Innovatív termesztéstechnológiák

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: (hajtun gy), 2017/12/08

A világban jelenleg a fejlesztési irányok két fő területre koncentrálnak. Az egyik irány a genetikailag módosított növények termesztése, hazánkban azonban az alkotmány ezt nem teszi lehetővé, az EU számos országához hasonlóan. A másik irány a navigációs rendszerek alkalmazása a növénytermesztésben. Erre a fejlesztési irányra koncentrál a KITE Zrt. is.

Hadászi László,
KITE Zrt.

Mindenre van már eszköz

A fenntartható fejlődés és a környezettudatos gazdálkodás támogatása a KITE Zrt. tevékenységében régóta központi kérdés. A cég elkötelezett a legújabb technikák, technológiák iránt. Kiemelt szereppel bír a precíziós gazdálkodás hazai alapjainak megteremtésében, bevezetésében és országos elterjesztésében. Magyarország területén ma már 1,5 millió hektár szántóterületen végeznek a gazdák valamilyen precíziós műveletet. A KITE Zrt. a kutatási és fejlesztési tevékenységének eredményeképpen olyan megoldásokat kínál a magyar gazdálkodóknak, amelyek a jövőben a fenntartható és eredményes termelés elkerülhetetlen részét képezik majd. Szántóföldi bemutatókon, valamint előadásokon, partnertalálkozókon osztja meg kutatási és fejlesztési eredményeit a gazdálkodókkal mind az agronómiai, mind a gépészeti területen.

A precíziós gazdálkodás megjelenésével Magyarországon is lehetőség nyílt rá, hogy olyan módszert alkalmazzanak a mezőgazdaságban, amely a műszaki, informatikai, információs és termesztéstechnológiai megoldások és tudásbázis együttes használatával hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a szántóföldi növénytermesztést, valamint a mezőgazdasági gépüzemszervezést. A precíziós gazdálkodás célja a minőségi növényi termékek előállítása, a költségek csökkentése és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezet védelme mellett. A KITE Zrt. minden precíziós művelethez tud eszközrendszert kínálni.

Precíziós alapok

A precíziós gazdálkodás alapjait a KITE Zrt. 2010-ben tette le. Az automata kormányzás, a szakaszvezérlés, valamint a differenciálás megjelenésével lehetőség nyílt a pozícionált inputanyag-kijuttatására és így az átfedésmentes művelésre is. A precíziós technológia mindent helyspecifikusan mér, és minden műveletet eszerint hajt végre, az átlagolás helyett a differenciálás elvét követi, jelentette ki az igazgató. Mindezek alapján nem a tábla adatainak átlaga alapján juttatják ki az inputanyagokat, hanem az adott táblarésznek megfelelően be tudják tartani a „szükséges és elegendő elvet”. Vagyis ennek a művelési módnak a segítségével az inputanyag-felhasználás csökkenthető a talajművelés hatékonysága pedig növelhető, hiszen az eszközök már képesek az összevont műveletek elvégzésére, ezért kevesebb időt kell a gazdálkodónak a szántóföldön eltöltenie. Így kisebb a károsanyag-kibocsájtás, ami pedig szorosan összefügg a környezettudatossággal. A csökkentett menetszámú talajművelési rendszerek alkalmazása esetén azonban a talajok védelme az elsődleges szempont, ugyanis a gépek nem tömörítik össze azt, a taposási kár csökkentésén keresztül pedig elősegítik a biológiai folyamatok aktivitásának növekedését.

Másképp kell művelni

A cég olyan, a precíziós gazdálkodáshoz igazított növénytermesztési technológiákat dolgozott ki, amelyekkel a gazdálkodók eredményesebben, hatékonyabban tudnak termelni. Ennek alapja, hogy a műholdak által kibocsájtott jelekkel, valamint a saját RTK-hálózatuk által szolgáltatott korrekciós jelek segítségével a táblán belül 2–2,5 centiméteres pontossággal tudják a munkaműveleteket végrehajtani. Az innovatív technológiához alapvetően szükség van egy olyan hordozó eszközre (traktor, betakarítógép stb.), amely automata kormánnyal van felszerelve. Ez képes arra, hogy fogadja a navigációs jelet és feldolgozza az adatokat. A navigációs jel korrekciójára képes RTK-rendszert a KITE Zrt. saját forrásból fejlesztette ki, és szolgáltatja a gazdálkodónak. Ha ez adott, és a jeleket a gazda fogadni is tudja, akkor feldolgozhatja az információkat, s ezzel az első lépéseket meg is tette a precíziós gazdálkodás irányába.

A KITE Zrt. a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően például a 3D-n alapuló rétegvonal menti művelés bevezetését is támogatja. Ez a módszer a dombságokon művelt területeken játszik nagy szerepet, itt csökkenti az eróziót, a termőföld és ez által az inputanyagok lemosódását, amelyek így hatékonyabban hasznosulnak.

Az innovatív precíziós technológia alkalmazása egyben nagy kihívás is a termelő számára. A rengeteg új adat, információ értelmezése napjainkban még nem rutinszerű. A megbízható adatgyűjtés megtanulható, elsajátítható, hiszen a precíziós eszközök (traktorok, kombájnok, művelőeszközök, permetező- és vetőgépek) folyamatosan mérnek, adatokat gyűjtenek. Az adatfeldolgozás folyamatában viszont megrekedt a világ, így abban és a döntéshozatalban szorul a termelő segítségre, mert nem rendelkezik megfelelő informatikai képzettséggel. Aki viszont lépést akar tartani a 21. századi tudással felszerelt eszközök alkalmazásában, annak meg kell tanulnia az adatfeldolgozást is. A KITE Zrt. ugyan rendszeresen tart képzéseket, de az a tapasztalatuk, hogy az iskolai rendszerben még csak részben jelent meg a precíziós gazdálkodással összefüggő adatfeldolgozási tananyag.

Korábban előfordult, hogy a különböző márkájú precíziós gépek nem tudtak egymással kommunikálni. Az igazgató elmondta, hogy ez a probléma gyorsan kiderült, ezért nemzetközi szabványt vezettek be, így gyakorlatilag ezek a típusú eszközök ma már kompatibilisek egymással. Vagyis, ha a különböző gyártóktól származó eszközöket összecsatlakoztatjuk, akkor elméletben hibátlanul kell működnie minden rendszernek. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű a kérdés, mert az összehangolást a termelő nehezebben tudja elvégezni, ha nincs megfelelő informatikai képzettsége. Éppen ezért a gépgyártók is arra törekszenek, hogy a kompatibilitás minél egyszerűbben megvalósítható legyen.

Búzára, kukoricára, repcére, napraforgóra és szójára már megvan

Az innovatív növénytermesztési technológiák fejlesztései akkor érnek valamit, ha nem öncélúak. Az új technológia célja, hogy az a növény, amelyet ezzel a technológiával termesztenek, az jobban érezze magát és jobban ki tudják szolgálni a növény igényeit. Ha így van, akkor minden bizonnyal hozamtöbblettel, minőségjavulással, költségcsökkentéssel (például üzemanyag-megtakarítással) „hálálja meg” a gondoskodást. Így pedig a profit is nagyobb lesz, amelynek maximalizálása a tevékenységünk alapvető célja. De mindez csak akkor igaz, ha a technológiában rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználják.

Az innovatív termelési rendszereket növényi kultúránként kell kidolgozni. A KITE Zrt. a Magyarországon termelt öt legfontosabb szántóföldi növénykultúrára, így az őszi búzára, a kukoricára, a repcére, a napraforgóra és a szójára vonatkozóan dolgozott ki teljes termesztéstechnológiát. Ez az öt növényfaj foglalja el a hazai művelt terület több mint 90 százalékát. De nem állnak meg, mivel a többi növényi kultúrára is folyamatosan fejlesztik a technológiát. A változtatások minden műveletet érintenek a talajműveléstől a betakarításig.

A precíziós gazdálkodás részét kell képezze az öntözés is – hangsúlyozta Hadászi László –, mivel a termesztéshez szükséges vízmennyiséget szintén a növény igényei szerint kell kijuttatni. Az öntözés a klímaváltozás miatt is fontos technológiai elemmé lépett elő. A piacon már megjelentek a változtatható intenzitású öntözőberendezések, amelyekkel az öntözővizet táblán belül is differenciáltan lehet kijuttatni akár a növény gyökérzetéhez (pl. felszín alatti csepegtető rendszerek alkalmazásával.)

Ha lenne támogatás…

Ha a gazdálkodó átáll a precíziós technológiák alkalmazására, akkor 3–4 év alatt megtérül a váltásra befektetett összeg. De nem elsősorban a pénzhiány gátolja az innovatív technológiák robbanásszerű terjedését, hanem az ismeretek hiánya is. Egyébként nekünk, magyaroknak nincs szégyenkezni valónk a precíziós gazdálkodás terjedése terén. Jelenleg a KITE Zrt.-vel kapcsolatban álló gazdaságokban 1700 RTK-val felszerelt erőgép dolgozik, összességében másfél millió hektáron. Országos szinten a termelők 25 százaléka megtette már az első lépést, és a technikájuk alkalmas arra, hogy az automata kormányzás előnyeit élvezzék. A második lépésben már a differenciálás és a pozicionálás rendszerét kell alkalmazni. Ebben is szépen haladnak a termelők, hiszen a 20 százalékuk már ezt a lépést is megtette. Ha a precíziós rendszer alkalmazását pályázati úton is támogatná az agrárpolitika, akkor nagy lendületet kapna a rendszer terjedése.

A KITE Zrt. a precíziós gazdálkodás elterjesztése érdekében stratégiai megállapodást kötött nemzetközi nagyvállalatokkal és egyetemekkel. Ezek a szervezetek felismerték azt, hogy a precíziós gazdálkodás a magyar mezőgazdaság 2020 utáni versenyképességét, növelését teszi lehetővé. Idén nyáron megalakult a Magyarországi Precíziós Gazdálkodók Egyesülete, amelynek a KITE Zrt. alapító tagja, s az elnökségben Hadászi László is helyet kapott. Az egyesület célja az, hogy a nemzetközi szervezetekhez csatlakozzanak, valamint az oktatás megszervezésében aktívan közreműködjenek annak érdekében, hogy ez a gazdálkodási forma minél gyorsabban, minél hamarabb terjedhessen az országban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai