Agrárkamara: a választások hetei - Tisztújítások időszakát éli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kategória: Kamara | Forrás: Agrárium-info, 2017/12/01

2017. november 23–25. között rendezték meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alakuló küldöttgyűléseit, ahol megválasztották a megyei tisztségviselőket. A 2017. november 3-i kamarai választások eredménye alapján a MAGOSZ és 17 támogató szervezetének küldöttjelölt-listáján szereplő személyek alkotják valamennyi megyében a megyei küldöttgyűlést.

A megyei küldöttgyűlések az alakuló üléseiken megválasztották a megyei elnököket és alelnököket, a megyei Etikai Bizottság elnökeit és tagjait, a kamarai osztályok megyei elnökeit, illetve azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik az adott megyét.

A megyei elnök személye 11 megyében változatlan marad: Baranya megyében Rittlinger Józsefet, Békés megyében Kulcsár Lászlót, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Taskó Józsefet, Győr-Moson-Sopron megyében Németh Gergelyt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Hubai Imre Csabát, Komárom-Esztergom megyében Balogh Zoltánt, Nógrád megyében Szandai Józsefet, Somogy megyében Gombos Sándort, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Rácz Imrét, Vas megyében Pusztavámi Mártont, Zala megyében pedig Süle Katalint megerősítette eddigi tisztségében a megyei küldöttgyűlés. A fennmaradó 8 megyében új elnököt választottak: Bács-Kiskun megyében Gáspár Ferenc, Csongrád megyében Szél István, Fejér megyében Varga Imre, Hajdú-Bihar megyében Szólláth Tibor, Heves megyében Szendrei László, Pest megyében Velkei József, Tolna megyében Vendégh Edit, Veszprém megyében pedig Sövényházi Balázs lett a megyei elnök. A megyei elnökök munkáját mezőgazdaságért, élelmiszeriparért, vidékfejlesztésért, általános agrárgazdasági ügyekért, illetve helyi földbizottsági ügyekért felelős alelnökök segítik.

A szervezet közleménye szerint a NAK országos küldöttgyűlése 2017 májusában határozott arról, hogy a hatékonyabb működés érdekében a tisztújítás alkalmával átalakul a kamarai szakmai osztályok rendszere. Országosan és megyei szinten az összevonások és racionalizálások révén az eddigi 15 helyett 9 osztály (Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari; Kertészeti és beszállítóipari; Állattenyésztési és beszállítóipari; Élelmiszer-feldolgozási; Élelmiszer-kereskedelmi; Kistermelői és helyi kezdeményezések; Erdő-, vad- és halgazdálkodási; Együttműködés, fiatal gazda és innovációs; Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály) alakul. Az alakuló küldöttgyűléseken ezen megyei osztályok elnökeit is megválasztották. A tisztségviselők megbízatása 5 évre szól. A köztestület tisztújításának utolsó állomása az országos alakuló küldöttgyűlés lesz december 20-án, a Parlament Felsőházi termében. 

Kötelező

Az új agrárkamara 2013-as megalakulása utáni időszakot egyértelmű sikertörténetként könyveli el. Az adatok valóban imponálóak is. A mintegy 360 ezres tagságú szervezetet csaknem 1200 fős apparátus szolgálja ki (ennek nagyjából fele a területen mozgó, a tagoknak közvetlen helyi segítséget nyújtó falugazdász). Költségvetése jócskán meghaladja a 10 milliárd forintot, amelynek kétharmadát a tagsági díjak teszik ki. Működésével kapcsolatban éppen ez a terület, amely a legtöbb kritika tárgya. Azzal, hogy kötelezően előírt a tagság, aki mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, annak muszáj fizetnie a tagdíjat. A kamara ehhez a cégek által bejelentett TEÁOR-jegyzéket veszi alapul, ráadásul a kamarai törvény alapján, azaz nem önkényesen jár el így.

Ami magukat a köztestület által elvégzendő tevékenységeket illeti, a hivatalos megfogalmazás szerint a kamara feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, ezenkívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz. A kamarának felelőssége van a nemzeti birtokpolitika kialakításában, végrehajtásában. A kamarának vállalnia kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, tevékenységével pedig a tisztességes gazdálkodókat kell segítenie.

Feladatok

A köztestületi feladatok között kiemelt jelentőségűnek számít az agrárágazat egységének erősítése. E szempontból az elmúlt évtizedek egyik súlyos mulasztását is pótolja az új nemzeti kamara. A szétaprózott, az egyéni vagy csak a részérdekek egymással szemben könnyen kijátszható képviselete adott esetben lehetőséget teremt a gazdasági erőfölény korlátlan érvényesítésére, a piacvesztésre. Ez az állapot hosszú távon nagyobb nemzetgazdasági kárt okoz, mint az ésszerű, okos, az érdekeket kölcsönösen figyelembe vevő, szakmailag megalapozott, továbbá a jogszabályoknak is megfelelő kompromisszumok sora, az érdekek valódi tárgyalási pozíció alapján történő egyeztetése. A kamara megfelelő keretet nyújthat ezen megállapodások megkötéséhez, sőt ha kell, az abban foglaltak jogi érvényesítéséhez.

A szervezet hivatalos stalluma szerint mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy az érintettek a kötelező kamarai tagságot ne kényszerként éljék meg, hanem abban a lehetőségeket lássák. Erre figyelemmel a kamarának kiemelt felelőssége van abban, hogy tagjai részére magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtson, melynek gazdasági eredményeit elsődlegesen a szolgáltatást igénybe vevő tagjai kell, hogy élvezzék.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai