2021. 06. 13., vasárnap
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Állományszárítás, érésgyorsítás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-összeállítás, 2014/05/10
Címkék: deszikkálás, állományszárítás, repce, napraforgó, kukorica, érésgyorsítás

Egyes szántóföldi növények, főként az olajnövények korszerű termesztéstechnológiájában a betakarítást deszikkálás előzi meg. Azokban a kultúrákban, ahol hazánk éghajlati viszonyai között jellemzően elhúzódik a virágzás, ezzel az eljárással egyenletesebbé tehetjük az érést.

Az állományszárítás az érésgyorsításon kívül több járulékos előnnyel is bír. Tervezhetőbbé teszi a betakarítási munkákat, pontosabban kiszámíthatóvá válik a technológiailag optimális betakarítási idő megválasztása. Ez nemcsak a felkészülést, a gépi munkák és a tárolás, utószárítás tervezhetőségét javítja, hanem lehetőséget teremt a gazdaságon belüli szakaszolásra, ezzel a munkacsúcsok nagyságának csökkentésére is.

A növények nedvességtartalma a kezelés hatására a technológiai optimumra csökkenthető, ezzel fokozható a betakarító gépek teljesítménye is. Az egyenletes érés hatására csökken a pergésből származó szemveszteség is, ami e nélkül akár a 10–15%-ot is elérheti. A jól időzített deszikkálás és a kedvező időjárás az utószárítási munkát nemcsak jelentősen csökkentheti, hanem akár feleslegessé is teheti.

Érésgyorsítás

Az érésgyorsítás a termesztett növény biológiai folyamatainak sebességét növeli, ezért természetesebb hatást fejt ki. Jellemzője, hogy a kipermetezett szerek hatására jelentősen megnő az etiléntermelődés, ami az érés gyorsítását eredményezi. Az érésgyorsítási folyamat kíméletes szárítást eredményez, nem jelentkezik nagymértékben szöveti károsodás, ami az eltarthatóságot is javíthatja. Napraforgó esetében megfigyelések azt mutatják, hogy az így kezelt állományokban a kaszatok pergése kevésbé lesz jellemző a betakarításkor, mint ahogy az az állományszárítás estében megfigyelhető. Nagy előny, hogy napraforgó esetében már 40–50%-os kaszatnedvesség esetén megkezdhető a permetezés apró cseppekben, és átlagosan 20 nap alatt 10% alatti, ideális nedvességi állapot érhető el.
A módszer egyik hátránya, hogy ezt a módszert csak kellően gyommentes és egészséges kultúrában célszerű használni, erősebben elgyomosodott vagy gombás betegségekkel jelentősen fertőzött táblák esetében a várt hatás elmarad, vagy egyenetlenné válik.

Deszikkálás

Deszikkálás, defóliálás során nem a természetes érési folyamatokat gyorsítjuk fel, hanem a kultúrnövényt elöljük. Ezek a szerek jellemzően totális hatású gyomirtó szerek, amelyek biztos és gyors nedvességcsökkenést eredményeznek. Éppen a gyors vízveszteség miatt azonban az így kezelt állományokban a pergési veszteség nagyobb lehet, mint az érésgyorsítókkal kezelt állományokban. A hirtelen változás hatására gyakran szöveti károsodás is előfordul, ami kényes termések esetében minőségromlást eredményezhet. Mivel az alkalmazott szerek totális hatású herbicidek, ezért gyomos területeken is biztonságosan felhasználhatóak, kellő szárítóhatást eredményeznek betakarítás-technológiai szempontból is. A hirtelen bekövetkező száradás nem teszi lehetővé a gombás betegségekkel fertőzött növényeken a fertőzések továbbterjedését, talajba jutását, ezért a növény-egészségügyi gondokkal küszködő táblák estében is biztonságos hatást adnak. Kijuttatásukhoz a durvább cseppek is megfelelőek. Az ideális eredmény eléréséhez azonban célszerű napraforgó esetében a 30% körüli kasztnedvesség kipermetezés előtt. A teljes hatás kialakulására az alkalmazott szertől függően 7–14 napra számíthatunk.

A felhasználható gyomirtószerek két csoportba a kontakt és felszívódó szerek csoportjába sorolhatók. A kontakt szerek jellemzően bromoxinil, diquat-dibromid monohidrát vagy glufozinát-ammónium hatóanyag-tartalommal jellemezhetők; a felszívódó herbicidek viszont glifozát vagy ennek származékait tartalmazó hatóanyagúak. A felszívódó szerek hatása később mutatkozik meg, mint a kontakt herbicideké.

Deszikkálás a gyakorlatban

Napjainkban azonban a deszikkáló szerek használatának a fő szerepe az egyöntetű érés biztosításával a gyors és veszteségmentes betakarítás.
Esetleg csapadékosra forduló időjárás esetén a kellő időben elvégzett deszikkálással meg tudjuk őrizni az olajos növények olajtartalmának minőségét.

Nagyon fontos lehet a deszikkálás, ha gyomos maradt a napraforgótáblánk. Ilyen esetben a napraforgóval együtt a gyomokat is elszárítjuk, ezáltal a betakarítás könnyebbé válik.
A takarmányozási vagy ipari célra termesztett növény esetében a deszikkálás során nem kell arra figyelemmel lenni, hogy a növény minden körülmények között megőrizze a teljes csírázóképességét. Vetőmag-előállítási céllal termesztett növény esetén azonban csak olyan deszikkáló szert szabad alkalmazni és olyankor, amikor az semmilyen körülmények között sem veszélyezteti a mag csíraképességét.

Ezeknél a növényeknél kíméletesebb deszikkálást kell végezni, illetve az adott dózist mindenféleképpen a fajtatulajdonos ajánlásához kell igazítani, hogy a csírázóképesség megmaradjon.

A napraforgó deszikkálását végezhetjük glifozát hatóanyagú szerekkel. Ebben az esetben mindenféleképpen úgy kell kalkulálni, hogy a maga deszikkálási folyamat hosszabb lesz. Ha ezt diquát-dibromid hatóanyagú szerrel vagy glifozát ammónium sóval végezzük, a folyamat rövidebb. Napraforgó esetén a deszikkálás során nagyon körültekintően kell eljárni, mert a nagyon korán elvégzett deszikkálás csökkentheti a kinyerhető olajtartalmat. A mag nedvességtartalmának mindenféleképpen 30% alatt kell lennie, amikor a deszikkálást elvégezzük.

Repce esetében a deszikkálást célszerű összekötni az ún. becőragasztó kijuttatásával. Ennek az a szerepe, hogy amikor a deszikkálás folyamata befejeződött, a repcemag beérett, akkor a becők ne nyíljanak ki, a mag pedig ne peregjen ki. Repce esetében általában szintén dikvát-dibromid, illetve a glifozát ammónium só hatóanyagú szereket alkalmaznak. Ennél a hatóanyagnál azonban nagyon körültekintően kell eljárni, mert a szomszédos növényi kultúrákban jelentős károkat okozhat a szer, ha elsoródik.

Szója betakarítására szeptember-október hónapban kerül sor, ezért még fontosabb lehet, hogy a növényállomány egyöntetűen száraz legyen betakarításkor.

Kukoricánál érésgyorsításra általában glifozáttartalmú deszikkáló szert használunk. Itt az a lényeges, hogy a kijuttatott deszikkáló szer fokozza kukorica természetes vízleadását, ezáltal mérsékelni lehet a szárítási költséget. Nagyon fontos ebben az esetben mérlegelni azt, hogy a deszikkálás költsége alacsonyabb legyen, mint a szárítás többletköltsége lenne.

A szerek kijuttatása

A magas szántóföldi növények kezeléséhez, így a deszikkáláshoz is – a korábban elterjedt, de a környezetre esetleg veszélyt jelentő légi úton történő vegyszerkijuttatás helyett – megfelelő lehetőséget nyújtanak és biztonsággal alkalmazhatóak a megnövelt szabadmagasságú (hasmagasságú) hidas önjáró permetezőgépek.

A gépek nagy része különböző méretben és felszereltséggel kapható. A gépek más-más méretű permetlétartállyal, különböző rendszerű (pl. membrán, dugattyús, centrifugál) és típusú, eltérő szállítási kapacitású szivattyúval szerelhetőek fel, a szórókeretek pedig azonos konstrukcióban különböző munkaszélességű változatban készülhetnek.

A hajtást rendszerint 100–200 kW teljesítményű dízelmotor biztosítja. Az alvázat úgy alakítják ki és a részegységeket úgy helyezik el, hogy egyaránt kiegyenlített kerékterhelést érjenek el üres és tele töltött permetlétartály esetén. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a munkaminőség szempontjából egyaránt előnyös, hogy a gépek alváza gyakran pneumatikus rugózással van ellátva, amely a terheléstől függően szabályozott. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltető munkája, kisebb a gép szerkezeti elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható, kisebb mértékű a szórókeret lengése, jobb a kereszt-, illetve hosszirányú szórásegyenletesség. A gépek többsége a megfelelő hajtás és rugózás következtében akár 40–50 km/h sebességre is képes, ami lerövidíti a különböző helyszínek közötti áttelepülési időt. A gépek általában hidrosztatikus öszkerékhajtással működnek, ami lehetővé teszi a fokozatmentes sebességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A kerekek mérete a soros kultúráknak megfelelően keskeny, nagy átmérőjű.

A gépek általában 2000–5000 dm3 térfogatú permetlétartállyal és 18–36 m munkaszélességű szórókerettel készülnek. A forgalmazott és alkalmazott típusok nagy többségénél a szabadmagasság 150–300 cm között változik. A gépek egy részénél a szabadmagasság hidraulikusan változtatható, közúton alacsony helyzetben biztonsággal lehet nagy sebességgel közlekedni, munkahelyzetben pedig a kezelendő növényzet magasságának megfelelően történhet a beállítás. A hidas permetezőgépek nagy részén széles határok között, hidraulikusan, fokozatmentesen és munka közben is állítható a nyomtávolság.

Az önjáró hidas gépek permetező felépítménye általában nem különbözik lényegesen a vontatott vagy függesztett gépek rendszereitől. A permetlétartály esetenként osztott kivitelű, elhelyezése olyan, hogy biztosítsa a gép stabilitását, és a növelt szabadmagasságot. A szórókeret magasságát a hatékony lengéscsillapítás mellett sok esetben elektronikus rendszerrel ellenőrzik. A keretszárnyakon ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a célfelülettől (a talajtól vagy a növényzettől) való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályzás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a célfelületet, akkor a szárnyak automatikusan megemelkednek. A különböző terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minőségét szolgálja, hogy a szórókeretet a gép helyzetétől függetlenül a lejtővel párhuzamosan lehet működtetni. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított. A szórófejekben szelepek segítségével lehet különböző fúvókákat működtetni vagy kikapcsolni menet közben is. Ezzel a megoldással a technológiai változtatások időveszteség nélkül végrehajthatók.

Jelentősen javítható a kezelés egyenletessége, ha a hidas permetezőgép szórókeretén két vezeték van kiépítve, és ún. cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított a kívánt üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ez a hiba sokszor jól megfigyelhető egyébként jól kezelt táblák szélén, ahol a permetezőgép megindult, a deszikkálás nem történt meg, majd a táblán befelé haladva fokozatosan eredményesebb a beavatkozás.

A cseppek elsodródásának megakadályozására használhatók a légrásegítéses permetezőgépek. Ezeken a szórófejek felett elhelyezett műanyag tömlőbe (esetenként légszekrénybe) nagyteljesítményű axiálventilátor levegőt nyom, amely az alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki, a növényzetet megnyitja és a cseppeket a célfelületre szállítja. A légáram akadályozza a cseppek elsodródását is, ezáltal lehetővé válik nagyobb szélsebesség esetén is a munkavégzés.

Ajánlott könyvek

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza