Átlagosan jó évet zárunk

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2017/12/03

Dr. Nagy István,
államtitkár

– Államtitkár úr, hogyan indult az idei év a gazdálkodóknak, és hogyan alakultak az eredmények a növénytermesztő és állattenyésztő ágazatokban?

– Az időjárás 2016 ősze óta nem kedvezett a növénytermesztésnek, ami elsősorban az őszi betakarítású szántóföldi növények rekordévtől elmaradó – bár többéves távlatban pozitív – eredményeiben tükröződik. Az őszi vetéseket 2016 októberében a sok csapadék hátráltatta, majd 2017 januárjában a szokatlanul hideg időjárás nehezítette a növények fejlődését, amit áprilisban újabb fagyok, nyáron pedig forró, aszályos időjárás követett. A nyári betakarítás a rekordévtől elmaradó (de az elmúlt öt évhez viszonyítva kedvező) eredményeket hozott. Összességében az előző évinél 10 százalékkal kisebb területen 8,7 százalékkal kevesebb, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett 2017-ben.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a búza termésmennyisége ötödik éve haladta meg az 5 millió tonnát. Az idei évben az egy évvel korábbinál 7,9 százalékkal kisebb területről (962 ezer hektárról) 6,5 százalékkal kevesebb, 5,2 millió tonna termést takarítottak be, amely azonban az előző öt év szintjét 3,6 százalékkal meghaladta. A búza termésátlaga mindössze 10 kilogrammal maradt el az eddigi rekordhozamtól (1988) és 15,1 százalékkal volt magasabb, mint a 2012–2016 közötti években.

Az árpa betakarított területe az egy évvel azelőttinél 14,9, termésmennyisége 11,9 százalékkal kevesebb volt, miközben a hektáronkénti termésátlag 3,5 százalékkal nőtt. Az 1,4 millió tonnás termésmennyiség 10,8, az 5,3 tonna/hektár termésátlag 19 százalékkal volt több, mint a 2012–2016. évek értéke. Az árpa hozama rekordnak számít, korábban még nem volt olyan magas, mint 2017-ben.

Ugyanakkor a tritikálé betakarított területe ötödével, termésmennyisége negyedével, hozama 4,3 százalékkal csökkent 2017-ben az előző évihez viszonyítva. Az időjárás leginkább a repce eredményeit befolyásolta kedvezőtlenül. A repce termésmennyisége 7,1 százalékkal elmaradt a 2016. évitől, mivel a hozamok 15,5 százalékos csökkenését nem tudta ellensúlyozni a terület 5,2 százalékos növekedése.

A fontosabb őszi betakarítású növények közül a forró, aszályos időjárás elsősorban a kukoricát érintette, amelynek a termésmennyisége elmaradt a 2016. évi kimagasló eredménytől, 6,7 millió tonna volt, 25 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. Az előzetes adatok szerint a napraforgó termése 1 millió 870 ezer tonna 2017-ben, ami gyakorlatilag megegyezik a 2016-os rekord termésmennyiséggel. Megjegyzem, hogy az elmúlt években jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül a szántóföldi növénytermesztés a géppark, az alkalmazott agrotechnológia és a termelők szaktudása folyamatosan javult az elmúlt években. Ennek köszönhetőn ma már az időjárási hatások okozta kilengések is kisebbek az ágazat eredményeiben.

Az állattenyésztés esetében vegyesen alakult eddig az év. Egyrészt pozitív, hogy a tej- és a sertéságazatban véget ért a nemzetközi piaci válság, és kedvezőek a termelői árak, valamint bővült a sertés-, juh- és csirkeágazat termelése. Ugyanakkor mérséklődés tapasztalható a tejtermelésben, a vágómarha-termelésben, illetve a madárinfluenza miatt a pulyka-, kacsa- és libavágásokban. Az AKI adatai szerint 2017. január–szeptemberben a sertésvágások élősúlyban 0,8 százalékkal emelkedtek, kedvező (és a további növekedést vetíti előre), hogy ezen belül közel negyedével visszaesett az anyakocák vágása. A szarvasmarha-vágások 2017. január–szeptemberben 5,5 százalékkal csökkentek. Kedvező, hogy a juhágazatban meghatározó élőállat-kivitel mennyisége január–augusztusban 9,6 százalékkal bővült.

A baromfiágazat termelése – a madárinfluenza miatt – vegyesen alakult. A csirkevágások tovább bővültek, január–szeptemberben élősúlyban 2,2 százalékkal. Ezzel szemben a madárinfluenza által érintett ágazatokban csökkenés volt megfigyelhető, ennek mértéke a kacsa esetében 42,8 százalék, a liba esetében 19,6 százalék, a pulyka esetében 6,7 százalék. Mivel hazánk augusztusban visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát, várhatóan rövidesen újra növekedési pályára áll a három érintett baromfiágazat. A tejfelvásárlás – a nemzetközi tejpiaci válság elhúzódó hatása ellenére – csak enyhén (1,2 százalékkal) csökkent január–szeptemberben éves összehasonlításban, mivel a válság alatt csökkenő jövedelmet nagymértékben ellensúlyozta a támogatások emelkedése.

– Milyen évet zár az agrárium 2017-ben, gazdálkodási szempontból? Menyivel járulunk hozzá a GDP-hez? Export-import eredmények.

– A 2016. évi rendkívül magas bázis miatt 2017-ben nem járul hozzá pozitívan a mezőgazdaság a GDP-növekedéshez. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene (változatlan áras értéke) 2017 I. félévében összesen 9,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság az I. félévben 0,3 százalékponttal fogta vissza a gazdaság növekedését. Mindez jelentős részben annak köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság kimagasló évet zárt 2016-ban, ezért rendkívül magas a bázis. Azt fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke változatlan áron 2017. első félévében ötödével haladta meg 2010. első félévének értékét.

Az agrárexport dinamikusan – az előző éveknél nagyobb ütemben – bővült 2017 január–augusztusában, és növekedésének mértéke meghaladta az importét, ennek köszönhetően jelentősen nőtt a külkereskedelmi többlet. Az agrárexport 2017. január–augusztusban 5893,1 millió eurót tett ki, 14,2 százalékkal, 731,8 millió euróval többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban az agrárimport 3694,1 millió euró volt, 11,4 százalékkal, 378,9 millió euróval magasabb, mint egy éve. A fentiek eredményeként közel ötödével növekedett az egyenleg, 2199 millió euró volt (+19,1 százalék, 352,9 millió euró).

A mezőgazdasági beruházások nagymértékben bővültek 2017 I. félévében, ami a mezőgazdasági termelés versenyképességének további növekedését vetíti előre. A gazdálkodók 2017 I. félévében 150,5 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron közel egyharmaddal (30,4 százalékkal) többet, mint egy éve.

A mezőgazdasági foglalkoztatás 2017. január–szeptemberben az egy évvel ezelőtti szinten maradt, ugyanakkor nagymértékben meghaladta a 2010. évit. A mezőgazdaságban 2017 I–III. negyedévében 218,6 ezer ember dolgozott főállásban, ami gyakorlatilag megegyezik 2016 hasonló időszakának az adataival (–0,2 százalék), ugyanakkor több mint negyedével (26,9 százalékkal) haladja meg 2010 I–III. negyedévének értékét.

– Milyen ügyeink voltak az idén Brüsszellel? Milyen eredményeket értünk el?

– Magyarország a fehérje önrendelkezést és a GMO-mentességet célzó kezdeményezések élére állt az Európai Unióban. Az FM által elindított „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezések és az osztrák–német–magyar Duna Szója Program mellett kiemelendő az Európai Fehérjetermesztési (Szójatermesztési) Nyilatkozat, melyet közös magyar–német kezdeményezésként hirdettünk meg a Miniszterek Tanácsában. A közös nyilatkozat aláírására 2017. július 17-én került sor. A nyilatkozatot 14 tagállam (Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) mezőgazdasági minisztere írta alá. Az aláírók egyetértettek abban, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban. Olyan politikát kell kialakítani, amely a hazai és uniós forrásokat a lehető legjobban kihasználja, és ellensúlyozza az élelmiszerekben és az állati takarmányokban felhasznált szójabab nagyfokú, tengerentúli importfüggését. A cél hosszabb távon az, hogy elérjük a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés teljes GMO-mentességét, hozzájárulva ezzel a biológiai sokféleség védelméhez. A köztermesztésben már most teljes a GMO-mentesség.

A 2017. július 17–18-i Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülés alkalmával került sor a V4 országok és a balti EU-tagállamok KAP-ról szóló közös nyilatkozatának aláírására, amely a Közös Agrárpolitika 2020 utáni jövőjével kapcsolatban fogalmaz meg célokat. A nyilatkozat kimondja, hogy 2020 után is egy erős, kétpilléres szerkezetre van szükség, amelyhez megfelelő forrásokat szükséges biztosítani. Újabb célkitűzések bevezetése csakis új források hozzárendelésével finanszírozható. Alapvető fontosságú, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. Egyetértés mutatkozott a közvetlen kifizetések részarányának megtartásában, és a SAPS rendszer fenntartásának fontosságában. A nyilatkozat egyértelműen elutasítja a nemzeti társfinanszírozás bevezetését az I. pillérben (a közvetlen kifizetéseknél). A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a piaci zavarok megelőzésének és hatékony kezelésének érdekében szükséges a biztonsági háló megerősítése és termelői szervezettségi szint növelése. A KAP jogszabályi kereteit egyszerűsíteni kell. V4-körben, szükség szerint kibővítve más érintett, térségbeli tagállamokkal a KAP-reform során tovább folytatjuk a kelet-közép-európai tagállamok érdekeinek egyeztetését és összefogását.

– Hogyan látja a 2020 utáni időszakot? Merre halad az Európai Unió agrárpolitikája? Milyen következményei lesznek a Brexitnek?

– Mindenekelőtt fontosnak tartom tisztázni a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatos döntéshozatali folyamat jelenleg ismert menetrendjét. A jelenlegi költségvetési ciklus 2020. december 31-ig tart, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek tehát eddig kell megegyeznie a 2021-től kezdődő új időszak alapvető elemeit – így például a Közös Agrárpolitika jövőjét – tekintve. Az Európai Bizottságtól származó információk szerint 2017. november 29-én jelenhet meg az a – nyilvános társadalmi konzultáció eredményeit is figyelembe vevő – Kommunikáció, amely az Európai Bizottság KAP-ra vonatkozó reform-elképzeléseit tartalmazza. A hivatalos jogszabályi javaslatok legkorábban 2018 júniusában várhatóak. A KAP jövőjét alapvetően befolyásoló, a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó javaslat pedig 2018 májusában jelenhet meg. A hivatalos tárgyalások tehát legkorábban ezt követően kezdődhetnek, ugyanakkor a háttérszámítások, a szövetségesek keresése, valamint az érdekek összehangolása, egyeztetése már jó ideje zajlik. Egyelőre tehát még semmilyen hivatalos jogszabályi javaslat nem jelent meg, így a sajtóban megjelenő információk csupán találgatások, spekulációk.

Az eddig lezajlott véleménycserék tapasztalatai alapján azt látjuk, hogy a KAP jövőjét vélhetően a fenntarthatóság, mint vezérelv fogja átszőni. Itt elsősorban a környezeti értelemben vett fenntarthatóságot értjük, ugyanakkor ezzel szorosan összefügg a gazdasági értelemben vett fenntarthatóság, a hatékonyság és versenyképesség követelménye is. Ebben a tekintetben meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, ahol az új feltételek bevezetése nem ássa alá a versenyképességet, és nem növeli az adminisztrációs terheket. Emellett várhatóan kiemelt figyelem övezi majd a kockázatkezelés kérdéskörét, ahol az utóbbi évek piaci válságainak tapasztalatait felhasználva szükséges továbbfejleszteni a jelenlegi, kevésbé célzott, kevésbé hatékony eszközöket. A kockázatkezelési rendszer fejlesztésében Magyarország az EU élmezőnyébe tartozik, ennek köszönhetően a rendszer növekvő mértékben járul hozzá a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságához.

A KAP pusztán szakmai elemeinek megőrzése mellett kiemelt jelentőségű feladataként a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló költségvetési források megőrzése azonosítható. Az Egyesült Királyság kilépése (BREXIT) mind a jelenlegi, mind pedig a következő Többéves Pénzügyi Keret (MFF) tekintetében jelentőséggel bír. A jelenlegi, 2014–2020 közötti időszak esetében mind a 27 tagállam célja az, hogy a BREXIT folyamata rendezett keretek között, megegyezéssel, megfelelő pénzügyi rendezés mellett menjen végbe.

Tekintettel arra, hogy hazánk nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, valamint jelentős mennyiségű uniós támogatás érkezik az agráriumba (közvetlen és piaci támogatások, vidékfejlesztés), elemi érdekünk, hogy az Egyesült Királyság 2020-ig eleget tegyen a jelenlegi pénzügyi keret elfogadásával vállalt kötelezettségeinek. A 2021-től induló új többéves pénzügyi keretre a BREXIT közvetett hatása az, hogy az uniós költségvetést tekintve az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam lép ki, ami az Európai Bizottság számításai szerint több mint 10 milliárd EUR kiesést jelent évente a teljes uniós költségvetésben. Ez, valamint az EU előtt álló egyéb új és jelentős kihívások (külső- és belső védelem, migrációs válság, terrorizmus elleni küzdelem) együttesen 20 milliárd EUR/év körüli költségvetési többletigényt jelentenek. Ily módon tehát a BREXIT egyfajta reformkényszert fog eredményezni a közösségi feladatok közös finanszírozása tekintetében, amely már ma is érezhető nyomást gyakorol a Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró hagyományos uniós politikákra, így a Közös Agrárpolitikára, valamint a Kohéziós Politikára.

Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az EU-ban, ezért a hagyományos politikák forrásai megőrzése érdekében Magyarország kész megvizsgálni a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulás 1% fölé emelésének lehetőségét. Az mindenesetre bizonyos, hogy a 2014-es átmeneti év után 2015-ben elindított új, a korábbihoz képest sokkal komplexebb támogatási rendszer 2020-ig kiszámítható módon áll rendelkezésre a gazdálkodók számára.

– Végezetül: megalapoztuk-e a 2018-as esztendőt?

– Egyértelműen igen, a támogatási rendszer működése gördülékeny és kiszámítható. A rendszert több éve ismerik és alkalmazzák a termelők. Jövőre csak kisebb változások lesznek a stabilitás megőrzése érdekében: többek között további ésszerűsítések várhatóak a zöldítés szabályaiban, és a termeléshez kötött támogatásoknál adminisztratív könnyítéseket tervez a tárca. A 2018-as év esetében elmondható, hogy a támogatási rendszer forrásoldala biztosított. A termelők a korábban már megismert módon igényelhetnek támogatásokat azokban a jogcímekben, amelyek már az idén is elérhetők voltak. A legtöbb jogcím esetében nem változnak majd a jövő évi Egységes Kérelem beadása során teljesítendő feltételek. Azokban az esetekben ahol – alapvetően uniós jogszabályi változás miatt – mégis változó feltétekre kell készülni (pl. az ökológiai jelentőségű területek esetében alkalmazandó növényvédőszer-használati tilalom) a tárca már jó időben megkezdte a kommunikációt, hogy minél kisebb zökkenővel járjon a termelők részére az új szabályok megismerése és alkalmazása. A nemzeti költségvetésből finanszírozott programok fenntartása és új állami támogatási lehetőségek megnyitása prioritás az agrártárca részére.

A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény elfogadásra került. Az abban meghatározottak alapján megközelítőleg 108,7 milliárd forint fordítható a nemzeti támogatások, agrár-célelőirányzatok végrehajtására, valamint az uniós társfinanszírozással működő támogatási konstrukciók hazai lábának biztosítására. Ezen felül uniós forrásból további 410,9 milliárd forint (395,5 milliárd forint közvetlen és 15,4 milliárd forint piaci támogatás) kerülhet felhasználásra. A Vidékfejlesztési és halászati programok keretében 259,9 milliárd forint került betervezésre. Így a mezőgazdasági gázolaj visszatérítésre betervezett 32,0 milliárd forintot is figyelembe véve összességében mintegy 811,5 milliárd forint kerülhet felhasználásra.

A nemzeti támogatások közül kiemelkedik az átmeneti nemzeti támogatás, amelyre – a 2018. évi költségvetésből – mintegy 26 milliárd forintot fordít a tárca. Ez által a szarvasmarha-, tej-, juh- és kecske-, valamint dohányágazat részére a közösségi jogszabályok szerint nyújtható nemzeti források kerülhetnek biztosításra. A tárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a baromfi- és a sertéságazatra, mivel azok közvetlen uniós forrásokból nem részesülnek, így számukra a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatási konstrukciók elengedhetetlenül szükségesek. A baromfiágazat esetében a termelőket közvetlenül segítő állatjóléti támogatás megemelt 12,0 milliárd forintos, az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásának 1,4 milliárd forintos keretösszege 2018-ban is fenntartható lesz.

Amennyiben Magyarország kezdeményezésére a Bizottság dönt egy – a baromfiinfluenza hatásait csökkentő – krízistámogatás nyújtásáról, úgy annak nemzeti része is ezen előirányzatból kerülhet finanszírozásra a termelők számára, csakúgy, mint a szintén brüsszeli engedélyezésen lévő baromfifeldolgozói támogatás. A sertés ágazatban az állatjóléti támogatások szintén kiemelkedő szerepet játszanak. A sertéshízók után igénybe vehető támogatás az Európai Bizottság és a közösségi jogszabályok által engedélyezett maximum (9,144 milliárd forintos) keretösszeggel kerülhet meghirdetésre. Emellett 2018-ban is tovább folytatódhat a tenyészkoca állatjóléti támogatás is, amelyre 8,62 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai