Középpontban a megújuló energiaforrások fejlesztése

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: H. Gy., 2017/12/20

Magyarország Kormányának a felhívását a kis- és középvállalkozásoknak a primerenergia-felhasználás csökkentése, valamint megújuló energiaforrás-felhasználás növelése által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésének megvalósítása érdekében nyitották meg újra. A kormány ugyanis a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását. A cél elérését a kormány a kis- és középvállalkozások együttműködésével tervezi megvalósítani a jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.

Enyhítettek a feltételeken

A július 20-án felfüggesztett „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című felhívást jelentősen átdolgozták, és november 8-tól 2018. január 8-ig újra be lehet adni a támogatási kérelmeket. Szakmai meglátások szerint az első kiíráskor a pályázat feltételrendszere túl szigorúra sikeredett, így a nyári felfüggesztésig mindössze 271 projektjavaslat érkezett be az EPTK-rendszerbe (csak elektronikusan lehet a pályázatokat beadni) 10,6 milliárd forintos támogatási igénnyel, miközben a pályázat keretösszege 91,53 milliárd forint (amiből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege: 59,45 Mrd forint, a kölcsöné 32,08 Mrd forint). Ez tehát azt jelenti, hogy ha minden támogatási igényt teljes keretösszeggel elfogadnának, még akkor is 81 milliárd forintnyi lekötetlen, azaz szabad keret maradt volna a pályázatban.

Az együttműködés keretében a kormány vállalja, hogy a felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 1,5 millió forint és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban, valamint 1,5 millió forint és 50 millió forint közötti kedvezményes kamatozású, éven túli kölcsönben (a továbbiakban: kölcsön) részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. A kormány a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek jelen felhívás keretében a megítélt vissza nem térítendő támogatás és kölcsön legfeljebb 50 százalékának megfelelő, de legfeljebb (a maximális támogatási összeg 50 százaléka) 25 millió forint vissza nem térítendő támogatásnak megfelelő, illetve legfeljebb (a maximális kölcsön összeg 50 százaléka) 25 millió forint kölcsönösszegnek megfelelő támogatási előleget biztosít.

A mostani átdolgozás során végrehajtott módosításokról egy táblázatot is közzétett a pályázat kiírója, amelyek módosítások közül néhányat érdemes kiemelni. Az egy projekt keretében legalább igényelhető hitelt, illetve vissza nem térítendő támogatás összegét 3–3 millió forintról 1,5–1,5 millió forintra csökkentették, és a megítélt összegek 50–50 százalékára támogatási előleg is kérhető. Mivel kisebb támogatási összegek is kérhetőek, ezért a pályázat kiírói most már azzal számolnak, hogy a korábban tervezetnél 400-zal több projekt is támogatást kaphat (eddig 1700–2800 db pályázattal, mostantól viszont 1700–3200 darabbal számolnak). Ahogy más kombinált termékeknél, ennél is bevezették azt a módosítást, hogy a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön költségtételenkénti, egyidejű igénybevétele kötelező. A benyújtott támogatási kérelmek esetében az energiahatékonyság fokozására irányuló aránynak eddig az 50 százalékot kellett elérnie, a módosítás után már elég csak 30 százalékos arányt alátámasztani a projekt összes elszámolható költségén belül.

Számos egyéb technikai jellegű módosítás mellett az is része az új szabályoknak, hogy „az energiahatékonyság javítására irányuló tevékenységek éves szintű 1 GJ primerenergia-megtakarításra vetített nettó elszámolható költsége nem haladja meg a 110 000 Ft/GJ értéket” (eddig 100 000 Ft/GJ volt a felső korlát). Lényeges változás továbbá, hogy eddig a műszaki elvárások között a fejlesztéssel érintett ingatlannál az volt a korlát, hogy 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkezzen. Ezt jelentősen lazították, azaz már sokkal fiatalabb ingatlanokon is engedik a fejlesztést: 2013. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel kell rendelkeznie az ingatlannak.

A felhívás célja

Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja az is, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve valuta paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU-tagállamokban. Ez mind környezeti, mind gazdasági szempontból súlyos hátrányt okoz a hazai vállalatoknak a piaci versenyben.

A felhívás vissza nem térítendő támogatás és kölcsön formájában hozzájárul az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítására irányuló beruházások megvalósításához. Egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés és a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését.

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13 százalékot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (2010–2020) a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, amelyek ennél magasabb, 14,65 százalékos részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez. A beavatkozások elengedhetetlenek a 2012/27/EU irányelv szerinti energiahatékonysági kötelezettségek tagállami teljesítéséhez. Mindezek hozzájárulnak a hazai és az EU 2020-as céljai megvalósításához. A támogatásban részesülő projektek megvalósulása hozzájárul a Nemzeti Reform Programban kitűzött 92 PJ 2020-ra elérhető primerenergia-megtakarítási célérték eléréséhez.

A felhívás keretében legalább 10 százalékos saját forrással, egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhető vissza nem térítendő támogatás, valamint kölcsön. A vissza nem térítendő támogatás mellett jelen konstrukció a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló kölcsönt is biztosít. A megvalósítandó projekt tehát vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önrészből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a projekt teljes költségét. A felhívás alapján kizárólag abban az esetben hozható pozitív támogatói döntés, amennyiben a támogatást igénylő mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kölcsön megszerzésére jogosultságot szerez.

A felhívás meghirdetésekor a támogatási program rendelkezésre álló tervezett keretösszege 91,53 milliárd forint, amelyből a vissza nem térítendő támogatás összege: 59,45 milliárd forint, míg a kölcsön összege: 32,08 milliárd forint. A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy a projektjük megvalósításával hozzájárulnak a primerenergia-felhasználás csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások felhasználása növeléséhez.

A támogatott tevékenységek

Az energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek:

A) az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése;
B) az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése;
C) a meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása.

Megújulóenergia-felhasználás növelését célzó tevékenységek:

I. Napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület HMV-igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy fűtésrásegítésre és/vagy hűtésre. Támogatott a napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és kapcsolódó szerkezeti és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épületgépészeti rendszerhez való kapcsolódáshoz, rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése.

II. Brikett-, pellet-, faapríték- vagy faelgázosító kazánrendszer kiépítése a fejlesztésben érintett épület fűtési és HMV-igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából. Támogatott a mezőgazdasági fő- és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő- és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes felhasználására alkalmas rendszer beszerzése és telepítése épületgépészeti rendszerhez való kapcsolódás esetén. Támogatottnak minősül a biomasszakazán vásárlása és telepítése, a kazánhoz kapcsolódó gépészeti elemek a szekunder csonkjáig (pl. kazánköri szivattyú, fűtési puffertartály, biztonsági szerelvények, tágulási tartály), a kazán kapcsolódása a HMV és a fűtési rendszerhez, az alapanyag előkészítéséhez szükséges rendszerbe épített eszközök, tárolóeszközök, berendezések és építmények, füstgáztisztító, porleválasztó, kéményrendszer, hamukihordó, automatikus tüzelőanyag-adagoló, valamint a visszamaradó anyagok mezőgazdasági célú hasznosításra történő előkészítéséhez szükséges beruházási elemek vásárlása és beépítése.

III. Napelemes rendszer telepítése hálózati vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához. Támogatott a napelemes rendszerek beszerzése és telepítése; a kapcsolódó szerkezeti és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épület elektromos rendszeréhez, illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz és a műszakilag biztonságos működéshez szükséges elemek beszerzése és ezek kiépítése; akkumulátorok; mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése.

IV. Hőszivattyús rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy HMV-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre. Támogatott a hőszivattyús rendszerek beszerzése és telepítése; primer és szekunder oldal kialakítása, beüzemelése; Geothermal Heat Response test; monitoringrendszer kialakítása és telepítése, amellyel a COP-, SPF-értékek számíthatók és ellenőrizhetők; a berendezés energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása. A műszaki követelményekben (az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendeletben) foglalt határértékek teljesülését méréssel kell ellenőrizni, ezért mérő- és adatrögzítő műszerek beépítése, monitoring 11 rendszer kiépítése kötelező. A rögzített adatokból a monitoringrendszernek automatikusan kell számítania és rögzítenie a COP-értékeket, valamint a fűtési idényekre vonatkozó SPF-prim értékeket. A támogatásban részesíthető rendszertípusok: földhő–víz hőszivattyús rendszer, víz–víz hőszivattyús rendszer, levegő–víz hőszivattyús rendszer.

A feltételek enyhítésével megnőttek a pályázók esélyei, így érdemes a felhívást és a hozzá csatolt többi dokumentumot is alaposan áttanulmányozni, és pályázatokat készíteni, mert a rendelkezésre álló keret bőséges.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai