„Most van ideje beruházni az agráriumban”

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: HP, 2017/12/05

Krisán László
vezérigazgató

– Hogy látja most az agrárfinanszírozás helyzetét?

– Már az elmúlt években látható jelei voltak annak, hogy a bankok egyre megbízhatóbb partnernek tekintik a mezőgazdasági vállalkozásokat, így a hitelkihelyezés is folyamatosan bővült. Az idén és a következő évben is minden bizonnyal tovább fog folytatódni ez a trend. A gazdálkodói oldalról nagyon kedvező időszak a mostani, gyakorlatilag minden finanszírozási igényükre megtalálhatják a megoldást, ráadásul igencsak kedvező áron. Szerencsés egybeesés, hogy egyszerre vannak jelen a piacon a különböző célokat szolgáló európai uniós források és az olcsó hitelek. Ez a két összetevő olyan elegyet alkot, ami arra ösztönzi az agrárcégeket, hogy megvalósítsák régóta halogatott fejlesztéseiket, legyen szó a gazdaság bővítéséről vagy a termelés korszerűsítéséről.

Finanszírozói oldalról is ez lesz az, ami meghatározza az előttünk álló egy-két évet. Ne felejtsük el, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a napokban számos gazdálkodó kapja kézhez a támogatói okiratát. A beruházások megvalósításához szükséges önerőt sokan hitelből fedezik, ráadásul a támogatások előfinanszírozásához is vesznek fel valamilyen kölcsönt. A bankok, hitelintézetek készek kielégíteni ezt az igényt.

– A Miniszterelnökség az idei évre kifizetési dömpinget ígért, de úgy tűnik, hogy a támogatási döntések meghozatala és a kifizetések nem haladnak zökkenőmentesen. Hogy érinti ez az ágazatot? Milyen hatással lehet a szektor beruházásaira?

– Az idén megtörtént a várt fordulat az ágazatban, a beruházások hosszú idő után felfelé ívelő pályára kerültek. A gépbeszerzések minden eddiginél nagyobb ütemű növekedést mutatnak, az előttünk álló időszakban pedig további bővülés várható. Ami a vidékfejlesztési pályázatokat illeti, valóban van egy kis csúszás a rendszerben. Az elmúlt egy évben az irányító hatósághoz tömegével érkeztek be a különböző támogatási kérelmek, ezek feldolgozása pedig a vártnál lassabban halad.

Nyilván minden gazdálkodó türelmetlenül várja, hogy kiderüljön, nyert-e a pályázata. Azonban az a tapasztalat, hogy sokan már a döntést megelőzően, saját kockázatukra elindították a projektek megvalósítását. Az ágazat szereplői régóta halogatják ezeket a beruházásokat, a fent említett kedvező finanszírozási környezet miatt pedig akár támogatás nélkül is hajlandóak megvalósítani azokat. A kifizetésekre visszatérve, az idén dömpingre nem számítok, bár az előlegfizetési lehetőséggel a támogatások egy része eljuthat a gazdákhoz. Az igazán nagy volumenű kifizetési hullámot a 2018-as év hozhatja el. Ehhez azonban az kell, hogy a beruházások megvalósítása is jó ütemben haladjon. Minél előbb elkészülnek a fejlesztések, annál korábban kaphatják meg a teljes összeget a vállalkozások.

– Az ágazatot erősen foglalkoztatja, hogy a 2020 utáni időszakban hogy alakulnak az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) főbb irányvonalai. Van okuk jelentős forráscsökkenéstől tartani az ágazati szereplőknek?

– A Közös Agrárpolitika jövője nem ismert, egyelőre csak az irányok láthatók. A mostani ciklusnál több pénzt ugyanakkor senki ne várjon 2020 után. A britek kilépése miatt jelentős összegtől esik el az Unió költségvetése, és félő, hogy a kisebb tortából hazánk a jelenleginél szűkebb szeletet tud majd vágni magának. Bár az ígéretek továbbra is az egyszerűsítésről szólnak, de ne legyünk naivak, a támogatási feltételek szigorodására kell felkészülni a következő időszakban. Jóval nehezebb dolguk lesz azoknak a gazdáknak, akik uniós forráshoz szeretnének jutni. Ezért továbbra is azt üzenném: most van ideje beruházni az agráriumban. Most kell felvértezniük a gazdaságukat minden olyan eszközzel, amellyel meg tudnak felelni a jövő kihívásainak és versenyben tudnak maradni a piacon. Fontos, hogy mielőbb szülessen meg a végső alku a 2020 utáni uniós forrásokról, mert így gyorsabban és felkészültebben lehet elindítani a 2021-től kezdődő új uniós ciklust.

– Hogyan alakult 2016-ban és az idei évben az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) hiteligénylések száma? Hogy alakul az átlagos hitelösszeg, és milyen tevékenységekhez kapcsolódott a legtöbb hiteligény?

– Az Agrár Széchenyi Kártya 2011-es bevezetése óta valódi segítséget jelent a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára. A konstrukció pedig egyre népszerűbb a gazdálkodók körében. Eddig mintegy 10 ezer igénylés érkezett, ebből 8,5 ezer szerződést tudtunk megkötni. A kihelyezett hitelösszeg mára meghaladja a 74 milliárd forintot. Az idén létrejött ügyleteket tekintve az átlagos hitelösszeg 9,5 millió forintra tehető. 
Az Agrár Széchenyi Kártya birtokosai közül egyetlen tevékenységi kört sem tudnék kiemelni, az állattartásban, a kertészetben működő gazdálkodók éppúgy igénybe veszik a kedvezményes finanszírozási lehetőséget, mint a feldolgozásban érintett kisebb agrárcégek. A konstrukció vonzereje elsősorban abban rejlik, hogy rövid időn belül, legfeljebb 3 hét alatt akár 100 millió forinthoz juthatnak a vállalkozások, sok esetben, bizonyos hitelösszeg alatt pedig ingatlanfedezetre sincs szükség. A fiatal mezőgazdasági termelők indulását nagyban segíti, hogy ez az ügyfélkör az általában előírt egy teljes lezárt éves gazdálkodási múlt nélkül is igényelhet Agrár Széchenyi Kártyát.

– Idén augusztusban jelentették be, hogy az ASZK felvehető maximális összege az eddigi 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. Mit várnak az emeléstől? Elsősorban milyen típusú vállalkozásoknak jelenthet ez segítséget?

– A módosítás elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő élelmiszeripari vállalkozásoknak, élelmiszer-nagykereskedéssel foglalkozó cégeknek nyújt érdemi segítséget, hiszen esetükben az igényelt hitel támogatástartalma a (nagyobb keretösszegű) általános csekély összegű támogatási keretüket terheli. A nagyobb hitelkeret nagyobb mozgásteret biztosít az ügyfeleknek. Mivel az Agrár Széchenyi Kártya egy szabad felhasználású folyószámlahitel, így a gazdálkodók maguk döntik el, hogy ténylegesen mire használják fel a plusz forrást.

– Terveznek további változtatásokat a közeljövőben az ASZK hitelkonstrukcióban?

– Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az ügyfeleinket, köztük a mezőgazdasági vállalkozásokat, családi gazdaságokat és az őstermelőket minél jobb feltételek mellett tudjuk kiszolgálni. A jövőben is az a cél, hogy olyan termékekkel lépjünk a piacra, amelyek érdemben hozzájárulnak az ágazatban működő vállalkozások versenyképességének növeléséhez.

– A kedvezőtlen időjárás miatt kárt szenvedett vállalkozások részére különböző altermékek kerültek meghirdetésre, mint például a 2015-ös évben bevezetett ún. „jégkáros” Agrár Széchenyi Kártya. Hányan vették igénybe ezt a lehetőséget?

– Sajnos úgy tűnik, minden év tartogat olyan rendkívüli eseményt, amely miatt nagy szükség van a termelőket segítő intézkedésekre. Hol az európai uniós piaci válság miatt beszakadt árak miatt kell a segítő kéz, hol az időjárási szélsőségek okozta károkat kell valamilyen formában enyhíteni. A Földművelésügyi Minisztériummal közösen 2015-ben egy olyan hitelkonstrukciót hoztunk létre, amely hathatós segítséget jelent a bajba került termelőknek. A különösen kedvezményes, akár teljesen kamat- és költségmentes hitel a várakozásoknak megfelelően nagyon népszerű volt, a jégkárt szenvedett gazdák közül több mint 800 vállalkozás 6 milliárd forint összegben vette igénybe.

– Azóta több hasonló termék került a piacra, milyenek a tapasztalatok?

– Nagyon jól működnek ezek a többlettámogatott konstrukciók. Korábban a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó vállalkozások részére sikerült biztosítanunk az ún. „ingyenhitelt”. Ez a lehetőség 2017. június 30-ig élt. Ezzel az eszközzel is hozzá tudtunk járulni, hogy az érintett vállalkozások az egész Európai Uniót sújtó válság ellenére talpon tudtak maradni. Nem kis eredmény ez, északi szomszédunknál ez idő alatt számos tejtermelő gazdaság volt kénytelen felhagyni a tevékenységével.

Az idén pedig ismét megnyitottuk a lehetőséget a téli-tavaszi fagykár és jégkár sújtotta mezőgazdasági termelők előtt. A kedvezményes hitelre jogosultak ez alkalommal is akár 100 százalékos kamat-, kezességi díj-, illetve kezelésiköltség-támogatást, valamint egyéb költségtámogatásokat vehetnek igénybe „ültetvény” minősítésű földterületeik után hektáronként legfeljebb 1 millió forint igénybevett hitelig. Az augusztus nyolcadikától elérhető konstrukcióval együtt a kedvezőtlen időjárás miatt kárt szenvedett vállalkozásoknak nyújtott kedvezményes finanszírozás összege elérte a 13 milliárd forintot, 1500 db szerződéshez kapcsolódóan. A „jégkár2” konstrukció igénybevételének a lehetősége még mindig nyitott, egészen ez év végéig.

– A magyar agrárium 2010 óta jelentősen hozzájárul a GDP növekedéséhez, és az ágazat kibocsátása is több mint 7 éve növekszik. 2018-ban is folytatódhat ez a tendencia? Ön szerint mi határozza meg az ágazat következő néhány évét?

– Az időjárás minden évben nagyban befolyásolja a mezőgazdaság teljesítőképességét. A jövőben azon kell dolgozni, hogy a szélsőségeket jól tudja kezelni az ágazat, és csökkenjen az időjárás okozta kitettség. Ugyanakkor nem ez a jövő elsődleges kihívása. Az Unió egészében átalakulóban van a mezőgazdaság, a termelés egyre inkább a precíziós technológiák irányába mozdul el. A cél, hogy egységnyi területen minél hatékonyabban, minél kevesebb input felhasználásával minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű árut tudjanak előállítani. A versenytársaink jóval előttünk járnak a legújabb fejlesztések, berendezések és alkalmazások használatában. Az ágazat jövőjét a technológiai fejlődés határozza meg. Ha meg akarjuk tartani a pozícióinkat, mi sem maradhatunk le ebben a versenyben.

– Az elmúlt években az agráriumban is felütötte a fejét az országszerte több ágazatban jellemző szakemberhiány. Milyen megoldást lát a problémára? Hogyan lehetne növelni a képzett agrárszakemberek számát?

– Míg hosszú évekig a munkanélküliség bénította meg a magyar gazdaságot, mára eljutottunk odáig, hogy sok esetben a munkaerő hiánya hátráltatja a vállalkozások boldogulását. Nincs ez másként az agráriumban sem. A napszámosok mellett egyre nagyobb szükség van a magasan képzett szakemberekre az ágazatban. A precíziós technológiák elterjedésével pedig egyre égetőbb lesz a hiányuk. A megoldás a fiatalok kezében van. Minél több fiatalnak kell megmutatni, hogy egy-egy szakma nemcsak munkát, hanem megélhetést és boldogulást jelent. A vállalkozásokat pedig arra kell ösztönözni, hogy aktív részt vállaljanak a képzésben. Csak így kerülhetnek ki olyan szakemberek a szakképzésből, az egyetemekről, akikre nagy szüksége van a piacnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai