2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hazai mezőgépgyártók találkozója Lengyeltótiban

Kategória: Gépesítés | Szerző: Fehér István, 2014/05/10
Címkék: Megosz, mezőgazdasági gépek, gépgyártók, adapterek, talajművelő eszközök

Sokak által összefogásszegénynek tartott magyar világunkban több mint üdítő színfolt volt Lengyeltótiban a 5. Ferro-Flex Nyílt Nap, amelybe – nem véletlenül – résztvevőként és szervezőként a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (Megosz) is „beszállt”.

A nyílt napi konferencia bevezetőjében Horváth Csaba, a Ferro-Flex tulajdonos elnök-vezérigazgatója külön köszöntötte a kft. mezőgépgyártó cégtársait: a debreceni Farmgép Kft., a hevesi Hevesgép Kft., az orosházi Linamar Hungary Zrt., a békési Optigép Kft. és a komlói TeGaVill Kft. képviselőit, a kiállítókat. Szólt arról is, hogy az általuk, a gépgyártók által kiszolgált mezőgazdaság a nemzetgazdaság és a vidékfejlesztés fontos része. Jelentősnek mondta számukra a gyártókat összefogó Megosz szerepét, amely az új, korszerű eszközök hazai előállításának és honi bevezetésének lépéseit is segíti, érdekeiket képviseli és szakmai támogatást nyújt. Külön kiemelte a gazdák szerepét, mondván, a fejlesztések egy jelentős részét ők is segítik, ösztönzik.

Lőrincz László, a Megosz elnöke, a Hevesgép Kft. ügyvezető igazgatója felszólalásában elmondta, hogy a mintegy 8000 embert foglalkoztató teljes magyar mezőgazdasági gépgyártó ipar tavalyi árbevétele mintegy 130 milliárd forint volt. Ennek 82 százalékát meghaladó része az export, s a nagyobb része nyugati export. Mezőgazdasági gépgyártásunk meghatározó szerepet játszik hazánk gépiparában. E „helyezés” révén az agrárgépgyártást sokan a vidék iparának tekintik, Pest megyében például az ágazat produktumának 83 százalékát a mezőgazdaságigép-gyártók adják. Figyelemre méltó lehet az is, hogy a farmergépek gyártói mintegy 70 százalékban kis- és közepes vállalkozások!

A Megosz elnöke arról is szólt, hogy a vidék gépgyártói hasonló gondokkal küzdenek, mint a gazdák: kérdés, hogy a következő uniós ciklusra fel tudnak-e készülni? A gyártók számára fontos a megfelelés, a kutatási, műszaki fejlesztési eredmények gyakorlatba ültetése, miközben jelentős a külföldi konkurencia. Céljuk az agárgazdaság központi szereplőivel és a gépkereskedelemmel való jó együttműködés, és esetenként a gyártók közötti munkamegosztás is. Az utóbbi miatt különösen értékes a Ferro-Flex-napi rendezvény is, ahol a gyártók, kereskedők és (itt éppen a Szigetvári Takarék révén) a hitelező pénzügyi intézmények is jelen vannak – tette hozzá Lőrincz László elnök.

A jövő lehetőségeit Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági főosztályvezetője vázolta fel. Egyebek közt elmondta, hogy a jelenlegi hétéves uniós ciklusban a főbb kiemelt támogatandó terület az öntözés, az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése lesz. Nem a mennyiség, hanem a magasabb minőségű és nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása lesz a végső cél. A monokultúrás termelést minden érintett területen vissza kell szorítani, a sokszínűségé lesz az előny – hangsúlyozta. Több ágazatra stratégiai terv készül, egyebek közt azért, hogy a beruházási támogatásokat a lehető legcélszerűbben és eredményesebben lehessen felhasználni. A kormányzat ezeket a kutatások támogatásával, valamint az innovációs folyamatok ösztönzésével tudja végrehajtani – tette hozzá a szakfőosztály vezetője.

A szakmai nyílt napon valamennyi megjelent gyártó cég legaktuálisabb kínálatát vagy legalábbis a legfontosabbakat, fejlesztési törekvéseiket élőszóban is bemutathatták. Sági Gábor, az Optigép Kft. műszaki igazgatója elmondta, hogy az 1993-ban egy korábbi mezőgép telephelyen 30 magánszemély részvételével alakult kft. napraforgó adapterek gyártásával kezdte tevékenységét. A napjainkban mintegy 150 szakembert foglalkoztató cég időközben kertészeti gépek, fóliafektető, erdészeti faaprítók készítésével bővítette tevékenységét, néhány éve azonban inkább újra az olajos magvú, illetve a kukorica betakarítására alkalmas eszközök készítése mellett kötelezte el magát.

A legnagyobb volumenben gyártott eszköz jelenleg a NAS-típusú adapter, amely többféle kivitelben készül Békésen. Az egyik a fixvázas, szárzúzó nélküli változat, amelyet 2-től 16 soros kivitelben kínálnak. A NAS-CS az összecsukható, a NAS-Z a szárzúzós típus, ezek mindegyike 6 és 8 soros kivitelű. Még újnak számítanak a PSM szárzúzós 6, 8 és 12 soros napraforgó adaptereik, és a PSM-CS 8 soros az összecsukható, szárzúzós.

2005-ben „kedvet kaptak” a kukoricacső-törő adapterek gyártásához is, ekkor hozták létre a PSM családot, amelynek tagjai fixvázasak, és 2, 4, 5, 6, 8, 12 soros kivitelben készülnek, míg az OptiCorn CS 6 és 8 soros összecsukható, szárzúzóval szerelten. Ide tartozó fontos eszközeik közül 7, 8 és 12 méteres, hosszított kivitelű OptiTrans adapterszállító kocsikat és az Opti-Rak 150/M függőleges szemestermény-felszedőt mutatta be.

Sági Gábor azt is elmondta, hogy növekszenek külföldi eladásaik is, napraforgó adaptereik például Romá­niától Oroszországon, Kazazahsztánon át Szlovákiáig (ahol abszolút piacvezetők) éppen egy tucat országban megtalálhatók.
Az 1993-ban a Szolnoki Mezőgép egyik telepén létrejött Hevesgép Kft. ügyvezető igazgatója, aki a Megosz elnöke, egyebek mellett arról szólt, hogy mostanra felerészben a gabonakezelő technika eszközeire – terménytisztítók, -szárítók és -tárolók gyártására – szakosodtak. Az évi mintegy 2,5 milliárd forint árbevételű, 140 embert foglalkoztató cégük a kis, közepes és a nagy vállalkozások igényeinek megfelelően gyárt berendezéseket, sőt abban is rugalmas, hogy az egyes nagyságrendi kategóriák eszközeit kézi vagy éppen számítógép-vezérléssel szerelve adja át a gazdálkodóknak.

Gyártói tevékenységük másik felében a szálastakarmány-felszedők készítése igen jelentős, több mint 600 millió forint bevételt hoz. Ezek döntő része a franciákon keresztül Európa számos országába eljut. A hazai vevők is jól ismerik a 3,2 és a 6 méter munkaszélességű felszedőiket, amelyekre egyre nagyobb az igény. Nem véletlenül, hiszen olyan változatot is gyártanak belőlük, amelyik a vezetőfülkéből rádióirányítással egy perc alatt összecsukható. Harmadik, valamelyest még újnak mondható „üzletáguk” a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítását szolgáló eszközök gyártása, elsősorban a fa és lágyszárú, de például energetikai célra szánt szemesek elégetésére is alkalmas kazánok gyártása. Ezek, ha kell, a terményszárítók 120 fokos meleg levegőjét állítják elő, vagy meleg vizet szolgáltatnak.

Nemrég kezdték el a baromfitrágya-fermentáló eszközök és kisebb takarmánykeverők gyártását, de képesek köves talajok kőtelenítését végző eszközök, valamint olyan gyökérmetsző gép gyártására is, amelyet régiónkban senki sem készít. A gép az intenzív gyümölcstermesztés eszköze lehet, amennyiben a fák oldalgyökereinek elmetszése után hatásosabb a főgyökerek tápanyag- és nedvesség felvétele, valamint a fák jellemzően nem magasabbra, hanem elérhetőbb magasságban, szélességben növekszenek.

A Linamar Oros dívizójának gyártmányaiból Békési Albert kereskedelmi igazgató mutatott be néhányat. A Linamar Hungary Zrt. Délkelet-Magyarország legnagyobb ipari foglalkoztatója, amelynek mezőgépeket gyártó divíziója mintegy 900 embernek ad munkát. Hagyományaira építve árbevételének csaknem a felét a saját termékek adják, elsősorban a Cornado kukoricacső-törő adapter, amellyel hazánkban piacvezetők, illetve a napraforgó adapter. Több terméküket neves külföldi cég, így például a John Deere és a New Holland számára készítik sorozatban.

A Cornadók egyébként 6, 8, 12 és 16 soros kivitelben készülnek, itthon és külföldön egyaránt alkalmasak a hagyományos adapterek lecserélésére, hiszen munkasebességük 1,2–2-szer nagyobb, és 20–30 százaléknyi üzemanyagot lehet velük megtakarítani. Karbantartási idejük is jóval kevesebb, napi karbantartást nem igényelnek. Az adapterekhez néhány kiegészítő szerkezetet is gyártanak, így a (levágott) napraforgó csonkját taposó eszközt is. Ennek révén védeni lehet a kombájn drága járószerkezetét, ezért egyre kevesebb adaptert adnak el nélküle.

A házigazda Ferro-Flex Kft. elnökétől megtudtuk, hogy a cég 1990 végéig a Kaposgép önálló gyáregységeként működött. Horváth Csaba elmondta: 1991-ben alakultak önálló vállalattá, 1993 óta magántulajdonú a cég. A társaság összlétszáma 80 fő, a fizikai állomány 65 fő. A fizikaiak háromnegyede szakmunkás, harmaduk kettő vagy több szakmával rendelkezik. Fő profiljuk a traktorra szerelhető homlokrakodók és azok munkaeszközei, valamint a teleszkópos rakodókra szerelhető munkaeszközök. Gyártmányaik közé tartoznak a különféle vontatott talajművelő eszközök, továbbá zsákemelők, pótkocsik hatféle cserélhető felépítménnyel. Meg­rendelésre mezőgazdasági épületek acélszerkezetét is szállítják.

A rendezvényen a komlói TeGaVill Kft. két jelentősebb – az agráriumban is kiválóan hasznosítható – eszközével mutatkozott be. Scherer Balázs projektmenedzser a hazánkban még kevéssé ismert újdonságról, a függőleges tengelyű szélgenerátorról elmondta, hogy az 5,1-től 24 kW teljesítményig hat nagyságrendben készül. A magyar fejlesztésű szélturbina rendszer tagjai háztartási, háztáji és ipari kivitelben is rendelkezésre állnak. Vagyis kiszolgálhatnak vele áramszolgáltatástól távol lévő farmokat, tanyákat. Már 0,5 m/sec szélsebességnél megkezdik az áramtermelést. A cég TeGa-LED divizió­jának agrárkörülmények között is hasznosítható terméke a Praktik Tracker napelemcella-tartó, amelynek alapvető tulajdonsága, hogy csillagászati alapú vezérlőrendszere minden helyzetben biztosítja, hogy a napelemeket a nap­sugarak beesési szögéhez a legoptimálisabb tartományban, 90–25 fokban tartsa.

Ajánlott kiadványokDr. Laib Lajos - Dr. Vas Attila:
Traktorok - autók
Dr. Szente Márk, Dr. Vas Attila:
Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete
Dr. Horváth Béla:
Erdészeti gépek
Dr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettan

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Adatalapú gazdálkodás és automatizálás az agráriumban
Az informatika a mezőgazdaságban még sok gazdálkodónak idegennek tűnik, igyekeznek minél messzebb kerülni tőle. Azonban, ahogy a világ minden más ágazatában is, az agráriumban is hatalmas fejlődési lehetőségeket rejt az informatika. Azt gondolnánk, hogy gyerekcipőben jár még és éppen csak kopogtat az ajtónkon, de ez nem így van. A fejlődés már régóta itt van, csak egyszerűen félünk az álmaink megvalósításától. Sőt, olyan iramban halad, hogy szinte nem lehet tartani vele a lépést.
A drón használata ma már nem kérdés - Komplex szolgáltatást kínálnak a gazdáknak
Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb forradalmi innovációt a hadIiparban fejlesztik, gondoljunk csak a teflon megjelenésére. Így van ez a drónok esetében is, hiszen ki gondolná, hogy az első drónokat az első világháború idején, 1914 körül katonai célokra fejlesztették. A civilek számára a drónok a 2000-es évek közepén váltak elérhetővé, amikor a katonai technológiákat miniatürizálták és olcsóbbá tették annak érdekében, hogy a kereskedelmi modellek is megjelenjenek.
Névjegyük a minőségi szolgáltatás
A Verbis Kft. a Veres család tagjainak tulajdonában álló, 100 százalékban magyar vállalkozás. Az 1997 februárban alapított cég 1998-ban kezdett el foglalkozni ipari dízelmotorok alkatrészeinek importjával és nagykereskedelmével, majd tevékenységüket gyors ütemben kiterjesztették a gépkereskedelemre oly módon, hogy új, piacképes márkákat kutattak fel, amely márkáknak a kizárólagos képviseletét is elnyerték. dr. Veres Sándor igazgatóval beszélgettünk.
Ismét az agrárgépeké lesz a főszerep a Hungexpón
Januárban újra együtt rendezik meg a 44. AGROmashEXPO-t és az AgrárgépShow-t a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, így a hazai agrárium legnagyobb szakmai és üzleti találkozójával nyit az év. A kiállítás folyamatosan bemutatja a mezőgazdasági innovációkat és a fenntartható megoldásokat Magyarországon, egyben platformot nyújt a legújabb technológiák, gépek és eszközök bemutatására, segíti a szakmai és üzleti kapcsolatok építését, összességében pedig hozzájárul a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez és fejlődéséhez.
Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.
Meg kell mentenünk a talajainkat - Talajtakarás, forgatás nélküli művelés és hasznos mikroorganizmusok kijuttatása
Hol tart ma a magyar agrárium az okszerű talajművelésben, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésében, mi a gondolkodás a tavaszi vetésű kultúrák esélyeiről – egyebek mellett ezekről adott pillanatképet az Agrárium olvasóinak Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója. Szavaiból kiderül, olyan mértékű a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének leromlása, hogy most kell lépni, és az is, hogy már a szalma tarlón hagyásával is jót tehetünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza