Nőtt a hazai tojástermelés

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: h-n, 2017/12/18

Október második péntekjén idén már több mint negyven országban ünneplik a Tojás Világnapját, amelynek célja, hogy népszerűsítse a tojást a fogyasztók körében. A tojás ugyanis olyan tökéletes fehérjeforrásnak számít, amellyel jó minőségben és a legolcsóbban elégíthető ki az emberi szervezet fehérjeigénye. Magyarországon a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség), illetve a Baromfi Termék Tanács (BTT) a 19. Tojás Világnap tiszteletére október 13-án szakmai konferenciát szervezett. A szervezetek jelentős pozitívumkén értékelték, hogy az idén 5 százalékra csökkent a tojás áfája, a termelők állatjóléti támogatást vehettek igénybe, és a fipronilos rovarirtószer-szennyezési ügy ellenére sem csökkent a hazai tojásfogyasztás. Az ágazat szereplői többek között a Koronás Tojás védjegy kiterjesztésével erősítenék az ellenőrzött és minőségi magyar tojástermelést.

Állandó versenyben

Növelni kell a magyarországi tojástermelést, hogy a nagyüzemi tojás-önellátottsági szint a mostani mintegy 50 százalékról 75 százalékra emelkedjen, mondta Kele Attila, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség, MTTSz) alelnöke, s hozzátette, hogy 2013 óta folyamatosan emelkedik a nagyüzemi tojástermelés. A hazai termelés a múlt évben elérte az 1,2 milliárd darabot, az előző évben ez a mennyiség még nem haladta meg az 1 milliárdot. Az idei év első nyolc hónapjában a termelés az előző évihez képest valamivel alacsonyabb volt a madárinfluenza, valamint a fipronilbotrány miatt.

Egy múlt év végén készült, mintegy 200 kereskedelmi egységben végzett felmérésből idézve elmondható, hogy csaknem ezer tételt, mintegy 600 ezer tojást megvizsgálva azt állapították meg, hogy az import tojások aránya az üzletekben átlagosan 40 százalék körül volt. A belföldi tojások átlagára darabonként 45,70 forint volt, míg az importé 35,50 forint. A tojások kilós árának feltüntetése a vizsgált tételek 4,7 százalékánál hiányzott, a jelölés pedig 76,5 százalékos arányban nem volt megfelelő.

A belföldi tojástermelés eredményei között említette a Tojásszövetség alelnöke többek között a technológiacserét, az 5,6 milliós férőhely-kapacitást, a keltetőkapacitás növekedését (tavaly 3,8 millió volt a jércetelepítés az országban). Pozitívumként értékelte az EKÁER rendszer bevezetését, amelynek alkalmazása fehérítette az ágazatot, továbbá az áfa csökkentését 5 százalékra, ami szintén a feketegazdaság ellen hatott. Ami azonban továbbra is gondot okoz az ágazatnak, hogy a zárt piac nyitottá vált, így erős az európai kitettség, nagyfokú az áringadozás, gondot jelent az áruházláncok erőfölénye a termelőkkel szemben, és a versenyképesség csökkenése. Mindezek figyelembevételével növelni kell a belföldi tojásfogyasztást, ehhez viszont növelni kell az önellátási szintet. Szorgalmazni kell a Baromfi Termék Tanács (BTT) ágazati stratégiájának megvalósítását. Ennek alapján hét év alatt 30 milliárd forint jutna a tojáságazatnak, például beruházások támogatására. Emellett meg kell teremteni a termelés- és termékbiztonságot is, hangsúlyozta a Tojásszövetség alelnöke.

Molnár Györgyi, a BTT mezőgazdasági titkára azt hangsúlyozta, hogy a tojásfogyasztás ösztönzését a BTT és a Tojásszövetség is célzott marketingtevékenységgel segíti. Az átlagos fogyasztói ár az idén nem változott lényegesen a múlt évihez képest, mérsékelten, 3–5 százalékkal mérséklődött az áfacsökkentés hatására. Azért nem nagyobb mértékben, mert időközben keresleti piac alakult ki és nőttek a termelői árak. A magyar tojástermelés éves árbevétele a becslések szerint 25–30 milliárd forint körüli.

Tökéletes táplálék

„A tojás a legtökéletesebb dolog az univerzumban” – állapítják meg minden túlzás nélkül tudományos kutatók. E megfogalmazás nem véletlen, mert a tojás olyan tökéletes tápláléknak tekinthető, amellyel a legkönnyebben fedezhető az emberi szervezet napi fehérjeigénye. E szükségletet napi három tojás, két zsemle és némi sütési zsiradék is kielégítheti, amelynek értéke 200 forintnál is kevesebbet tesz ki.

Más élelmiszerrel egy-egy embert ennyi pénzből nem lehetne jóllakatni, és napi három tojással az ajánlott vitamin- és ásványianyag-szükséglet több mint egyharmada is biztosítható. A tojás ellen 1984-ben az Egyesült Államokban követték el a legnagyobb merényletet, amikor a TIME magazinban olyan cikk jelent meg, amely azt állította, hogy a szív- és az érrendszeri halálozásokért a tojás koleszterintartalma a felelős. A cikk nyomán a világban valóságos pánik tört ki, azóta azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy az akkor közölt állítások hamisak, így mára a tojást sikerült rehabilitálni a magyar fogyasztók előtt is.

Már az is alapvető téveszme, hogy a koleszterin rossz vegyület, mivel nélküle az emberi szervezet egyáltalán nem is létezhetne, és ha az állati eredetű táplálékokból nem juthatunk hozzá, szükségletünket képesek vagyunk saját magunk is megtermelni. A káros koleszterinszint növekedésében a telített zsírok és a transzzsírok szerepe lehet kiemelkedő, míg a telítetlen zsírok – amelyek a tojásban található zsírsavak kétharmadát képezik – csökkentik a vér koleszterinszintjét. A tojás biológiai értéke száznak vehető és például az anyatejével azonosnak tekinthető. Nemcsak fehérje- és vitaminbomba, hanem számos mikroelemet is tartalmaz. Ezért javítja az agyműködést, a magzati fejlődést, az immunrendszer működését, illetve csökkenti az érrendszeri, a daganatos és a szembetegségek, valamint a trombózis és az érszűkület kialakulásának esélyét. Ezen kívül baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatású alkotóelemeket is tartalmaz.

Programok és támogatás

A Tojás Világnapot minden év októberének második péntekjén azért rendezik meg, hogy a tojást népszerűsítsék a fogyasztók körében. Idén a világnapot 19. alkalommal ünnepelték meg a világ több mint 40 országában Ausztráliától Zimbabwéig. Magyarországon a Tojásszövetség és a Baromfi Termék Tanács az esemény tiszteletére szakmai konferenciát rendezett, amelyen neves államigazgatási, és szakmai előadók vettek részt, akik a baromfiállományok szalmonellakontrolljáról, az alternatív tojótyúk-takarmányozási módszerekről, a baromfitartás biobiztonsági kérdéseiről, a madártetű atka ellen védekezésről, a tojótyúkágazat ökonómiai viszonyairól és az állattenyésztési biztosításokról tartottak előadásokat.

A hazai lakosság átlagosan 223 tojást fogyaszt fejenként évente. Pozitív fejlemény, hogy a Magyarországot is érintő, európai fipronilos rovarirtószer-szennyezési ügy miatt a fogyasztás nálunk nem csökkent. Ebben jelentős szerepet játszott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve a BTT és a Tojásszövetség határozott, gyors fellépése is. Az ágazatban meghatározó vállalkozások maguk írták alá fipronilmentességi nyilatkozatokat, illetve kértek gazdaságaikban hatósági vizsgálatokat, amelyek alátámasztották a mentességről tett nyilatkozatok állításait. Az alapprobléma azonban – a madártetű atka elleni hatékony védekezés – továbbra is óriási, ezért a Tojásszövetség kidolgozta a tojótyúk-állományok mentesítési programját. A szervezet célja, hogy a védekezéshez a termelők notifikált költségvetési támogatásokat kaphassanak.

Ma a baromfi- és a tojásszektor tevékenységét jelentősen segíti, hogy 2017 januárjától a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkent a baromfihúsok és a tojás áfája. Szintén kedvező változás, hogy 2016-ban megjelent a toxinmentes takarmányok etetésére vonatkozó állatjóléti támogatás, amelyet a termelők 2017-ben hívhattak le először. A Tojásszövetség ezzel kapcsolatban a kormánytól azt kérte, hogy az igényeket lehetőség szerint száz százalékban fizesse ki, és szükség esetén növelje a támogatási keretet.

Minőségi magyar tojás

Az importtal szemben az ellenőrzött termelésből származó, minőségi magyar tojások egyértelmű előnyt jelentenek, mivel származásuk nyomon követhető, és fogyasztásuk biztonságos a magyar fogyasztók számára, miközben a termelés jelentős számú hazai munkahelyet tart fenn. A BTT már korábban kidolgozta a Koronás Tojás Védjegyet, amelynek használata a minőségi magyar tojástermelést garantálja. E védjegy számára is áttörést jelentene, ha át lehetne minősíteni úgynevezett minőségrendszerré, és így tagállami elismerést kaphatna. Ehhez először a Földművelésügyi Minisztériumnak kellene megalkotnia a szükséges rendeletet, második lépésként a Miniszterelnökséghez tartozó Vidékfejlesztési Programban pályázati támogatási konstrukciót kellene kidolgozni az elfogadott hazai minőségrendszerek számára.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai