Kamarai konferencia a fenntartható gazdálkodásról

Kategória: Kamara | Szerző: -v-, 2017/12/02

Az elmúlt évtizedek során számtalan kihívással szembesült az agrárium, amelyek kezeléséhez elengedhetetlenné válnak a gyakorlatorientált kutatások és a majdani kutatási eredmények megfelelő adaptálása. Az innovatív megoldások feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is fenntartható legyen.

Emellett az Európai Unió úgy alakította ki közös agrárpolitikáját, hogy az támogassa az olyan gazdálkodást, amely – az éghajlatváltozással összefüggésben – élelmezésbiztonságot nyújt, és elősegíti Európa-szerte a vidéki területek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődését, beleértve a termelési viszonyok szempontjából legkedvezőtlenebb területek fejlődését is.

A fenntarthatóságnak a következő években minden szakpolitikában erőteljesebb hangsúlyt kell kapnia – különösen igaz ez az agrárpolitikára –, hiszen az agrárium szereplői azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a természeti erőforrásokkal, eredményességüknek fő meghatározója az azokkal való hatékony gazdálkodás.

– Magyarország demográfiai kilátásait, az ország életszínvonalát, a magyar vidék fejlődésének lehetőségeit is meghatározza, hogy a kormány a gazdaságszabályozás eszközrendszerén keresztül miként foglalkozik az agráriummal – jelentette ki a Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a NAK által a fenntartható gazdálkodásról szervezett nemzetközi konferencián, hangsúlyozva, hogy az agrárpolitika a magyar gazdaság teljesítőképessége szempontjából kiemelten fontos terület, ugyanígy a vidékpolitika is, amely kiemelt társadalompolitikai aspektussal is bír. A kormány nemcsak működtetni szeretné az országot, hanem egy erősebb, stabilabb, a jövő szempontjából kiszámíthatóbb országot kíván átadni a következő választáson mandátumot szerző politikai erőnek, „legyünk azok mi, vagy bárki más” – fogalmazott az államtitkár.

Csepreghy Nándor utalt rá, hogy a kormánynak a magyar vidék sokkal több, mint Budapestnek, vagy adott esetben Nyugat-Európának a demográfiai és gazdasági hátországa. Hozzátette, a kormány véleménye szerint a vidék saját jogon is érdemes a fejlesztésre. Úgy vélte, ezért az agrár- és vidékpolitika esetében nemcsak azok a szigorúan vett agrárpolitikai döntések fontosak, amelyek ehhez a területhez tartoznak, hanem például számításba kell venni a vidéki települések anyagi helyzetét és azok lehetséges kormányzati támogatását is. Erről szólt például 2800 kistelepülés adósságkonszolidációja.

Az államtitkár szerint a másik fontos kérdés a foglalkoztatás. Mint elmondta, 2010-ben 1 millió új munkahelyet ígért a kormány, aminek teljesítése elképzelhetetlen az agrárium hathatós hozzájárulása nélkül. Ehhez azonban a támogatási elvek megváltoztatásával át kellett alakítani a korábbi, a nagygazdaságokat támogató rendszert a kisbirtokok javára. Úgy vélte, az átalakítások a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatótós támogatása nélkül nem mehettek volna végbe.
A politikus jelezte: a kormányzat úgy fut neki a 2018-as választásoknak, hogy a gazdatársadalom számára nagyon világos értékajánlatot tesz. Ez nem szól másról, mint hogy a versenyképes vidék egyenlő a versenyképes Magyarországgal.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében kiemelte, hogy egy gazdálkodó csak akkor tevékenykedik fenntartható módon, ha gazdasági értelemben véve is fenntartható a tevékenysége. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a gazdálkodók folyamatos technológiai fejlődés és innováció révén világpiaci viszonylatban is megállják a helyüket. Ezért dolgozik az agrárkamara azon, hogy csökkentse a magyar gazdák versenyképességi lemaradását, hogy hosszabb távon fennmaradásuk ne függjön a támogatásoktól – mondta Győrffy Balázs.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára: Magyarországon a mezőgazdasági termeléshez rendkívül kedvezőek a feltételek, amelyek alapját képezik a folyamatos növekedés lehetőségének, és jelentős népességeltartó potenciáljuk is van. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy csak az a gazdasági fejlődési modell fenntartható, amely tekintettel van a környezeti értékekre, az ökológiai rendszerekre és a hosszú távú működőképességre.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország számára a jövőbeni uniós Közös Agrárpolitika (KAP) akkor lenne a legmegfelelőbb, ha az a mostani formájában maradna fenn. Ez azonban várhatóan nem lesz így, ezért Magyarország arra törekszik, hogy a lehető legtöbb számára kedvező elemet tartalmazza az új, 2020 utáni agrárpolitika.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai