Kamarai választás – értékválasztás

Kategória: Kamara | 2017/11/02
Címkék: Kamarai választás

– Az elmúlt több mint négy évet figyelembe véve várhatóan milyen szempontok határozhatják majd meg az új kamarai vezetés munkáját, céljait?
– Az a feladatunk, hogy azt a munkát, amit eddig 11 szervezettel szövetségben elvégeztünk, folytassuk immár 17 szervezettel. Ez az összefogás lefedi a teljes magyar agrár-élelmiszergazdaságot. Óriási eredmény, hogy 27 évvel a rendszerváltás után a magyar agrár-élelmiszergazdaság szereplői végre egy ilyen összefogás keretében tudják alakítani a sorsukat, formálni a gazdaságok helyzetét, és képesek arra, hogy a jövő kihívásaira felkészüljenek.
Az elmúlt időszak első nagy eredménye mindenekelőtt az volt, hogy a kamara már a kamarai biztos időszakában meg tudta őrizni a kamarai vagyont, s ez a vagyon ma már a tagságot szolgálja. Az új kamara struktúrája pedig úgy alakult ki, hogy közben a kamara tökéletesen képes volt végigmenedzselni az új európai uniós költségvetés keretében a Közös Agrárpolitika változását, s a tagságát tájékoztatni, felkészíteni, hogy jó döntéseket hozzon. Hiszen emlékezzünk vissza, hányféle döntést kellett meghozni, például belépjen-e valaki az egyszerűsített támogatási rendszerbe, hogyan lehet belépni az AKG-ba, hogyan lehet a zöldítés feltételeit optimálisan teljesíteni, egyáltalán hogyan lehet a támogatásokat igényelni. Mindezt, az egész új rendszert azonban tökéletesen menedzselte a kamara 650 fős falugazdász hálózata, amely mögött mindig ott volt a központ szakmai apparátusa. De ezen túlmenően a kamara szövetségeket is kötött, ágazati válságok esetén úgy állt ki egy-egy ágazat mellett, úgy járt el a kormánynál nem követelőzve, hanem szakmai megoldást javasolva, hogy általában sikert érjen el. Elég csak arra gondolni, hogy például az Európai Unióban a magyar tejtermelő gazdák kapják pillanatnyilag a legmagasabb támogatást!
Sikeres időszakon vagyunk túl tehát, s most a kezdeti 11 szervezet köre ki is bővült. Olyan szervezetek is beléptek a mostani összefogásba, amelyek az induláskor még a sajtó hasábjain kritizálták a kamarát. De számunkra most nem az a lényeg, hogy ki mit fogalmazott meg korábban, hanem hogy most együtt akarunk dolgozni, együtt akarunk sikeresek lenni.

– A lapunknak adott korábbi interjúban Ön a magyar mezőgazdaság fontos kihívásaiként említette az alacsony versenyképességünket, a vízgazdálkodás kérdését és a támogatások uniós szintű átalakítását, illetve itthon az elbírálás-kifizetés ütemezését. Milyen szerep juthat az új kamarai vezetésnek e kérdések megoldásában?
– Azok a változtatások, amelyeket meg kell valósítani, mint az öntözés és a korszerű vízgazdálkodás, a fehérjeprogram, a precíziós gazdálkodás és a digitális stratégia vagy az élelmiszer-feldolgozóipar legkorszerűbb technológiai színvonalának a kialakítása, ez mind-mind változatlanul ott szerepel feladatok sorában. De akkor, amikor az a beszélgetés készült, még nem voltam birtokában annak az információnak, amelyet ma már látni lehet. Nevezetesen, még nem biztos ugyan, hogy ugyanezek a feltételek maradnak a következő uniós költségvetési ciklusban, az sem biztos, hogy úgy változik majd a Közös Agrárpolitika, mint amiről most beszélnek, de egy biztos, hogy hiába van szó egyszerűsítésről, mivel a források biztosítását különleges – elsősorban környezetvédelmi és közjóléti – feltételekhez kötik, ezért lényegesen bonyolultabb adminisztrációs rendszerrel kell számolnunk. Amit a gazdák önmagukban, egyedül képtelenek lesznek megvalósítani. Ezért kiemelten fontos, hogy létrejött a falugazdász hálózat, s hogy a kamara egy százfős tanácsadó hálózat kialakításán dolgozik, amely a magja, a bázisa lesz a későbbi kamarai tanácsadó hálózatnak. Jól látszik, hogy az uniós feltételeknek csak egy erős tanácsadói háttérrel rendelkező és egy ilyen hálózatot működtető kamara tud megfelelni, amelyben egy erős információs és tudásbázis alapján, profi szakemberek szolgálják ki a tagságot naprakész információkkal.
A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pillanatnyilag az Európai Unióban szinte egyedülálló ezzel szervezeti modellel. A régi tagállamokban is még mindig keresik azt a módot, hogy hogyan zárhatnák még szorosabbra a termelők, feldolgozók és kereskedők közötti együttműködést, kapcsolatrendszert. Nálunk ez már megvalósult, ezt a rendszert kell tehát erősíteni, professzionális módon működtetni. De ne legyenek illúzióink, egyre nehezebb lesz a következő időszakban a forrásokhoz hozzájutni, egyre bonyolultabb feltételeknek kell majd megfelelni, így a szolgáltatásokat is egyre szervezettebben kell biztosítani a kamara hálózatán keresztül. Tegyük még hozzá, hogy ha jelenleg, illetve a közeljövőben az európai vagy nemzetközi szinten tőkeerős multinacionális nagyvállalatok hálózataival szemben a hazai termelői oldal, a nemzeti szintű feldolgozóipar nem működik zárt egységként, akkor nem lesz versenyképes, nem fogja tudni az érdekeit érvényesíteni, és egyre inkább alulmarad.
– Hasonlóan fontos kihívása agráriumunknak a szövetkezések hiánya és az integrációk szükségessége. Vajon ez a 17 tagú összefogás nem lehet-e biztosítéka ezen a téren az előrelépésnek?
– Az összefogás, a szövetkezés, az integráció a jövő lehetősége. Meggyőződésem, hogy ez a kamarai választás egyúttal értékválasztás is. Hogy elmegyünk-e a szervezettség irányába, elmegyünk-e a magasabb színvonalú termelés, a magasabb színvonalú feldolgozás, a magasabb színvonalú kereskedelem irányába. Képesek vagyunk-e a hazai piacot megtartani, nagyobb hozzáadott értékű termékekkel növelni az exportunkat. Tudunk-e az erőforrásainkkal szakszerűen, okosan úgy gazdálkodni, hogy az 5,2 millió hektár termőföld adta lehetőségeket kihasználjuk. Ez óriási lehetőség, de óriási felelősség is nemzetgazdasági szempontból, hiszen egy olyan vagyont működtetünk, amellyel kapcsolatban amortizációról nem beszélhetünk. A termelésnek olyan eszköze a föld, amelynek, ha szakszerűen műveljük, gyakorlatilag csak nő a termőképessége, nő a hozama és nő az értéke is. Egy csoda van tehát a magyar gazdák kezében, és nem mindegy a nemzetgazdaság szempontjából sem, de az összes magyar állampolgár szempontjából sem, hogy ezzel a hatalmas vagyonnal, ezzel a hatalmas értékkel hogyan sáfárkodunk. Éppen ezért, amikor ez a 17 szervezet – terméktanácsok, szakmaközi szervezetek, egy-egy szakterületet átfogó szerveződések – egy összefogás keretében dolgozik, és megvan a belső egyeztetés lehetősége, az fantasztikus érdekérvényesítő és értékteremtő erő. Lehet szövetkezetnek hívni, lehet integrációnak hívni, meggyőződésem, hogy ezek professzionálisan működő hálózatok, amelyeket okosan kell működtetni. A fejlesztéseket is ennek megfelelően, átgondoltan, valamennyi ágazat egymásra épülésével kell megvalósítani. Példaként említem a jégkármérséklő rendszert, amelynek a kiépítését csak egy stabil anyagi és szakmai háttérrel rendelkező szervezet vállalhatja, vagy a villamosenergia-beszerzési tendert, amelyben épp a széles tagsági kör révén számíthatunk kedvezőbb kondíciókra.
– Végül így néhány nappal a választás előtt mit üzen a választóknak?
– A hírek versenyről szólnak, hiszen két lista létezik. De nem véletlenül mondtam, hogy ez értékválasztás. Mert az egyik lista az összefogás listája, és azt mondjuk, hogy a mi erőnk az összefogásban van. Van egy másik lista, amelyik tagadja a kötelező kamarai tagság szükségességét, támadja a falugazdász hálózatot, mondván, a kamara tevékenységét néhány száz fővel is meg lehetne oldani. De hiszen falugazdászból van 650, plusz 100 szaktanácsadó, vagyis már eleve 750 fős az a hálózat, amely mintegy a frontvonalban, kifejezetten csak a gazdák kiszolgálására működik a kamara keretén belül. Márpedig ezt a 750 főt is ki kell szolgálni. A kamara ereje akkor lesz igazán stabil, akkor tud a kamarai szakértői grémium komoly stratégiai kérdésekben a kormány számára megvalósítható javaslatokat adni, ha az ereje, a súlya az ágazaton belül meghatározó. Ez pedig most dől el a kamarai választásokon. Mennyien mennek el, mennyien teszik egyértelművé azt, hogy a kamarára szükség van, a kamara tevékenysége fontos az ő gazdasági tevékenységük szempontjából. Ha ezt az emberek érzékelik és elmennek választani, akkor biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező időszakban még magasabb színvonalú szolgáltatásokat fog a kamara nyújtani.
SZB