Kaló Imre Pincészet

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy.

Kaló Imre,
borász

Kaló Imrét nehéz besorolni a borásztársadalom tagjai közé, mert amikor arról kezdünk beszélgetni, hogy mennyi szőlője van, mennyi bort termel és hol értékesíti a termékeit, akkor nem hallhatunk tőle piaci szegmenseket, export-import eredményeket, terveket. Az ő borai ugyanis nem kaphatók a kereskedelemben, mert szerinte a kereskedelem igazságtalan, és nem arról szól, hogy a termelőt megbecsüljék. De arról sem, hogy a vevőt becsülné meg. Egyedül a profit a lényeg. Ha elkészül egy olyan bor, amely két szőlőtőkéről, egészséges szőlőszemekből készül, és egy üveg bor lesz belőle, ezt idehaza nem tudják értékelni.

Ez a gondolat is tükrözi Kaló Imre életfilozófiáját. Nem véletlenül ragadt rá a „szomolyai próféta” bélyege, mert a borászatot küldetésként éli meg. Az eredeti szakmája is a csendhez, az erdő csendjéhez kötődik, és a természethez, amelyet isteni adományként kezel. Úgy fogalmaz, hogy ő hagyja a borait elkészülni, és isteni technológiával dolgozik. A hite Assisi Szent Ferencével azonos, tehát a természet rendjéhez igazítja a borászati tevékenységét is. Nem lehet másként élni, mert aki a természet rendjével szembe megy, az nem érti, miért született a Földre. Ebből adódóan helytelenül is cselekszenek, de nem lehet büntetlenül rosszat cselekedni. A földi életnek megvan az az isteni evidanciája, hogy életben kell maradni, ezért kapta meg az ember a gondolkodás képességét, amely isteni adomány. Ez segítette ahhoz az emberiséget, hogy az ösztönszerűségből kilépve, a Föld hátán boldoguljon. Az emberek döntő többsége viszont ösztönszerűen él. Pedig nem szabad elpazarolni a gondolkodás ajándékát, hanem teremteni kell. Aki a teremtés útján él, az közel jár az isteni úthoz, hiszen a földi élet Isten technológiája, ami ezzel szembe megy, az az ördögé.

Kaló Imre két alapvetően fontos felismerést hangsúlyoz: a Föld egyik legjobb élőhelyére született, mégpedig a legjobb gyümölcstermő adottságok közé. Húszéves korában vált számára mindez világossá, amit az évek során szerzett tapasztalatok tovább erősítettek. Elhivatottá vált a szakmái (erdészet, borászat), az anyaföld és a magyarság iránt. Magyarnak lenni isteni ajándék a Földön, George Bernard Show nem véletlenül mondta, hogy ha ő magyar anyanyelvűnek születik, akkor sokkal többet tudott volna adni az emberiségnek. A magyar nyelv sokkal árnyaltabb, szókincsben gazdagabb, mint más nyelv, és a természet megértéséhez a legközelebb álló anyanyelv, a szeretet nyelve. A szeretet szavunk Jézus anyjának, Máriának a hagyatéka, nem véletlenül mondják a magyart Mária népének.

Kaló Imre 18 hektáron, 24 szőlőfajtával dolgozik a Turántól a Zöld Velteliniig, és a különböző évjáratok és házasítások következtében több, mint kétszázféle bora van. A hordókon nincs feltüntetve semmilyen információ, csak szimplán számozottak, mégis mindent el tud mesélni róluk a születésük pillanatától kezdve: évjárat, fajta, dűlő, szüret időpontja, mustfok, hány napig erjedt héjon, és sorolhatnánk. Büszke arra, hogy nekik van az egyik legidősebb Leányka ültetvényük a borvidéken. Ez is jelzi, hogy a történelmi szőlőfajták (Leányka, Olasz Rizling, Rizling Szilváni, Irsai Olivér, de fő fajtájuk a Zöld Veltelini) termesztése mellett kötelezte el magát. Rossz évjárat csak akkor van, ha nem szüretelnek, márpedig ilyen még nem fordult elő. A borász ott mérettetik meg, hogy nehéz évjáratban is kiváló borokat készít. A Kárpát-medencében abszolút emberfüggő, hogy milyen évjárat kerül a hordókba.

Kaló Imre célja, a Föld egyik legjobb borának az elkészítése. A cím várományosai már a hordókban érnek… A borász azt is vallja, hogy minden egyes magas minőségű kézműves bor a teremtés útján, Istenhez közel készül. A legigazabb és a legtisztább emberek képesek csak ezeket megalkotni. Amikor ezt a bort isszák, azt a szeretetet gondolják mögé, amivel a borász is simogatja a szőlőt, mert ugyanazzal a szeretettel simogatják a testüket e borok, amikor elfogyasztják.

Mint már említettük, a borásznak a kereskedelemmel nincs kapcsolata, de a pincéje szinte állandóan nyitva áll az érdeklődők előtt, emellett borbemutatókra, különféle találkozókra jár, kóstoltatja borait. Így is sikeres, munkásságának elismeréséül, 2011-ben neki ítélték oda a „Borászok Borásza” címet, ami az egyik legnagyobb kitüntetés, amit hazai borász kaphat, mivel a szakma adományozza.

Vallja, hogy neki megadatott a teremtés lehetősége. Boldogság számára, hogy leánya, Júlia, és férje, Hegyi Ádám, szintén borászkodnak. A szőlőterületeket Imrével közösen művelik, pincéjük pedig pár száz méterrel odébb van, ahol a borkészítést édesapjuktól tanult természetes módon végzik.

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve