2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A vidék sikeréért kezeskedünk

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: (x), 2017/12/04


Dr. Herczegh András, ügyvezető igazgató

– Mivel foglalkozik az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány?

– Több évtizedes múltra tekint vissza az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) az agrárszektor finanszírozásában. Készfizető kezességével olyan mezőgazdasági vagy vidéki mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak nyújt segítséget, amelyek bár jó üzleti tervvel rendelkeznek, de hitelhez elegendő tőke, fedezet híján mégsem tudnak hozzájutni. Erre a problémára nyújt megoldást az alapítvány kedvezményes kezessége.

Az alapítvány egy kapocs a vállalkozó, a bankok és a kormányzat között, hiszen közös érdek, hogy minél többen, minél kedvezőbb feltételekkel jussanak forrásokhoz, így hozzájáruljunk a vidék fejlődéséhez. Folyamatos egyeztetések zajlanak a pénzügyi szereplők között annak érdekében, hogy a vállalkozók igényeit leginkább kiszolgáló pénzügyi eszközök jöjjenek létre. A kezesség nyújtására vonatkozó szabályzatainkat, figyelemmel a vállalkozások igényeire, folyamatosan alakítjuk. A kedvezményes kezességi díjak 1–1,5 százalékról 0,1–0,5 százalékra mérséklődtek az elmúlt években, miközben az Európai Unió által előírt piaci díjmérték 2 százalék körül van. Az alacsonyabb díjat támogatásként nyújtjuk. Fontos számunkra, hogy mind a gazdálkodók, mind a pénzügyi intézmények megbízható partnerként tekintsenek ránk.

– Milyen speciális kockázatokkal kell szembenézniük az agrárvállalkozásokat hitelező intézményeknek?

– A mezőgazdaság termelési folyamatai speciális kockázatokat rejtenek, gyakran hosszú időszükségletűek, munka- és finanszírozási csúcsok jelentkeznek. Az aránylag jelentős tőkeigény mellett alacsony a termelés jövedelmezősége, a tőkemegtérülés lassú és a termelés minősége erősen függ az időjárástól. A szezonalitás, az időszakonként fellépő nagy pénzigény gyakran járhat likviditási gondokkal. A gazdaságoknak az adott tevékenység megkezdésétől a végtermék előállításáig számos termelési, készletezési költségük merül fel. A mezőgazdasági termelők jó része forgóeszköz-hitelre szorul. A likviditási nehézségeken sokat segítenek a területalapú támogatások, amelyek gyors, zökkenőmentes folyósításáról a kormányzat gondoskodik, ám nem helyettesíthetik a stabil hitelezést.

Miközben a támogatások továbbra is fontos mozgatórugói a beruházási döntéseknek, a gazdálkodók nagy többsége egyébként is szükségesnek tartja a fejlesztéseket. A vállalkozások elsősorban a technikai fejlesztést, a termelés technológiai színvonalának emelését, kisebb részben az üzemméret növelését tartják a tervezett beruházás fő céljának.

– Hogyan segít a kezesség a vidék versenyképességének növelésében?

– Tágan értelmezve az agráriumot, a termelést megelőző és követő fázisokat magában foglaló gazdasági tevékenységek, mint például élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági gépgyártás, növényvédő szerek gyártása vagy termények szállítása és raktározása is szorosan a mezőgazdasághoz tartoznak. Az élelmiszeripart és az agrobizniszt is magában foglaló ágazatok adják a GDP kb. 20–25%-át. Az Alapítvány kezessége segíti a KKV-k beruházási tevékenységét, napi működésének finanszírozását, ezen keresztül munkahelyeket teremt és megőrzi azokat, mérsékli a regionális különbségeket és előmozdítja a vidéki népesség megmaradását.

– Hogyan változott az alapítvány hitelállománya az utóbbi években?

– Az Alapítvány 2010 óta két és félszeresére növelte fennálló garantált hitelállományát, ez 2017. szeptember 30-ra meghaladta a 237 milliárd forintot. Ebből 149,2 milliárd hitelt vettek fel mikrovállalkozások, ők az AVHGA tevékenységének kiemelt célcsoportját képezik. 2017. szeptember végén 39,4 Mrd forint őstermelői, családi gazdálkodói hitelhez kapcsolódott alapítványi kezesség, esetükben általában néhány milliós hitelek felvételét támogatjuk. Évente átlagosan 8–9000 ügyletet bírálunk el, ami havi 150–200 darab beérkező kérelmet jelent. Igyekszünk csökkenteni a bírálati idő hosszát, általában 1–3 nap alatt meghozzuk a döntést a kérelemről. A vállalkozó számára nem jelent plusz adminisztrációs terhet az alapítványi kezesség igénybevétele.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza