2026. 06. 25., csütörtök
Vilmos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kisüzemi élelmiszer-feldolgozás

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Gajdácsi László gépészmérnök, 2017/10/19

Cikksorozatot indítunk a mezőgazdasági termelők által végzett termékfeldolgozásról. Miért kényszerülnek rá és miért éri meg? Milyen lehetőségeik vannak? Hogyan működhet a hagyomány a mai modern eszközökkel?

A mezőgazdasági termelők gyakran csak nyomott áron tudják a termékeiket értékesíteni. Főleg olyan termékek esetén, amelyek igen rövid ideig tárolhatók feldolgozás nélkül. Meg lehetne itt említeni a tejet, a gyümölcsöket vagy akár a tojást is. A kisüzemi feldolgozás eredményeként a termék hozzáadott értéke növekszik, eltarthatósága is nő, így a termelő jobb pozícióba kerül. Ráadásul közvetlenül a fogyasztónak tudja értékesíteni a végterméket, kikerülve ezzel a többlépcsős kereskedelmi hálózatot.

Különleges és egyedi

A kisüzemekben különlegességeket, egyedi termékeket lehet előállítani, magas minőségben. Előkerülnek a régi családi receptek a dédi jegyzeteiből, és olyan ízek tűnnek fel, amelyeket a nagyüzem nem tud produkálni. A kisüzemi feldolgozók sajátjuknak érzik a teljes folyamatot és állandóan újításokkal állnak elő a fogyasztók nagy örömére. Így a kisüzemnek nem az olcsó „egyentermékekkel” kell versenyre kelnie, mivel sokkal magasabb élményt nyújt a fogyasztóknak – amiért ők hajlandóak többet fizetni.

A kisüzemi feldolgozás előnyeként szolgál az is, hogy a termelés és feldolgozás, valamint a fogyasztás is egy szűk körzeten belül történik meg, vagyis nem utazik a termék sok ezer kilométert, mint a nagyüzemi feldolgozás esetén. A fogyasztó pontosan be tudja azonosítani a származási helyet, és akár magát a termelőt is, így erős kötöttség és bizalom alakul ki.

Munkahelyet teremt

A mezőgazdasággal foglalkozó térségekben a helyi munkaerő foglalkoztatása is fontos feladat. A termelésre szakosodott család tagjainak munkát és megélhetést biztosít a magasabb áron értékesíthető feldolgozott termék. Hasonlóképpen, az önkormányzatok és alapítványok kezdeményezésével kialakuló kisüzemek is sokaknak adnak munkalehetőséget.

A kisüzemi feldolgozás elsődleges célja a kiváló minőségű, különleges végtermékek előállítása (szöges ellentétben a nagyüzemi feldolgozással, ahol a fő cél a profit). Erre mondhatjuk, hogy a végtermékben a termelő „lelke” is benne van. Ettől lesz a termék a fogyasztó számára különleges, utánozhatatlan.

Szerencsére ma már a kisüzemi feldolgozás gépészeti háttere is rendelkezésre áll, amelynek köszönhetően növekszik az egyedi termékek választéka – a fogyasztók legnagyobb örömére.

Cikksorozatunk következő témája a tejfeldolgozás lesz, aminek a mai, modern gépészeti lehetőségeivel is foglalkozunk majd.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza