mint termelőegységre vonatkoznak korlátozások, nem a földtulajdonra. Egy személynek akár több ezer hektár termőföldje is lehet, de földjének csak egy részét használhatja saját maga, a többit haszonbérletbe kell adnia.
A német modellben az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A helyi lakosoknak, illetve önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy ha nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Bizonyos mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyhatóságot, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak.
A földforgalom Ausztriában is előzetes hatósági hozzájáruláshoz kötött. A telekspekuláció kivédésére csak olyan személy szerezhet termőföldet, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik, illetve egy kamarai szakbizottság előtt alkalmasnak bizonyul a gazdálkodásra.
Az angolszász modell a legliberálisabb: a termőföld az Egyesült Királyság egész területén szabadon adható-vehető, külföldiek is korlátozás nélkül vásárolhatnak. A mezőgazdasági ingatlanok megvásárlásához nincs szükség mezőgazdasági képesítésre sem.

A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23–25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő- testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

Kifogás benyújtása eseten e törvény és a Földforgalmi törvény alkalmazásában a helyi földbizottság állásfoglalásának közlésétől számított határidők a képviselő-testület döntése közlésétől számítandók.

A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol. A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a helyi földbizottság
a) működésével kapcsolatos belső szabályzatai megfelelnek- e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a belső szabályzatainak.

Ha a törvényességi felügyeleti jogkor gyakorlása során a fővárosi és megyei kormányhivatal törvénysértést észlel, megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvényesség helyreállítására.

Ha a helyi földbizottság működésképtelen vagy a működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a fővárosi és megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottság ülését hívja össze.

A földhasználók érdekei

„A magyar földtörvény a magyar érdekeket védi, és kiállja az uniós próbát” – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság sem csalhatatlan. A Kurier című osztrák napilap március közepén megjelent internetes cikkében a birtokukba került levélre hivatkozva azt írta: az Európai Bizottság szerint attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért a bizottság „megteszi a szükséges lépéseket”.
Az új magyar földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.
Fazekas Sándor viszont azt hangsúlyozta, hogy a magyar földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érdekeit veszi figyelembe, nem pedig a spekulánsokét. A miniszter szerint egy osztrák gazda is spekulál akkor, ha otthon nem boldogul, egy másik országban – ez esetben Magyarországon – próbál szerencsét, és a magyar törvényeket próbálja kijátszani. Fazekas Sándor kiemelte: „A magyar föld magyar ügy, és nem fogjuk engedni, hogy törvénytelen ügyletekkel jusson valaki földhöz”. A miniszter szerint pontosan tisztázni kellene, hogy Ausztriának mi a problémája a földtörvénnyel: eddig a haszonélvezetet kifogásolták, most pedig a haszonbérleti szerződéseket.
„Én nem fogok találgatásokba bocsátkozni, a bizottsági anyagból majd megtudjuk, mi a brüsszeli vélemény” – mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a Vidékfejlesztési Minisztérium még nem kapott hivatalos jelzést Brüsszeltől.

Ajánlott kiadványokDr.Posta László:
A termőföldhasználat gazdasági kérdéseiMikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatásDr. Imre József :
TermőföldünkDr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaA minimális talajborítást fenn kell tartaniA talaj megfelelő védelme elengedhetetlen