Fatime
Agrárkamara: a választások hetei - Tisztújítások időszakát éli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Kategória: Kamara | Forrás: Agrárium-info, 2017/12/01
Novemberben lezajlottak a megyei szintű választások, megalakultak a helyi szervezetek, és összeállt az a megyénként 15 küldöttből álló lista is, amely december 20-án az országos tisztújító gyűlésen az új vezetésről dönthet majd.
2017. november 23–25. között rendezték meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alakuló küldöttgyűléseit, ahol megválasztották a megyei tisztségviselőket. A 2017. november 3-i kamarai választások eredménye alapján a MAGOSZ és 17 támogató szervezetének küldöttjelölt-listáján szereplő személyek alkotják valamennyi megyében a megyei küldöttgyűlést.
A megyei küldöttgyűlések az alakuló üléseiken megválasztották a megyei elnököket és alelnököket, a megyei Etikai Bizottság elnökeit és tagjait, a kamarai osztályok megyei elnökeit, illetve azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik az adott megyét.
A megyei elnök személye 11 megyében változatlan marad: Baranya megyében Rittlinger Józsefet, Békés megyében Kulcsár Lászlót, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Taskó Józsefet, Győr-Moson-Sopron megyében Németh Gergelyt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Hubai Imre Csabát, Komárom-Esztergom megyében Balogh Zoltánt, Nógrád megyében Szandai Józsefet, Somogy megyében Gombos Sándort, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Rácz Imrét, Vas megyében Pusztavámi Mártont, Zala megyében pedig Süle Katalint megerősítette eddigi tisztségében a megyei küldöttgyűlés. A fennmaradó 8 megyében új elnököt választottak: Bács-Kiskun megyében Gáspár Ferenc, Csongrád megyében Szél István, Fejér megyében Varga Imre, Hajdú-Bihar megyében Szólláth Tibor, Heves megyében Szendrei László, Pest megyében Velkei József, Tolna megyében Vendégh Edit, Veszprém megyében pedig Sövényházi Balázs lett a megyei elnök. A megyei elnökök munkáját mezőgazdaságért, élelmiszeriparért, vidékfejlesztésért, általános agrárgazdasági ügyekért, illetve helyi földbizottsági ügyekért felelős alelnökök segítik.
A szervezet közleménye szerint a NAK országos küldöttgyűlése 2017 májusában határozott arról, hogy a hatékonyabb működés érdekében a tisztújítás alkalmával átalakul a kamarai szakmai osztályok rendszere. Országosan és megyei szinten az összevonások és racionalizálások révén az eddigi 15 helyett 9 osztály (Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari; Kertészeti és beszállítóipari; Állattenyésztési és beszállítóipari; Élelmiszer-feldolgozási; Élelmiszer-kereskedelmi; Kistermelői és helyi kezdeményezések; Erdő-, vad- és halgazdálkodási; Együttműködés, fiatal gazda és innovációs; Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály) alakul. Az alakuló küldöttgyűléseken ezen megyei osztályok elnökeit is megválasztották. A tisztségviselők megbízatása 5 évre szól. A köztestület tisztújításának utolsó állomása az országos alakuló küldöttgyűlés lesz december 20-án, a Parlament Felsőházi termében.
Kötelező
Az új agrárkamara 2013-as megalakulása utáni időszakot egyértelmű sikertörténetként könyveli el. Az adatok valóban imponálóak is. A mintegy 360 ezres tagságú szervezetet csaknem 1200 fős apparátus szolgálja ki (ennek nagyjából fele a területen mozgó, a tagoknak közvetlen helyi segítséget nyújtó falugazdász). Költségvetése jócskán meghaladja a 10 milliárd forintot, amelynek kétharmadát a tagsági díjak teszik ki. Működésével kapcsolatban éppen ez a terület, amely a legtöbb kritika tárgya. Azzal, hogy kötelezően előírt a tagság, aki mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, annak muszáj fizetnie a tagdíjat. A kamara ehhez a cégek által bejelentett TEÁOR-jegyzéket veszi alapul, ráadásul a kamarai törvény alapján, azaz nem önkényesen jár el így.
Ami magukat a köztestület által elvégzendő tevékenységeket illeti, a hivatalos megfogalmazás szerint a kamara feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, ezenkívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz. A kamarának felelőssége van a nemzeti birtokpolitika kialakításában, végrehajtásában. A kamarának vállalnia kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, tevékenységével pedig a tisztességes gazdálkodókat kell segítenie.
Feladatok
A köztestületi feladatok között kiemelt jelentőségűnek számít az agrárágazat egységének erősítése. E szempontból az elmúlt évtizedek egyik súlyos mulasztását is pótolja az új nemzeti kamara. A szétaprózott, az egyéni vagy csak a részérdekek egymással szemben könnyen kijátszható képviselete adott esetben lehetőséget teremt a gazdasági erőfölény korlátlan érvényesítésére, a piacvesztésre. Ez az állapot hosszú távon nagyobb nemzetgazdasági kárt okoz, mint az ésszerű, okos, az érdekeket kölcsönösen figyelembe vevő, szakmailag megalapozott, továbbá a jogszabályoknak is megfelelő kompromisszumok sora, az érdekek valódi tárgyalási pozíció alapján történő egyeztetése. A kamara megfelelő keretet nyújthat ezen megállapodások megkötéséhez, sőt ha kell, az abban foglaltak jogi érvényesítéséhez.
A szervezet hivatalos stalluma szerint mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy az érintettek a kötelező kamarai tagságot ne kényszerként éljék meg, hanem abban a lehetőségeket lássák. Erre figyelemmel a kamarának kiemelt felelőssége van abban, hogy tagjai részére magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtson, melynek gazdasági eredményeit elsődlegesen a szolgáltatást igénybe vevő tagjai kell, hogy élvezzék.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miattMájus 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza