2021. 02. 27., szombat
Ákos, Bátor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hazai mezőgépgyártók találkozója Lengyeltótiban

Kategória: Gépesítés | Szerző: Fehér István, 2014/05/10
Címkék: Megosz, mezőgazdasági gépek, gépgyártók, adapterek, talajművelő eszközök

Sokak által összefogásszegénynek tartott magyar világunkban több mint üdítő színfolt volt Lengyeltótiban a 5. Ferro-Flex Nyílt Nap, amelybe – nem véletlenül – résztvevőként és szervezőként a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (Megosz) is „beszállt”.

A nyílt napi konferencia bevezetőjében Horváth Csaba, a Ferro-Flex tulajdonos elnök-vezérigazgatója külön köszöntötte a kft. mezőgépgyártó cégtársait: a debreceni Farmgép Kft., a hevesi Hevesgép Kft., az orosházi Linamar Hungary Zrt., a békési Optigép Kft. és a komlói TeGaVill Kft. képviselőit, a kiállítókat. Szólt arról is, hogy az általuk, a gépgyártók által kiszolgált mezőgazdaság a nemzetgazdaság és a vidékfejlesztés fontos része. Jelentősnek mondta számukra a gyártókat összefogó Megosz szerepét, amely az új, korszerű eszközök hazai előállításának és honi bevezetésének lépéseit is segíti, érdekeiket képviseli és szakmai támogatást nyújt. Külön kiemelte a gazdák szerepét, mondván, a fejlesztések egy jelentős részét ők is segítik, ösztönzik.

Lőrincz László, a Megosz elnöke, a Hevesgép Kft. ügyvezető igazgatója felszólalásában elmondta, hogy a mintegy 8000 embert foglalkoztató teljes magyar mezőgazdasági gépgyártó ipar tavalyi árbevétele mintegy 130 milliárd forint volt. Ennek 82 százalékát meghaladó része az export, s a nagyobb része nyugati export. Mezőgazdasági gépgyártásunk meghatározó szerepet játszik hazánk gépiparában. E „helyezés” révén az agrárgépgyártást sokan a vidék iparának tekintik, Pest megyében például az ágazat produktumának 83 százalékát a mezőgazdaságigép-gyártók adják. Figyelemre méltó lehet az is, hogy a farmergépek gyártói mintegy 70 százalékban kis- és közepes vállalkozások!

A Megosz elnöke arról is szólt, hogy a vidék gépgyártói hasonló gondokkal küzdenek, mint a gazdák: kérdés, hogy a következő uniós ciklusra fel tudnak-e készülni? A gyártók számára fontos a megfelelés, a kutatási, műszaki fejlesztési eredmények gyakorlatba ültetése, miközben jelentős a külföldi konkurencia. Céljuk az agárgazdaság központi szereplőivel és a gépkereskedelemmel való jó együttműködés, és esetenként a gyártók közötti munkamegosztás is. Az utóbbi miatt különösen értékes a Ferro-Flex-napi rendezvény is, ahol a gyártók, kereskedők és (itt éppen a Szigetvári Takarék révén) a hitelező pénzügyi intézmények is jelen vannak – tette hozzá Lőrincz László elnök.

A jövő lehetőségeit Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági főosztályvezetője vázolta fel. Egyebek közt elmondta, hogy a jelenlegi hétéves uniós ciklusban a főbb kiemelt támogatandó terület az öntözés, az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése lesz. Nem a mennyiség, hanem a magasabb minőségű és nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása lesz a végső cél. A monokultúrás termelést minden érintett területen vissza kell szorítani, a sokszínűségé lesz az előny – hangsúlyozta. Több ágazatra stratégiai terv készül, egyebek közt azért, hogy a beruházási támogatásokat a lehető legcélszerűbben és eredményesebben lehessen felhasználni. A kormányzat ezeket a kutatások támogatásával, valamint az innovációs folyamatok ösztönzésével tudja végrehajtani – tette hozzá a szakfőosztály vezetője.

A szakmai nyílt napon valamennyi megjelent gyártó cég legaktuálisabb kínálatát vagy legalábbis a legfontosabbakat, fejlesztési törekvéseiket élőszóban is bemutathatták. Sági Gábor, az Optigép Kft. műszaki igazgatója elmondta, hogy az 1993-ban egy korábbi mezőgép telephelyen 30 magánszemély részvételével alakult kft. napraforgó adapterek gyártásával kezdte tevékenységét. A napjainkban mintegy 150 szakembert foglalkoztató cég időközben kertészeti gépek, fóliafektető, erdészeti faaprítók készítésével bővítette tevékenységét, néhány éve azonban inkább újra az olajos magvú, illetve a kukorica betakarítására alkalmas eszközök készítése mellett kötelezte el magát.

A legnagyobb volumenben gyártott eszköz jelenleg a NAS-típusú adapter, amely többféle kivitelben készül Békésen. Az egyik a fixvázas, szárzúzó nélküli változat, amelyet 2-től 16 soros kivitelben kínálnak. A NAS-CS az összecsukható, a NAS-Z a szárzúzós típus, ezek mindegyike 6 és 8 soros kivitelű. Még újnak számítanak a PSM szárzúzós 6, 8 és 12 soros napraforgó adaptereik, és a PSM-CS 8 soros az összecsukható, szárzúzós.

2005-ben „kedvet kaptak” a kukoricacső-törő adapterek gyártásához is, ekkor hozták létre a PSM családot, amelynek tagjai fixvázasak, és 2, 4, 5, 6, 8, 12 soros kivitelben készülnek, míg az OptiCorn CS 6 és 8 soros összecsukható, szárzúzóval szerelten. Ide tartozó fontos eszközeik közül 7, 8 és 12 méteres, hosszított kivitelű OptiTrans adapterszállító kocsikat és az Opti-Rak 150/M függőleges szemestermény-felszedőt mutatta be.

Sági Gábor azt is elmondta, hogy növekszenek külföldi eladásaik is, napraforgó adaptereik például Romá­niától Oroszországon, Kazazahsztánon át Szlovákiáig (ahol abszolút piacvezetők) éppen egy tucat országban megtalálhatók.
Az 1993-ban a Szolnoki Mezőgép egyik telepén létrejött Hevesgép Kft. ügyvezető igazgatója, aki a Megosz elnöke, egyebek mellett arról szólt, hogy mostanra felerészben a gabonakezelő technika eszközeire – terménytisztítók, -szárítók és -tárolók gyártására – szakosodtak. Az évi mintegy 2,5 milliárd forint árbevételű, 140 embert foglalkoztató cégük a kis, közepes és a nagy vállalkozások igényeinek megfelelően gyárt berendezéseket, sőt abban is rugalmas, hogy az egyes nagyságrendi kategóriák eszközeit kézi vagy éppen számítógép-vezérléssel szerelve adja át a gazdálkodóknak.

Gyártói tevékenységük másik felében a szálastakarmány-felszedők készítése igen jelentős, több mint 600 millió forint bevételt hoz. Ezek döntő része a franciákon keresztül Európa számos országába eljut. A hazai vevők is jól ismerik a 3,2 és a 6 méter munkaszélességű felszedőiket, amelyekre egyre nagyobb az igény. Nem véletlenül, hiszen olyan változatot is gyártanak belőlük, amelyik a vezetőfülkéből rádióirányítással egy perc alatt összecsukható. Harmadik, valamelyest még újnak mondható „üzletáguk” a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítását szolgáló eszközök gyártása, elsősorban a fa és lágyszárú, de például energetikai célra szánt szemesek elégetésére is alkalmas kazánok gyártása. Ezek, ha kell, a terményszárítók 120 fokos meleg levegőjét állítják elő, vagy meleg vizet szolgáltatnak.

Nemrég kezdték el a baromfitrágya-fermentáló eszközök és kisebb takarmánykeverők gyártását, de képesek köves talajok kőtelenítését végző eszközök, valamint olyan gyökérmetsző gép gyártására is, amelyet régiónkban senki sem készít. A gép az intenzív gyümölcstermesztés eszköze lehet, amennyiben a fák oldalgyökereinek elmetszése után hatásosabb a főgyökerek tápanyag- és nedvesség felvétele, valamint a fák jellemzően nem magasabbra, hanem elérhetőbb magasságban, szélességben növekszenek.

A Linamar Oros dívizójának gyártmányaiból Békési Albert kereskedelmi igazgató mutatott be néhányat. A Linamar Hungary Zrt. Délkelet-Magyarország legnagyobb ipari foglalkoztatója, amelynek mezőgépeket gyártó divíziója mintegy 900 embernek ad munkát. Hagyományaira építve árbevételének csaknem a felét a saját termékek adják, elsősorban a Cornado kukoricacső-törő adapter, amellyel hazánkban piacvezetők, illetve a napraforgó adapter. Több terméküket neves külföldi cég, így például a John Deere és a New Holland számára készítik sorozatban.

A Cornadók egyébként 6, 8, 12 és 16 soros kivitelben készülnek, itthon és külföldön egyaránt alkalmasak a hagyományos adapterek lecserélésére, hiszen munkasebességük 1,2–2-szer nagyobb, és 20–30 százaléknyi üzemanyagot lehet velük megtakarítani. Karbantartási idejük is jóval kevesebb, napi karbantartást nem igényelnek. Az adapterekhez néhány kiegészítő szerkezetet is gyártanak, így a (levágott) napraforgó csonkját taposó eszközt is. Ennek révén védeni lehet a kombájn drága járószerkezetét, ezért egyre kevesebb adaptert adnak el nélküle.

A házigazda Ferro-Flex Kft. elnökétől megtudtuk, hogy a cég 1990 végéig a Kaposgép önálló gyáregységeként működött. Horváth Csaba elmondta: 1991-ben alakultak önálló vállalattá, 1993 óta magántulajdonú a cég. A társaság összlétszáma 80 fő, a fizikai állomány 65 fő. A fizikaiak háromnegyede szakmunkás, harmaduk kettő vagy több szakmával rendelkezik. Fő profiljuk a traktorra szerelhető homlokrakodók és azok munkaeszközei, valamint a teleszkópos rakodókra szerelhető munkaeszközök. Gyártmányaik közé tartoznak a különféle vontatott talajművelő eszközök, továbbá zsákemelők, pótkocsik hatféle cserélhető felépítménnyel. Meg­rendelésre mezőgazdasági épületek acélszerkezetét is szállítják.

A rendezvényen a komlói TeGaVill Kft. két jelentősebb – az agráriumban is kiválóan hasznosítható – eszközével mutatkozott be. Scherer Balázs projektmenedzser a hazánkban még kevéssé ismert újdonságról, a függőleges tengelyű szélgenerátorról elmondta, hogy az 5,1-től 24 kW teljesítményig hat nagyságrendben készül. A magyar fejlesztésű szélturbina rendszer tagjai háztartási, háztáji és ipari kivitelben is rendelkezésre állnak. Vagyis kiszolgálhatnak vele áramszolgáltatástól távol lévő farmokat, tanyákat. Már 0,5 m/sec szélsebességnél megkezdik az áramtermelést. A cég TeGa-LED divizió­jának agrárkörülmények között is hasznosítható terméke a Praktik Tracker napelemcella-tartó, amelynek alapvető tulajdonsága, hogy csillagászati alapú vezérlőrendszere minden helyzetben biztosítja, hogy a napelemeket a nap­sugarak beesési szögéhez a legoptimálisabb tartományban, 90–25 fokban tartsa.

Ajánlott könyvek