Mitől okos az OkosFarm?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Kövesdi József, ügyvezető igazgató www.okosfarm.hu, 2017/10/12

Az iparban, gyártó- és feldolgozóüzemekben már évtizedek óta használnak olyan távközlési, adatgyűjtő, vezérlő és informatikai megoldásokat, amelyek segítségével egy automatizált üzemet viszonylag alacsony létszámú személyzet működtet. Erre kizárólag azért van lehetőség, mert magas szintű kontroll és információáramlás biztosított, ezáltal hatékony és célzott beavatkozások várhatók a folyamatokban.

Az állattartó telepek az utóbbi években egyre alacsonyabb gondozói létszámmal kell, hogy működjenek, viszont a folyamataik nagymértékben automatizálhatóak. Számtalan takarmányozási, állatjóléti és egyéb termelési vagy tartástechnológiai berendezés került telepítésre ezeken a telepeken az utóbbi években. Ezek kiterjedésének mértéke és kialakítása ágazatfüggő, az azonban közös bennük, hogy nagyrészt még kizárólag lokálisan szolgáltatnak adatot és nem működnek együtt automatikusan más rendszerekkel. Hiába két egymás mellett működő és összefüggő milliárdos technológia, ha ezek adatait kizárólag egy kockás füzetbe felírva lehet naplózni, esetleg végtelen táblázatokba kell napi rendszerességgel rögzíteni.

Az átfogó és átgondoltan megvalósított infokommunikációs hálózat, valamint ennek perifériái lehetővé teszik, hogy a telephelyek kontrollját a lehető legmagasabb szintre emeljék a gazdálkodók.

Konkrétan mire jók ezek a megoldások?

Egy átfogó informatikai hálózat a telephelyen nagyban segíti a hatékony működést. Jellemzően informatikai eszköz még többnyire csak a telepvezetői irodában kap helyet, de gondoljuk el, mennyivel hatékonyabban telne a dolgozók munkaideje, ha például az állat mellett állva WiFi-n keresztül kommunikálnának a telepirányítási rendszerrel, vagy éppen helyben felvezetnék a napi elhullást, elléseket, de akár a gyógyszeradagolást is. Elsőre túlzásnak tűnhet a gondolat, pedig nem az: ezek a telephelyek nem ritkán 5–10 ha méretűek, és komoly időtöltés lehet a bejárásuk vagy egy-egy információ megkeresése informatika nélkül. Természetesen fontos, hogy egy ilyen rendszer tervezésekor a körülményeket kiemelten figyelembe kell venni, mert az ammónia, az időjárás és egyéb kitettségek az átlagosnál jobban igénybe veszik a berendezéseket.

Ha azonban sikerült megfelelő minőségben és méretben kiépíteni egy ilyen infokommunikációs hálózatot, az általános adatforgalom mellett számtalan kontroll és biztonságtechnikai megoldást is üzemeltethetünk a segítségével. Külön rendszer kiépítése nélkül csatlakoztathatunk IP kamerákat, hogy a területet megvédjük a behatolóktól és ellenőrizzük a dolgozók munkavégzését, a technológia működését. Beléptető és munkaidő-nyilvántartó megoldásokkal, valamint behatolásjelző rendszerekkel tovább erősíthető az ellenőrzés szintje.

Ugyanez a hálózat képes mindemellett kiszolgálni azokat az épületfelügyeleti és gépészeti szenzorokat, amelyek a hőmérséklet, páratartalom, áramfogyasztás, folyadékszint, gázérzékelés vagy más speciális paraméter alapján szolgáltatnak információt. Ezek az adatok szólhatnak egy-egy épület környezeti állapotáról, de akár zárt technológiák és gépészetek speciális paraméterei is mérhetőek.

Az így végzett mérések kezelhetnek riasztásokat, de adatot is gyűjtenek, hogy később hosszú távú összefüggésekben felhasználva segítsék a gazdálkodót a tervezésben és a jövőbeni döntések meghozatalában.

Kivitelezési feltételek

A mezőgazdasági és állattartó telepek épületei között éppúgy megtalálhatók az új, modern csarnokok és istállók, mint a ’60–70-es években épült vályogépületek. Szerencsére az informatika kiterjesztése nem igényel különösebb statikai előkészületeket, extrém esetben még az elektromos áram hiánya is áthidalható a napelemes technológiáknak köszönhetően. Az internet ma már gyakorlatilag bárhol elérhető, és a rendszerek topológiája arra is lehetőséget biztosít, hogy a telephely későbbi építési és átalakítási beruházásaihoz költséghatékonyan igazodjon.

Beruházási költségek

Az informatikai hálózatok nagymértékben időt állók. Az elmúlt évtizedben a kommunikációs platformok, szabványok nem változtak: ma is ugyanolyan csatlakozót illesztünk a számítógépünkbe, mint 10 évvel ezelőtt. Ahogy fent már utaltunk rá, ez jó lehetőség arra, hogy akár több évre tervezve a telephely korszerűsítését követve áthelyezzük, illetve szükség szerint bővítsük ezeket a rendszereket. Ezek a hálózatok rendkívül magas értékűek ár/érték arányban, mivel egyetlen gerinchálózatként az egyes eszközöket periférikusan kezelik. Néhány éve még minden egyes kis rendszer saját, szigetszerű hálózatot igényelt, ma már megvan a közös alap, aminek köszönhetően a legnagyobb beruházási költség szétosztódik több funkció kiszolgálására.

Jövőkép

A mezőgazdasághoz kapcsolódó technológiák egyre nagyobb mértékben kerültek felszerelésre adatkommunikációs kimenetekkel. Egyre több adatot gyűjtünk és naplózunk, de ez még tovább bővíthető a telephelyek passzív környezeti adataival, és az energetikai, valamint az állatjóléti paraméterek megfigyelésével. Az informatika már jelen van az agráriumban, a kihasználtsága és strukturált felépítése viszont még alacsony szintű. A következő években a versenyképesség kulcstényezője lesz, hogy ki milyen mértékben gyűjt adatot, és milyen szinten képes azokat elemezni, összefüggéseket találni és annak megfelelően beavatkozni. Ahogy az ipari gyártástechnológiákat ezek a szempontok már nagymértékben hatékonyabbá tették, úgy fogják optimalizálni a működést a mezőgazdasági és állattartó vállalkozások esetében is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai