A tagok háromnegyede elégedett a munkánkkal

Kategória: Kamara | Forrás: Agrárium, 2017/10/01

Győrffy Balázs,
a NAK elnöke

– Elnök úr, mutassa be, kérem, mik voltak a jelenlegi kamara első négy évének legjelentősebb eredményei!

– A 2013. március 28-án megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy sor újdonságot hozott: kötelező tagságot, szélesebb tagsági kört, ami egy közel 400 ezres tagságot generált.
2014. január 1-től hozzánk kerültek a falugazdászok, így a kamarai tanácsadókkal kiegészülve létre tudtuk hozni az egységes kamarai falugazdász hálózatot, amely mintegy 650 fővel működik jelenleg is. A folyamatos fejlesztés révén most már olyan eszközökkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a magas szintű munkavégzést. Ez a rendszer nyilván azért van, hogy a tagságot segítse. Büszkén újságolhatjuk, hogy a falugazdászaink az elmúlt három évben mintegy 1000 milliárd forint lehívásához nyújtottak a tagságnak segítséget, ami nagyon jelentős forrás.

A Vidékfejlesztési Programnál a pályázatok esetében a pályázat-előkészítő munkacsoportba delegáltunk tagokat, akik igyekeztek még a pályázatok kiírása előtt tagságunk érdekeit képviselve gazdaszemmel, vállalkozói szemmel átvizsgálni azokat. A már kiírt pályázatokhoz való hozzáférés segítéséhez pedig kialakítottuk a pályázati tanácsadói hálózatot. Ebbe több mint 200 pályázatíró – nagyjából a piacon elérhető létszám kétharmada – regisztrált. Őket minősítjük, oktatjuk, és felkerültek, felkerülnek egy adatbázisba, ahol a szolgáltatásaikat igénybe vevők nyilvánosan minősíthetik őket, illetve rájuk is lehet keresni akár területi, akár ágazati szinten.

A feketegazdaság elleni harcra kiemelt hangsúlyt helyeztünk. Megalakulásunk óta folyamatosan javasoltuk és kértük a kormányzatot egy ütemezett áfacsökkentés bevezetésére. Nagyon örülünk, hogy a kormány elindult ezen az úton, és reményeink szerint mihamarabb további lépéseket tesz majd. A valóban végiggondolt és szakmai alapokon nyugvó munka érdekében a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy munkacsoport létrehozásában állapodtunk meg, hogy amikor a 2019-es vagy a 2020-as költségvetést tárgyalja az illetékes tárca, akkor előtte legyen lehetőségünk egyeztetni arról, melyik ágazat kerüljön bele az újabb csökkentés körébe. Vannak ágazatok, amelyek továbbra is megoldásért kiáltanak, mint a zöldség-gyümölcs, a sütőipar, a tűzifa vagy a tejágazat egy jelentős része. Ezeket mind lajstromba kellene venni, és eldönteni, hogy amikor a költségvetés megengedheti magának, melyik évben melyiknek csökkenhet az áfája. Nagyon remélem, hogy amikor a következő költségvetés napirendre kerül az országgyűlésben, már ez alapján tudunk majd haladni.

Mintegy 200 jogszabályt véleményezünk évente, ez azt jelenti, hogy minden munkanapra jut egy. Ezek között voltak komoly hatással bíró jogszabályok is, néhányat pedig egyenesen mi kezdeményeztünk.

Például – nincs rá jobb szó – „megpuccsoltuk” a permetezőgépek kötelező felülvizsgálatát, ami szerintünk indokolatlan szigorítás lett volna az uniós jogszabá­lyokra hivatkozva. Az őstermelői igazolvány rendszerének sokat emlegetett átalakítása alapvetően nemcsak azzal járt, hogy egy plasztikkártya váltotta a papíralapú igazolványt, hanem a háttérben egy nagyon komoly informatikai fejlesztés is történt. Készíttetünk egy mobiltelefonos applikációt, amelynek a segítségével az őstermelői igazolvány száma alapján ellenőrizni tudjuk, hogy kik vannak ott velünk szemben a standokon és mit árulhatnak. Egyértelmű sikerként könyveljük el, hogy ennek hatására egy év alatt 30 ezerrel kevesebb őstermelői igazolványt igényeltek, vagyis egyből ennyivel kevesebb lett az ál-őstermelő.

A vízkészletjárulékkal kapcsolatban sikerült elérni, hogy többletvíz visszatartása esetén, illetve tartósan vízhiányos állapotban ne kelljen fizetni. Utóbbira az idei évben volt is példa, hiszen a kamara kérésére nyár közepén Pintér Sándor belügyminiszter úr bejelentette a tartósan vízhiányos állapotot, így erre az időszakra vízkészletjárulékot sem kellett fizetni. Mindezek mellett kiharcoltuk azt is, hogy az Európai Unió legmagasabb ingyenes kvótája álljon rendelkezésre. Vagyis mezőgazdasági felhasználás esetén 50 000 m3-ig, a halágazatban és a rizstermelésben pedig 150 000 m3-ig nem kell vízkészletjárulékot fizetni. Ugyanakkor eltökéltek vagyunk, hogy ezt a számot megduplázzuk, amire jó esély is kínálkozik.

Nagyon sok erőfeszítést tettünk az öntöző kutak legalizálása érdekében is. Azt gondoljuk ugyanakkor, hogy lajstromba kell venni, egyáltalán hány kút van. Van ugyanis olyan település, amelynek több száz illegális kút van a határában, márpedig így okszerű vízgazdálkodást folytatni nem lehet. Viszont az sem normális, hogy adott esetben 500 ezer és 1 millió forint között van egy kútnak a legalizálási költsége. Ilyen költségek mellett a gazdálkodók nem fogják azokat engedélyeztetni. Ennek egy jelentős része hatósági díj, másik része pedig mérnöki, tervezői díj. Úgy véljük, mindkettőben komoly csökkentési lehetőségek vannak. Próbáltunk a mérnöki kamarával egyeztetni a díjak mérséklését illetően, a másik oldalon pedig javaslatot tettünk arra, hogy jó néhány hatósági ellenőrzést el kellene engedni, vagy legalábbis nem a gazda költségére elvégezni.

Nagyon fontos eseménye volt az idei évnek az új erdőtörvény bevezetése. Ebben az esetben, úgy vélem, jól megmutatkozott a kamarának az a robosztus ereje, amivel érdemben tud egy-egy ágazatnak segítségére lenni. Mind az állami erdőgazdaságok, mind a magán-erdőgazdálkodók, mind a Pro Silva Hungaria egységes álláspontot képviselt, amit velünk közösen alakított ki. Ez a négyes fogat nagyon határozottan kitartott a saját álláspontja mellett, és sikerült törvényi szinten fontos szabályokat alkotni, amelyek reményeink szerint a végrehajtási rendeletekben is megjelennek majd. Az egészen abszurd volt ugyanis, hogy a 2009-es jogszabály hatására a nem egészen 1 millió hektár magánerdőből 250 ezer hektárt nem műveltek, ha nem is kizárólag, de jelentős mértékben a túlzó természetvédelmi előírások miatt, miközben rendszeresen azt hallani, hogy tűzifahiány van az országban. Pedig a másik oldalon a természetvédelmi célok meg azt diktálnák, hogy növeljük az erdősültséget, de a magán-erdőtulajdonosok nem fognak akkor erdőt telepíteni, ha nem éri meg nekik. Mi azt gondoljuk, és ezt is próbáltuk a törvényjavaslatban érvényesíteni, hogy ha közérdeket akarunk védeni a magántulajdonban, akkor jogos elvárás a tulajdonos részéről, hogy a közérdeket közpénzből óvjuk meg.

– Mennyiben szokatlan helyzet az élelmiszeripar bevonása az agrárgazdasági kamarába?

– Az élelmiszeriparnak a kamarai rendszerbe történő integrációja talán a kamarai átalakulás egyik legnagyobb újdonsága volt. Nagyon remélem, hogy a támogatásokban való közbenjárásunknak köszönhetően ki tud mozdulni az élelmiszeripar arról a versenyképességi holtpontról, ahol volt. A 2007–13-as tervezési időszakban a borászati ágazaton kívül igazából élelmiszeripari fejlesztésre nem lehetett pályázni. Most sikerült egyrészt a Vidékfejlesztési Programból 200 milliárd forintot a mikro- és kis élelmiszeripari vállalkozások fejlesztésére elkülöníteni, de nagyon eltökéltek voltunk, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) is tudjunk a közepes méretű élelmiszeripari vállalkozások számára forrást elkülöníttetni. Ez nem ment éppen zökkenőmentesen, de végül sikerült az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével komoly eredményt elérni. Így most végül ebből 100 milliárd forint áll rendelkezésre, igaz, a fele visszatérítendő, a fele vissza nem térítendő támogatás. Legalább ennyire fontos – és erről kevés szó esik –, hogy sikerült azt elérni, hogy a GINOP-ban ennél az egyetlen pályázati kiírásnál nincs létszámbővítési kötelezettsége a vállalkozásoknak. Hiszen az élelmiszeriparnak éppen az a problémája, hogy a technológiai lemaradást munkaerővel pótolja. Ha pedig technológiát fejleszt, akkor nyilvánvalóan munkaerő szabadul fel. Ha ez nem került volna bele a kiírásba, hiába volna bármennyi pénz, nem volna olyan, aki pályázna rá. Ez a kitétel tehát legalább akkora jelentőségű volt, mint maga az egész program.

A nagyvállalatoknál is folyamatos problémát jelent a fejlesztés. A kormánynak van egy programja, amelyben a nagyvállalatokat próbálja meg helyzetbe hozni, mivel uniós forrásból őket nem lehet támogatni. Mintegy 24,3 milliárd forintot osztott ki az NGM a nagyvállalati kategóriában, és ebből 8,7 milliárd jutott az élelmiszeriparnak. Itt tehát az élelmiszeripar nagyon erősen felülreprezentált, hiszen azért a nemzetgazdaságnak nem egyharmadát adja az élelmiszeripar. Örülünk, hogy a fejlesztések ebben a szektorban is elindulhatnak.

– Mely szolgáltatások bizonyultak a legsikeresebbnek az elmúlt időszakban?

– A kamarai szolgáltatások folyamatosan a gondolkodásunk középpontjában állnak. Egy szolgáltató típusú kamarában hiszünk, mi ezt szeretnénk felépíteni. Ezért alakítottuk úgy a működésünket, hogy lehetőleg gyorsan és rugalmasan tudjunk a tagsággal kapcsolatba kerülni.

Ezért voltak informatikai fejlesztések, egy SAP-CRM rendszer kezeli a tagi és partner adatbázisunkat. Ez egy nagyon komoly, modern megoldás. Egy pillanat alatt tudni lehet egy tagról, hogy mikor írt nekünk levelet, mi volt a tartalma, mikor válaszoltunk, mikor vallott be tagdíjat, volt-e bármilyen problémája, állt-e valakivel közvetlen kapcsolatban. Így egyrészt sokkal gyorsabban tudjuk a problémáit megoldani, másrészt mi is ellenőrizni tudjuk, hogy azokat az időbeli korlátokat, amelyeket a kollégákkal közösen megszabtunk a tagjainkkal való kapcsolatfelvételre, tudtuk-e tartani.

A szolgáltatásaink közül legelső helyen hadd említsem a Szántóföldi Napok rendezvényünket. Magyarországon ez hihetetlen újdonság volt, ilyen volumenű rendezvényre még nem volt példa. Sokat tanultunk az amerikai és a német példákból, a kollégáimmal próbáltuk onnan átvenni a bevált gyakorlatot. Minden nagyképűség nélkül állíthatom, hogy valóban nagyon színvonalas program lett, amelyre jóval többen jöttek el, mint amennyire a legoptimistább elvárások szerint is számítottunk. Mi 10 ezer emberrel számoltunk, de végül 15 ezer látogatónk volt. És itt nem volt ugrálóvár, tehát ez a 15 ezer fő valóban szakmai érdeklődő volt. Ez ugye Mezőfalván volt, jövőre Mezőhegyesen lesz, és ezentúl ez a két helyszín fog évente váltakozni: Mezőfalván mindig nyár elején, Mezőhegyesen pedig a következő esztendőben, valamikor kora ősszel. Az egyik nyilván a kalászosokat, a másik a kapásokat fogja majd elsősorban bemutatni.

Van egy internetes piackeresőnk, amit folyamatosan bővítettünk, bővítünk. Több mint 55 ezer hektárra készítettünk tápanyag-gazdálkodási tervet. Területmérési szolgáltatást végeztünk, amikor az AKG ezt igényelte. Tagjaink szívesen használják a gazdálkodási naplót kitöltő programunkat. A növényvédelmi portálon tavaly 11 ezer növényvédelmi bejelentés segítette a gazdálkodók okszerű védekezését. Aki ezt használja, azt gondoljuk, hogy fel tud készülni arra, hogy mikor mi ellen kell védekeznie. Ennek a szoláltatásnak a napokban mutattuk be a továbbfejlesztett változatát, amely most már település szintű keresést is lehetővé tesz.

Hajdúböszörményben és Sárváron szolgáltató központokat nyitottunk. Ma ez jelenti a tagság legmagasabb szintű kiszolgálását. Itt valóban modern környezetben, komoly infrastruktúrával várjuk a tagjainkat. Itt elérhetők a falugazdászok, a biztosításközvetítés, a telekommunikációs szolgáltatás, de ezeken túl a katasztrófavédelem, az inputanyag-beszállítók, a pénzügyi szolgáltatók is mind egy helyen képviseltetik magukat bizonyos időrend szerint. Úgy látjuk, hogy a gazdálkodók szívesen használják ezt a lehetőséget. Az idei évben még négy helyen, Gödöllőn, Kalocsán, Karcagon és Sárbogárdon fogunk szolgáltató központot nyitni, és emellett jó néhány falugazdász irodát felújítani, modernizálni.

A telekommunikációs szolgáltatásunk jóval kedvezőbb kondíciójú szolgáltatást nyújt a tagoknak, mint ha valaki egyszerűen az utcáról bemegy egy mobilszolgáltatóhoz. Reméljük, hogy a tagság körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert ez is. Már most is folyamatosan növelni tudjuk az előfizetői létszámot. Szeretnénk ezt még vonzóbbá tenni csakúgy, mint minden más szolgáltatásunkat. Ide értve a biztosításközvetítést is, amiben pillanatnyilag növény-, géptörés- és mezőgazdasági vagyonbiztosítás érhető el.

Indítottunk egy villamosenergia-beszerzési tendert, ahol a közös beszerzés révén nyilván jóval kedvezőbb kondíciókban reménykedünk, mint egyébként lehetséges. Ezt a jövő évben a földgázra is ki fogjuk terjeszteni.

– Sok támadás érte a kamarát a kötelező tagság és a magas tagdíj miatt. Mit gondol erről?

– Örök vita a kötelező tagság is, pedig ez országgyűlési döntés eredménye. Azt azonban látni kell, hogy a kötelező tagság nagyon robosztus erőt ad a kamarának, mégpedig nemcsak az érdekérvényesítés szintjén, hanem költségvetési oldalról is. Példaként említem a jégkármérséklő rendszert, aminek a kiépítését egy önkéntes tagságú kamara nem tudta volna elindítani. Már most látszik, hogy a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló 1,8 milliárd forinton túl a rendszer kiépítéséhez – a pályázatban nem elszámolható, vagy előre nem tervezhető költségek miatt – további legalább 200 millió forint forrásra lesz szükség. A rendszer kiépítését tehát csak egy stabil anyagi és szakmai háttérrel rendelkező szervezet tudja felvállalni. Nem csoda, hogy egyedül mi nyújtottunk be pályázatot.

Az országos jégkármérséklő rendszer minden esztendőben az éves tagdíjbevétel tízszeresét, mintegy 50 milliárd forintnyi termelési értéket tud majd minden évben megvédeni. Tehát csak ezzel az egy szolgáltatással tízszer annyit tudunk visszaadni, mint amennyit tagdíjban elkérünk. És ez nemcsak a gazdálkodóknak lesz jó, hanem a lakosságnak is, mert a kiskerteket, a házakat, az autókat is óvni fogja. A működtetési költségeket pedig a kárenyhítési alapból tudjuk majd finanszírozni, miután az Európai Unió rábólintott arra, hogy ne csak a kárenyhítésre, hanem a megelőzésre is tudjunk fordítani ebből, amiben már most közel 30 milliárd forint áll rendelkezésre. Teveink szerint jövő májusban indulhat a rendszer, és mi leszünk az első európai uniós ország, amely teljes, országos lefedettséggel rendelkezik.

Visszatérve a tagdíjra: szinte minden szolgáltatásunknál azt tervezzük – vagy már be is vezettük –, hogy a szolgáltatási díj egy része leírható lesz a kamarai tagdíjból. Ha valaki mondjuk igénybe veszi a telekommunikációs szolgáltatást, akkor annak a díjtételének egy része csökkentheti a tagdíjat, így még akár az ingyenes kamarai tagság is előállhat.

– Készülnek a kamarai választásokra. Mit kell tudniuk a tagoknak?

– November 3-án lesznek a kamarai választások. Nyáron az Országos Kamarai Választási Bizottság (OKVB) a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ) és Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (MAGOSZ), mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette. A MAGOSZ listáját 17 különböző érdekképviseleti és szakmai szervezet támogatja, a MOSZ-nak nincs támogatója. A jelölő szervezeteknek szeptember 8-ig volt lehetőségük eljuttatni a megyei küldöttjelölt-listát a bizottságnak, ezt a MAGOSZ 19, a MOSZ 9 megyében megtette, ezeket a bizottság szeptember 30-ig nyilvántartásba vette. A jelölő és támogató szervezetek bemutatkozására, illetve a listák nyilvánosságra hozatalára a NAKlap egy különszámát juttattuk el minden választóhoz. Ebben minden fontos információ megtalálható, de a választásra jogosultakat levélben is tájékoztatjuk a szavazás helyéről, idejéről, a szavazás rendjéről, a jelölő, valamint azt támogató szervezetek nevéről, a megyei küldöttjelölti listákról. November 3-án reggel 6-tól este 18-ig lehet majd szavazni 248 szavazókörben. Ezekbe mindenkit lakhely vagy telephely szerint soroltunk be, de megyén belül át is lehet jelentkezni. Ez tehát a választás technikai része.

– Mit üzen a választóknak?

– Most már mint a MAGOSZ alelnöke és elnökjelöltje úgy gondolom, hogy két különböző szemlélet közül kell majd válasszanak a tagok. Az egyik a MAGOSZ által képviselt szakmai összefogás, a 18 szakmai és érdekképviseleti szervezetet tömörítő „Összefogás listája”. Ez egy nagyon széles szakmai spektrumot ölel fel az élelmiszeripari szereplőktől a méhészeken, erdészeken, gabonatermesztőkön, kertészeken át az állattartókig. A másik oldalon pedig jellemzően a társas vállalkozások érdekképviseletét megtestesítő MOSZ jelenik meg. Mint MAGOSZ alelnök nagyon büszke vagyok arra, hogy az 5 évvel ezelőtti 12-es együttműködésből mostanra 18-as együttműködés lett, és senki sem maradt ki a 2013-as szövetségesek közül. Ami azt jelenti, hogy igyekeztünk, és talán eredményesek is voltunk jól megszólítani ezeket a szervezeteket, azok tagságát, és valóban az ő javaslataikat, szakmai érdekeiket figyelembe véve működtettük a kamarát. Egyébként pedig a társas vállalkozások sincsenek mellőzve, hiszen például az ügyvezető elnökségben két komoly társas vállalkozásnál vezető szerepet betöltő személy, Zászlós Tibor és Éder Tamás alelnökként tevékenykedik. De a jelenlegi küldöttek között és a MAGOSZ küldöttjelölt-listáján is szép számmal szerepelnek a társas vállalkozások képviselői. Azt gondoljuk, úgy van rendjén, hogy minden szegmensből és minden gazdaságméretből próbálunk szakembereket találni a megfelelő pozíciókba.

Ugyancsak megfontolandó a kamarai tagság számára a választásokat illetően a földbizottsági munka ellátása. A földtörvényben maghatározott földbizottságok nem alakultak meg, így a NAK megyei elnökségei látják el ennek feladatait. November 3-án tehát arról is szavazni kell, hogy továbbra is a helyi gazdák döntsenek földügyekről, vagy a volt TSz-elnökökre, azok képviselőire bízzuk ezeket a döntéseket.

Bennem egyébként a MOSZ jogszerű működése terén is kétség merült fel, hisz a MOSZ Heves megyei listájára egy személy állítása szerint tudtán és akaratán kívül szerepel. Ez egyben okirat-hamisítást is jelent, hisz írásszakértő szerint nem ő írta alá a MOSZ által leadott nyilatkozatot. Ez súlyos ügy, mely a Btk. hatálya alá tartozik. A MAGOSZ részéről – ha valóban ez történt – elítéljük, de kíváncsian várjuk az ügy végkifejletét.

Végezetül hadd számoljak be arról, hogy végeztettünk egy reprezentatív közvéleménykutatást, amelyben megmérettük a kamara tevékenységét, hogy mit gondol rólunk a tagság. Ebből néhány adatot szemezgetek: A tagok 24 százaléka nagyon jó, 48 százaléka jó véleménnyel van a kamaráról, tehát a tagok háromnegyede elégedett a munkánkkal. A tagság 71 százaléka hatékonynak tartja a kamarát. A tagdíjjal sincs akkora probléma, mint ahogy azt sokszor halljuk: a tagok 2/3-a szerint a szolgáltatásokhoz képest megfelelő a tagdíj, sőt 2 százalék még kevesli is! Tettünk fel úgynevezett attitűd kérdéseket, az ezekre adott válaszok alapján pedig készíttettünk egy indexet, amiben az egyes a legrosszabb, a 4-es legjobb eredményt jelenti. Az ez alapján készült NAK index 2,86 lett, tehát egyértelműen a pozitív tartományban van. Én személyesen arra is kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak arról, hogy a kamara elnöke egyben országgyűlési képviselő is. Nos, a tagság 2/3-a ezt előnyösnek tartotta.

Ezek tehát olyan számok, amelyek azt mutatják, hogy a tagság értékeli azt a munkát, amit elvégeztünk. Bízunk tehát benne, hogy ezt tovább tudjuk folytatni, és „Újra a MAGOSZ” jelszóval futunk neki a választásoknak, hogy az összefogás listája újabb öt évre lehetőséget kapjon.

A MAGOSZ-t támogató 17 szakmai, érdekképviseleti szervezet:

Baromfi Termék Tanács,
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége,
Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA,
Gabonatermesztők Országos Szövetsége,
HANGYA Szövetkezetek együttműködése,
Kisgazda Polgári Egyesület,
Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége,
Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet,
Magyar Állattenyésztők Szövetsége,
Magyar Biokultúra Szövetség,
Magyar Díszkertészek Szövetsége,
Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége,
Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács,
Országos Erdészeti Egyesület,
Országos Magyar Méhészeti Egyesület,
Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács,
Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai