2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szépen indul az évjárat - Visszaszorulóban az olasz import, erősödik a magyar kivitel

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: VB, 2017/10/13

„A Nemzeti Borkiválóság Programnak is köszönhetően folyamatosan javul a magyar borok minősége” – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Auchan áruházlánc háromhetes őszi borvásárának nemrég rendezett megnyitóján.

A Borkiválósági Program öt éve működik, és évről évre pillanatfelvételként mutatja a magyar borvidékeken a minőséget és a választékot. Az idei programba mintegy 1100 nevezést regisztráltak, és ennek a „nemzeti borválogatottnak az élmezőnye” található meg abban a két – vörös- és fehérborokat tartalmazó – kötetben, amelyek az OMÉK-on jelentek meg.

A Borkiválóság Program működése során valódi siker az áruházlánccal való együttműködés. Az agrártárca segíti a borok piacra jutását, erre jó példa az idei borvásár is, ahol 124 minőségi magyar borral találkozhatnak a fogyasztók.
Az eseményen rövid interjút adott lapunknak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Mészáros Pál* szekszárdi borász.


Mészáros Pál, Fazekas Sándor és Kiss Eliza miniszteri biztos

( * A 2015-ös jelölés után idén ismét az öt döntős közé került Mészáros Pál. A Magyar Bor Akadémia döntése alapján 2016-ban Mészáros Pál lett az Év Bortermelője! Ez év őszén nyerte el a Mészáros Borház a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” díjat is, így a Pincészet igen sikeres évet tudhat maga mögött.)

Erősödik a magyar bor piaca

– Az idei szőlőtermés mintegy 4 millió mázsa volt, és ennek megfelelően a bortermésünk is hasonló lesz a tavalyihoz. Tavaly a seprős újbor 2,6 millió hektoliter volt, tehát ehhez hasonló lesz az idén is – összegzett Fazekas Sándor. – A minőség kiválónak ígérkezik, és örvendetes hogy a belső piacok mellett a borexport is jelentősen előre tudott lépni. Tavaly 750 ezer hektolitert exportáltunk. Visszaszorulóban van a különösen sok gondot okozó olasz import, ami megfeleződött néhány év alatt. Míg 2014-ben az olasz borimport 356 ezer hektoliter volt, 2016-ban már csak 170 ezer, és az idei első öt hónapban 64 ezer hektolitert mutat. Tehát folytatódik a csökkenés, ami a magyar bor erősödését jelzi.

Több borvidéken zajlik a fajtaváltás. A könnyű, fűszeres enyhén szénsavas borok iránt megnyilvánuló kereslet okán az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres és a Muscat ottonel nagyobb mennyiségben van jelen a szőlőterületen, mint korábban. A rose alapborokról ugyanezt mondhatjuk el.
Annak is örülök, hogy vannak olyan kezdeményezések mint a Mádi**, a Csopaki Kör és jó néhány más, amelyek a minőségi szőlőtermelés és borkészítés irányába mutatnak, és ezt a belföldi piac is honorálja.

( ** A Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület tevékenységének célja a Mád község közigazgatási területén található termőhelyeken, az Egyesület tagjai által termelt borok minőségének biztosítása, és e borok eredetvédelmének az Egyesület által megalkotott szigorú és következetesen érvényesített követelményrendszer útján történő megteremtése, a község természeti értékeinek, a táj adottságainak védelme, illetve hogy a mádi bort mint önálló fogalmat megteremtse, piaci érvényesülését megalapozza, ezáltal a bort létrehozó mádi polgárság életképességét erősítse, szellemi kiteljesedése előtt utat nyisson, önmegvalósítását segítse.)

– Milyen fejlesztések várhatók az idei évben?

– A vidékfejlesztési program pályázatai folyamatosak, és az ültetvénytelepítési pályázat is jól halad. A 2013–2018-as időszakban is komoly fejlesztések voltak. Eddig mintegy 10 ezer hektár új szőlő telepítése történt meg. Évente mintegy 640 hektár új ültetvényt tudunk telepíteni. Ez azért fontos, hogy pótoljuk azt a kieső szőlőterületet, amit az EU szőlőkivágási programja miatt korábban veszítettünk el. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy ez akkor tévút volt, súlyos politikai és gazdasági hibát követett el az akkori agrárkormányzat.

A világban a magyar borok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Kína az EU után a legnagyobb felvevőpiacunk. Évente mintegy 40 ezer hektolitert adunk el ide. De Japán is jelentős vásárlónk. Tehát a magyar boroknak van jövője, van piacuk, persze ha kellő mennyiségben és minőségben tudunk a különböző országokban megjelenni.

– Hogyan alakulnak a felvásárlási árak?

– A szőlőárak körül komoly vita volt. Én úgy látom, hogy a hegyközségi rendszer nem használ ki minden lehetőséget abban a tekintetben, hogy az együttműködést erősítse a szőlőtermelők, a felvásárlók és a borászatok között.

Ami az itteni jelenlétünket illeti, pár évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna, hogy ott lehessünk a multinacionális üzletláncok borakcióin, és így közvetlenül jussunk el a vásárlókhoz. Pedig ez egy fontos útja annak, hogy minőségi borokat nagy mennyiségben tudjunk értékesíteni, s így a magyar vidék számára megélhetést, többletbevételt teremtsünk.

„Az idén csodálatos évjáratunk lesz”

– Nagyon féltünk ettől a legutóbbi nagy esőtől, ami ránk jött, de úgy néz ki, az égi áldás inkább jót hozott a szőlészetünk számára, mint rosszat – kezdte a szüret értékelését Mészáros Pál* szekszárdi borász. – Megnőtt a „lényerés” mennyisége”, ami a zápor előtt mindössze 50 százalékos volt. Az eső „felnyomta” a levet. Szerencsések voltunk abban is, hogy az említett esős időszakban a rosé és fehérbornak való szőlőt szüreteltük, s ez a körülmény kellemesebbé, íz- és zamatanyagokban gazdagabbá tette a szóban forgó borainkat. Azt hiszem, az idén csodálatos évjáratunk lesz

– Keletkeztek természeti károk?

– Az itteni jégverés valamelyest megritkította a termést, de csak annyira, hogy nem kellett terméskorlátozást, zöld szüretet végrehajtanunk. Talán még ez is jól jött.

– Most akkor hogyan tovább?

– Több pályázatot is beadtunk. Azt az ígéretet kaptuk, hogy decemberben kihirdetik, sikeresek voltunk-e. Szóval mind a szőlészetben, mind a borászatban nagyobb beruházásokat tervezünk. Utóbbi esetében a palackozási kapacitást és a készáruraktárt kívánjuk bővíteni

– Mit hozott tavaly „Az Év Borásza”-díj Önnek?

– Ez az elismerés 20–30 százalékkal emelte az eladott boraink mennyiségét.

Borkíválóságok a nagyáruházakban

Folyamatosan bővíti borkínálatát Magyarországon az Auchan. A magyar pincészetekkel való szoros együttműködésnek köszönhetően borkínálatuk 98 százaléka magyar, ezek közül pedig több mint 100 minőségi magyar bor a Borkiválóságok Könyve köteteiben is megtalálható. Az újdonságok aránya az Auchan áruházak borkínálatában 20–25 százalék, és olyan tételek közül is lehet válogatni, amelyek neves magyar és nemzetközi versenyeken is sikereket értek el – állapította meg a borvásár megnyitóján Dominique Ducoux, az Auchan Retail Magyarország vezérigazgatója.

Az áruházlánc évente átlagosan mintegy 6,5 millió palack bort forgalmaz Magyarországon. A magyar borok az Auchanon keresztül eljutnak például Lengyelországba, Romániába, de Franciaországba és Luxemburgba is.

2017-ben Magyarországon 13 839 hektárnyi borszőlőt érintett természeti kár: fagy, jégverés, aszály. Európa nagy bortermelő országaiban ugyanakkor sokkal jelentősebb terméskiesés várható: Franciaországban 18, Olaszországban 24, Spanyolországban 12 százalékkal csökkenhet a szőlő mennyisége. Az Európai Unió országaiban az utóbbi öt év átlagához viszonyítva 12 százalékkal terem kevesebb szőlő.

A világ borfogyasztási szokásainak változása alapján 2020-ig várhatóan csökken a vörösborok, és nő a száraz fehér-, illetve a rozé borok iránti kereslet. A magyar exportborok átlagára emelkedett, míg 2004-ben egy euró alatt, 2016-ban 1,3 eurós literenkénti átlagáron értékesítették a magyar borokat külföldön.

Jövőre valamelyik kékszőlőfajtából készült bor lesz 2018 kiválasztott bora az idei Furmint után, amelyre különleges figyelem irányul majd. Még semmi nem dőlt el: így versenyben van a Kadarka, a Kékfrankos, de a Bikavér is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza