2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vágóhídi melléktermék-feldolgozót hoz létre a Kométa

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK, 2017/10/10
Címkék: élelmiszeripar, húsfeldolgozás, vágóhíd

A Kométa 99' Zrt. új termékek előállításába kezd a vágóhídján keletkező melléktermékek feldolgozásával 2018 végétől, egy több mint 1,3 milliárd forintos beruházás eredményeként.

A saját erő és banki hitel mellett felerészben európai uniós támogatásból finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt keretében a kaposvári vágóhídon olyan technológiát honosítanak meg, amellyel az évente keletkező 6800 tonna melléktermékből 1100 tonna ipari zsírt és 2200 tonna húslisztet készítenek, a feldolgozásra nem alkalmas anyagokat pedig szakszerűen ártalmatlanítják. Az ipari zsírt a vegyiparban, a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban hasznosítják, Olaszországban kogenerációs motorokkal elektromos energiát is előállítanak belőle, a húslisztet hobbiállat-eledel készítéséhez használják fel erre szakosodott vállalkozások. A cég az új termékek értékesítéséből 350-400 millió forint árbevételt, a hulladékmegsemmisítés elmaradásából mintegy 50 millió forint megtakarítást remél évente, így a beruházás várhatóan három éven belül megtérül.

A társaság szerint Magyarországon egyedülálló, hogy egy főtevékenységként vágással, húsfeldolgozással, húsipari termékgyártással foglalkozó vállalkozás új termékeket állítson elő vágóhídi melléktermékekből. Ezzel a Kométa nemcsak bevételre tesz szert, hanem a környezet védelméhez is hozzájárul.

A cég tavaly a 2015. évinél 21 százalékkal több, 57 ezer tonna húst és húskészítményt állított elő és adott el. Az árbevétel 61 százaléka a belföldi értékesítés eredménye, az exportárbevétel részarány 37-ről 39 százalékra nőtt 2016-ban. A készítményexport 52 százaléka Olaszországba irányul, de a Kométa termékei emellett több mint 30 országba is eljutnak. A cég megduplázta dél-koreai kivitelét, és elindította az exportot Japánba is. A Kométa az elmúlt tíz évben mintegy 8 milliárd forintot költött fejlesztésekre, egyebek mellett teljesen felújította a vágóhidat és a csontozó üzemet, valamint jelentős fejlesztéseket hajtott végre a gyártó és csomagoló üzemegységekben.

Ajánlott kiadványokDr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Deák Tibor:
Élesztőgombák a természetben és az iparban
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar

Ez is érdekelhetiA hazai sárgarépa-termelést erősítheti az új feldolgozó üzemMegjelent az élelmiszeripari és borászati üzemek fejlesztési pályázataÚjra megnyílik a VP élelmiszeripari pályázat!

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Vadgasztronómia: egészséges a vadhús, de nem fogy
A vadhús vegyszer- és hormonmentes, be lehetne és kellene vonni a mindennapi étkezésekbe - buzdította a potenciális vásárlókat Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a vadgasztronómiai fesztiválon. A statisztika őt igazolja, az egy főre jutó fogyasztás 10-30 dekagramm között ingadozik évente.
Tornai Pincészet: a kiváló fehérborok szentélye
A Somlói borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke. A 450 hektárnyi szőlőterületet a Bakony nyugati lábánál, három vulkanikus eredetű tanúhegyen (Somló, Kissomlyó, Ság-hegy) évszázadok óta művelik a gazdák. Az elmúlt három és fél évtizedben sok szép emlék köt ehhez a szemet gyönyörködtető természeti tájhoz, többek között a Tornai Endre által 1946-ban alapított borászathoz is. Legfrissebb élményem a 44. Országos Borverseny eredményhirdetése, amelyen ünnepélyes díjátadó gálán hirdették ki a kategóriagyőzteseket, a nagyarany, az arany és az ezüstérmes borokat. Tornai Tamást, a Tornai Pincészet tulajdonosát, a Kft. ügyvezető igazgatóját négy alkalommal szólították a szervezők, hogy vegye át az aranyérmekről, és a különdíjról szóló oklevelet. Tornai Tamással beszélgettünk.
Hulladékgazdálkodás: a termelés növelése helyett visszafogott pazarlást
A világon megtermelt élelmiszer harmada, egyes becslések szerint 44 százaléka kárba vész. Ennek okai közé sorolhatjuk a rossz betakarítási gyakorlatot, a helytelen szállítást, tárolást, a sokszor feleslegesen szigorított eladási határidőket, a piacokon keletkező hulladékokat, és természetesen a vásárlói pazarlásokat. A világ népessége 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt, ami 25 százalékos bővülést jelent. Az étrendek változásával, a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztásának növekedésével, ez értékben 60 százalékkal növeli az élelmiszer-igényt. 
300 milliárd forintos fejlesztési programmal segíti a kormány a magyar élelmiszergyártókat
A Coop cégfilozófiájában az élelmiszerek magas minősége mellett mindig kiemelt helyet kap a társadalmi felelősségvállalás és a közösség iránti elkötelezettség. Ennek szellemében immár 19. alkalommal rendezik meg a magyar termékeket népszerűsítő Coop Rallyt, amelyhez idén 71 vállalkozás csatlakozott. „A program nemcsak a hazai termékek népszerűsítését szolgálja, hanem a magyar gazdák és családok megélhetéséhez is hozzájárul” –jelentette ki Tállai András, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Coop Rally idei beharangozó sajtótájékoztatóján.
Eszünk és repülünk: mi a károsabb?
A világon a húsfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség száma. A szakirodalom szerint egy kilogramm marhahús elfogyasztásakor 27 kilogramm széndioxid egyenérték keletkezik, egy kilogramm csirkehúsnál  6-7 kilogramm; de a Budapest – London repülőúton már 300-400 kilogramm. Azért az tény, hogy az emberek gyakrabban esznek, mint repülnek.   
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza