2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vágóhídi melléktermék-feldolgozót hoz létre a Kométa

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK, 2017/10/10
Címkék: élelmiszeripar, húsfeldolgozás, vágóhíd

A Kométa 99' Zrt. új termékek előállításába kezd a vágóhídján keletkező melléktermékek feldolgozásával 2018 végétől, egy több mint 1,3 milliárd forintos beruházás eredményeként.

A saját erő és banki hitel mellett felerészben európai uniós támogatásból finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt keretében a kaposvári vágóhídon olyan technológiát honosítanak meg, amellyel az évente keletkező 6800 tonna melléktermékből 1100 tonna ipari zsírt és 2200 tonna húslisztet készítenek, a feldolgozásra nem alkalmas anyagokat pedig szakszerűen ártalmatlanítják. Az ipari zsírt a vegyiparban, a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban hasznosítják, Olaszországban kogenerációs motorokkal elektromos energiát is előállítanak belőle, a húslisztet hobbiállat-eledel készítéséhez használják fel erre szakosodott vállalkozások. A cég az új termékek értékesítéséből 350-400 millió forint árbevételt, a hulladékmegsemmisítés elmaradásából mintegy 50 millió forint megtakarítást remél évente, így a beruházás várhatóan három éven belül megtérül.

A társaság szerint Magyarországon egyedülálló, hogy egy főtevékenységként vágással, húsfeldolgozással, húsipari termékgyártással foglalkozó vállalkozás új termékeket állítson elő vágóhídi melléktermékekből. Ezzel a Kométa nemcsak bevételre tesz szert, hanem a környezet védelméhez is hozzájárul.

A cég tavaly a 2015. évinél 21 százalékkal több, 57 ezer tonna húst és húskészítményt állított elő és adott el. Az árbevétel 61 százaléka a belföldi értékesítés eredménye, az exportárbevétel részarány 37-ről 39 százalékra nőtt 2016-ban. A készítményexport 52 százaléka Olaszországba irányul, de a Kométa termékei emellett több mint 30 országba is eljutnak. A cég megduplázta dél-koreai kivitelét, és elindította az exportot Japánba is. A Kométa az elmúlt tíz évben mintegy 8 milliárd forintot költött fejlesztésekre, egyebek mellett teljesen felújította a vágóhidat és a csontozó üzemet, valamint jelentős fejlesztéseket hajtott végre a gyártó és csomagoló üzemegységekben.

Ajánlott kiadványokDr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Deák Tibor:
Élesztőgombák a természetben és az iparban

Ez is érdekelhetiA hazai sárgarépa-termelést erősítheti az új feldolgozó üzemMegjelent az élelmiszeripari és borászati üzemek fejlesztési pályázataÚjra megnyílik a VP élelmiszeripari pályázat!

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
A fogyasztók egészségéért, biztonságáért dolgoznak
A Quality-Mentor Consulting Kft.-t Erdély Viktória élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök arra a tudásra, tapasztalatra építve alapította, amelyet az elmúlt két évtizedben szerzett a hazai élelmiszeriparban. A 2022-ben alapított cég tevékenysége teljes mértékben az élelmiszerbiztonságra és a minőségirányításra épül. A cég fő profilja, hogy segítséget nyújt az élelmiszereket és élelmiszer-csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak a HACCP rendszer vagy tanúsított élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS, BRC, FSSC) kialakításában, bevezetésében és hosszú távú fenntartásában.
Harminc éve a biztonságos és minőségi élelmiszertermelés szolgálatában - DABIC Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum Nonprofit Kft.
A DABIC Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum Nonprofit Kft. alapításának története 1996-ig nyúlik vissza, amikor 15 lelkes az innováció, a mezőgazdasági termelés modernizálása iránt elkötelezett alapító tulajdonos (önkormányzatok, gazdasági társaságok, kutatóintézetek és magánszemélyek) létrehozta a ma is működő társaság jogelődjét.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza