Hibridspecifikus trágyázás a kukoricatermesztésben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Pepó Péter és Dr. Vad Attila, 2017/12/12

A fontosabb szántóföldi növények fajta/hibrid portfóliójában rendkívül érdekes, a gyakorlat számára is fontos változások következtek be az elmúlt évtizedekben. Ha a kereskedelmi, üzletpolitikai szempontokat (azaz, hogy jelentősen megnőtt a külföldi fajták/hibridek aránya szinte valamennyi növényfajnál) figyelmen kívül hagyjuk, akkor a változások részben mennyiségi, részben minőségi jellegűek.

A quantitatív folyamatot a fontosabb növényeknél a fajta/hibridválaszték jelentős mértékű bővülése jelentette. A nagyobb területen termesztett kultúráknál (kukorica, búza, napraforgó, árpa, repce stb.) csak az államilag minősített fajták/hibridek száma több tucat, számos esetben pedig meghaladja a százat. Mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, ezért bármely más EU-s országban minősített genotípus hazánkban is forgalmazható, ezzel – elvileg – igen jelentősen növelve a választható fajták/hibridek körét.

Igen jelentősek emellett a qualitatív változások a fajta/hibrid portfolióban. A minősített genotípusok – a korábbiakhoz képest – sokkal diverzifikáltabb ökológiai és agrotechnikai igényekkel jellemezhetők. A különböző genotípusok között napjainkban találunk olyan fajtákat/hibrideket, amelyek relatíve jobban tudnak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb talajadottságokhoz, a szélsőségesebb időjárási feltételekhez, míg mások a kedvező ökológiai feltételek esetén – azokat meghálálva – rekordtermésre képesek. Az ökológiai feltételekhez adaptált genotípusok helyes megválasztása a termelő, a gazdálkodó lehetősége, de egyben felelőssége is. Ez azért különösen fontos, mert fajta/hibrid megválasztása a termesztéstechnológia végső hatékonyságát már a kezdet kezdetén determinálja.

Legalább ilyen fontos, szakmai mérlegelést kívánó feladat az, hogy hogyan tudjuk az adott fajta/hibrid agrotechnikai tényezőkkel szembeni speciális igényeit kielégíteni a gyakorlatban. Éppen fajta/hibrid portfólió igen jelentős kibővülése miatt napjainkban helyesebb nem a kukorica (búza stb.) termesztéstechnológiájáról beszélnünk, hanem az adott kukorica hibrid (búza fajta stb.) speciális igényét kielégítő, a genotípusra adaptált technológiai elemekről. Ez az ún. fajta/hibrid specifikus agrotechnika eredményezheti azt, hogy az adott genotípus terméspotenciálját (mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt) mind teljesebb mértékben ki tudjuk használni. Valamennyi agrotechnikai elem esetében tehát a biológiai, agronómiai és ökonómiai hatékonyság növelésének egyik leghatékonyabb eszköze a fajta/hibrid specifikus technológia alkalmazása.

Kukorica: tápanyagellátás és állománysűrűség

Az egyes szántóföldi növényfajok esetében az agrotechnikai elemek közül ki lehet emelni 1–3 olyan tényezőt, amely(ek) döntő, determinatív hatással vannak a termés mennyiségére és minőségére egyaránt. Ezek a kulcsfontosságú elemek növényfajonként eltérőek. A kukorica esetében két ilyen elem a tápanyagellátás és az állománysűrűség (a vízellátás is ezen elemek közé sorolható, de a takarmánykukorica öntözése csak kifejezetten aszályos évjáratban lehet gazdaságos, valamint az öntözött árukukorica területe jelentéktelen). E két agrotechnikai elem egyenként és kölcsönhatásukban is befolyásolja a kukorica termésmennyiségét.

A kukorica hatalmas vegetatív és generatív tömegének a képzéséhez jelentős mennyiségű makro-, mezo- és mikroelemet vesz fel részben a talajból, részben pedig a kijuttatott trágyákból (a közismert okok miatt gyakorlatilag a műtrágyákból). A megfelelő tápanyagellátás ugyanakkor nemcsak a termésképződéshez elengedhetetlen, hanem javítja a növényállományok adaptív kapacitását a változó időjárási feltételekhez. Ez különösen fontossá vált napjainkban, amikor a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait tapasztalhatjuk az ország különböző régióiban szinte minden évben.
Több évtizede folytatunk kukorica agrotechnikai kísérleteket mészlepedékes csernozjom talajon a Debrecen közelében (Látókép) található kísérleti telepünkön. Ezen tartamkísérlet legújabb, 2017. évi eredményeinek egy részét szeretnénk ismertetni.

A 2017. év a Hajdúságban relatíve kedvező időjárású volt a kukorica termésképződése szempontjából. Ehhez hozzájárult az, hogy a tenyészidő előtti időszakban (2016. október – 2017. március között) lehullott csapadék (235,0 mm) kedvezően feltöltötte a kiváló vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező csernozjom talaj vízkészletét. A vegetációs periódusban (2017. április–szeptember) lehullott csapadék (355,4 mm) meghaladta a 30 éves átlagot (345,1 mm) és a tenyészidőn belüli eloszlása is megfelelő volt. A hőmérséklet szempontjából április, május és szeptember havi középhőmérséklete megfelelt a sokévi átlagnak, míg a nyári hónapok (június–július–augusztus) hőmérsékleti értékei 0,7–2,5 °C-kal haladták meg a 30 éves átlagot. Ezekhez a magas hőmérsékleti értékekhez azonban relatíve megfelelő vízellátás (részben a csapadékból, részben a talajban tárolt vízből) párosult.

A 2017. évi terméseredmények igen kedvezőek voltak, azaz műtrágyakezeléstől és állománysűrűségtől függően 10,2–16,7 t/ha között változtak. A kedvező terméseredményekhez az időjárási és talajtani feltételeken kívül hozzájárult a hibridek kedvező termőképessége, a kedvező elővetemény (őszi búza), valamint a kísérletben alkalmazott, optimálishoz közeli agrotechnika. A kontroll (műtrágya nélküli) kezelésekben a vizsgált kukorica hibridek termése 10,2–11,2 t/ha között, míg az Nopt+PK kezelésekben 12,0–16,6 t/ha között változott genotípustól és állománysűrűségtől függően. Megfelelő tápanyagellátás esetén a korszerű kukorica hibridek 16–17 t/ha termésre képesek. A vizsgált hibridek közül a 2017. évben az Armagnach és az El 5014 hibridek adták a legjobb termést, de ettől alig maradt el a Sushi és Loupiac hibridek maximális termése. A trágyázás és tőszám közötti szoros interaktív kapcsolatra utal az, hogy hiányos tápanyagellátás esetén, a kontroll kezelésben hiába növeltük a tőszámot 65 ezer/ha-ról 85 ezer/ha-ra, a hibridek termése gyakorlatilag nem változott. Az Nopt+PK kezelésben azonban a tőszám növelése 0,6–4,6 t/ha terméstöbbletet eredményezett hibridtől függően a kedvező vízellátottságú 2017. évben (1. ábra).

1. ábra. A trágyázás és állománysűrűség interaktív hatása eltérő genotípusú kukorica hibrideknél (Debrecen, csernozjom talaj, 2017)

A hibridek a kimagasló termésszint eléréséhez jelentős mennyiségű tápanyagot igényelnek. Kísérleteink szerint a vizsgált hibridek Nopt+PK dózisa N = 120–150 kg/ha +PK között változott az eltérő tőállományok mellett. A kukorica trágyázásánál is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy még a kiváló tápanyag-szolgáltatású csernozjom talajon is rendkívül fontos a harmonikus tápanyagellátás, azaz a termést hordozó, legfontosabb nitrogén mellett a foszfor és kálium megfelelő arányú és adagú kijuttatása (2. ábra).

2. ábra. Az optimális nitrogén (+PK) adag eltérő tőszámnál (Debrecen, csernozjom talaj, 2017)

A relatíve kedvező vízellátottságú 2017. évben speciális interaktív hatást lehetett megállapítani a kukorica hibridek trágyázás–állománysűrűség kapcsolatrendszerében. A mérsékelt tőállomány (65 ezer/ha) mellett a trágyázás termésnövelő hatása is átlagos maradt, azaz a kontrollhoz viszonyított trágyázási terméstöbblet 2,9–4,4 t/ha között változott hibridtől függően. A kedvező vízellátottságú 2017. évben kísérleteink azt bizonyították, hogy az állománysűrűség ésszerű növelése (85 ezer/ha) a trágyázás kiemelkedően nagy terméstöbbletét (4,5–6,5 t/ha) eredményezte. Ezt az interaktív hatást azonban csak kedvező ökológiai (időjárás, talaj) és optimálishoz közeli agrotechnika esetén realizálhatjuk (3. ábra).

3. ábra. A kukorica hibridek trágyázási terméstöbblete eltérő állománysűrűség mellett (Debrecen, csernozjom talaj, 2017)

A kukorica megfelelő tápanyagellátása nemcsak a kukorica termésmennyiségét növeli számottevően, hanem jelentősen befolyásolja a termésbiztonságát is. Ezt bizonyítják a kukorica hibridek vízhasznosítási értékei (WUE = Water Use Efficiency, azaz 1 mm tenyészidőben lehullott csapadék által előállított szemtermés mennyisége kg-ban megadva). Ez a vízhasznosítást javító hatás még a kedvező vízellátottságú 2017. évben is érvényesült (1. táblázat).

1. táblázat. A trágyázás hatása a kukorica hibridek vízhasznosítására (WUE)
(Debrecen, csernozjom talaj, 2017)

A kontroll (műtrágya nélküli) kezelésben a hibridek WUE értékei 28,7–33,6 kg/mm között változtak tőszámtól függően. Ugyanakkor az Nopt+PK kezelésben sokkal kedvezőbb vízhasznosítási értékeket (36,6–46,9 kg/mm) kaptunk genotípustól és állománysűrűségtől függően.

A kutatási és gyakorlati eredmények egyaránt azt bizonyították, hogy a kukorica termesztéstechnológiájának egyik meghatározó fontosságú eleme a tápanyagellátás, a trágyázás. A kukorica trágyázásánál fontos a harmonikus makroelem-visszapótlás (a nitrogén mellett a foszfor és kálium adása), valamint más agrotechnikai elemmel való interaktív hatások figyelembevétele. A nagyszámú kukorica hibrid eltérő természetes tápanyag-hasznosító képességgel, valamint trágyareakcióval rendelkezik. Ez indokolja a hibridspecifikus trágyázás alkalmazását. Ezeknek a szempontoknak a következetes alkalmazásával tehetjük a kukorica termesztéstechnológiáját agronómiai és ökonómiai szempontból hatékonyabbá.

Köszönetnyilvánítás: A publikáció elkészítését a GINOP-2.2.1- 15-2016-00001 számú projekt támogatta.

Dr. Pepó Péter* – Dr. Vad Attila**
*Debreceni Egyetem MÉK Növény­tudományi Intézet
**Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai