2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fóliasátrak építése, felújítása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: SZB, 2017/10/15

A kertészetekben mai napig használatosak, sőt, közkedveltek a régről ismert, 4, 5, 8, 10 méter széles, külön álló, vagy 9,6 méter széles blokkos, előre gyártott vázszerkezetekre épülő fóliasátrak. Az egész éves termeléshez alkalmas berendezések szerkezeteinek igen erősnek kell lenniük, valamint a borításnak jó szigetelést kell adnia. A légtér a termesztendő növénytől függ, de minimálisan 2,5 m vápa- vagy 4,5 m gerincmagassággal kell számolni. Blokkosított termesztőberendezéseknél a 4 m vápamagasság az ajánlott, sőt pályázatoknál elő is írt.

Az egységek bekerülési költsége csak a szerkezetet, duplafóliával, szellőzőkkel, betonozással és építéssel tartalmazza, ami természetesen a fűtőrendszerrel, energiaárnyékoló ernyővel, öntözőrendszerrel is bővülhet, de egy egy hektár feletti egységnél hozzáadódhat még a telephelyi kiszolgáló rendszer ára is, mint az út, a villamosság, valamint a hőközpont.
Ezek a 375–500 m2-es egyszerű termesztőberendezések jellemzően még ma is előfordulnak a kertészetekben. A 7,5 m vagy 10 m széles, átlagosan 50 méter hosszú berendezések viszonylag nagy légterűnek számítanak. Valaha ez volt a „csúcs” berendezés.

Bizonyos növénykultúráknak teljesen megfelel, de gyenge pontja a szellőzés, a szigetelés, valamint a hóterhelhetősége, nagy felületek esetén nem jó a területkihasználása. Javasolható a 2”-os bordáknál nagyobb átmérőjű váz, valamint a keresztösszekötők alkalmazása. A szellőző felületek rovarhálóval való fedése mindenképpen célszerű.

Elterjedőben van a blokkosított rendszerű, 3000 m2 feletti egyszerű, de fóliaborítású termesztőberendezés. „KITE-vándorfólia” néven lett közismert, a kedvező ára miatt is elterjedt. Ezekhez a berendezésekhez megfelelő növényt kell választani, és ehhez igazítani termesztéstechnológiát, akkor rendben van.
Még mindig gond a szellőztetés. A nyílások működtetése külön munkaerő-ráfordítást igényel. Bizonyos típusok nem alkalmasak a rovarhálóval védett szellőztetésre sem. Javasolható a rövidebb blokkok használata, így a szellőztetés 50 méteres hosszig egyszerű végfal-szellőzéssel megoldható.

Fontos berendezések megfelelő méretezése a hó- és szélterheléshez, mert a jellemzően télvéginek nevezett időszakban már zártnak kell lennie a berendezésnek, de ekkor is eshet jelentős hó, valamint az egyre viharosabb időjárás is jelentős kárt okozhat. Elsődleges szempont a hó- és viharállóság, aztán a termesztendő növényekhez megfelelő légtér, a szellőzés és a rovarok elleni védelem. Ezt követő szempont lehet csak a bekerülési költség.
A fenti megoldások alkalmasak gombaháznak, csiperke és laska termesztéséhez, akár gépészettel is.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy mindegyik berendezés természetesen csak az alap, ehhez még öntözés, esetleg fűtés, vészfűtés szükséges. Az öntözést mindig a növény és a vízforrás határozza meg. Az alap a csepegtetőcső, amit felső öntözéssel lehet kiegészíteni. A vízszűrést és tápoldat-adagolást mindig külön kell tervezni, mert az egy „állandó” berendezés.

Az egységek bekerülési költsége csak a szerkezetet, duplafóliával, szellőzőkkel, betonozással és építéssel tartalmazza, ami természetesen a fűtőrendszerrel, energiaárnyékoló ernyővel, öntözőrendszerrel is bővülhet, de egy egy hektár feletti egységnél hozzáadódhat még a telephelyi kiszolgáló rendszer ára is, mint az út, a villamosság, valamint a hőközpont.


Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza