A napraforgó és a repce piaci kilátásai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit, Varga Edina Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014/05/10
Címkék: napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, olajtartalom, repce, őszi káposztarepce, repcetermesztés

Rekord nagyságú napraforgó vetésterület

A hazai olajnövény-termesztésben területét és volumenét tekintve egyaránt kiemelkedő napraforgó vetésterülete 623 ezer hektár körül várható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint. Ez akár minden idők legnagyobb vetésterülete lehet. A NAK Megyei Igazgatóságainak május eleji jelentése szerint az előirányzott terület 97 százalékán már végeztek a vetési munkálatokkal. A nemzetközileg ismert és az európai terménypiaci elemzéssel foglalkozó intézmények már közzétették a 2014/2015. gazdasági évre vonatkozó termésbecslésüket, többek között hazánk várható kilátásairól is. Az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) és az EU tagállamainak termény- és takarmánykereskedő cégeit tömörítő COCERAL elemzői inkább a betakarított terület, míg az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) inkább a hozamok előrevetítésében bizonyult optimistábbnak. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy bár Magyarországon kiválóak a napraforgó terméskilátásai, az idén aligha számíthatunk a tavalyihoz (1,47 millió tonna) hasonló rekordkibocsátásra. A betakarított terület néhány ezer hektárral haladná csak meg a múlt évi 594 ezer hektár termőterületet, a hozamok tekintetében azonban a projekciók többnyire visszaesést (–5-9 százalék) mutatnak. A napraforgómag termése így 1,4 millió tonna körül alakulhat hazánkban 2014-ben, ami a tavalyinál 4 százalékkal lehet kevesebb, ugyanakkor a 2009–2013. évek átlagát 10 százalékkal felülmúlná. Ki kell hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az időjárási kockázat miatt ezek az előrejelzések még rendkívül bizonytalanok.

1. táblázat. A magyarországi napraforgómag-termelés kilátásai a 2014/2015. gazdasági évben

A napraforgómag magyarországi felhasználásának 2010–2012. évi átlagát figyelembe véve a külpiacon 700–800 ezer tonna terménynek kellhelyet találni. Ugyanakkor a feldolgozóipar magigénye miatt az exportunk 35 százalékkal 400 ezer tonnára csökkent az előző évihez viszonyítva 2013-ban. A legnagyobb exportpiacainkon (Hollandia, Németország, Olaszország, Szlovákia, Ausztria, Románia) a pozíciónk kedvező, az első három helyet foglaljuk el a beszállítók rangsorában. Piaci helyzetünket ezekben az országokban a legfőbb versenytársnak számító Románia és Bulgária idei napraforgómag-termelése fogja meghatározni, ami az előrevetítések alapján mindkét ország esetében csökkenést mutat. Romániában akár 25–30 százalékkal, Bulgáriában 10–25 százalékkal kevesebb termés betakarításával számolnak az elemzések a gyengébb hozamvárakozások miatt, azaz a kibocsátásuk valójában az időjárás miatt bizonytalan. Mindkét ország jelen van a legnagyobb piacunkon Hollandiában, ahova évente 100-250 ezer tonna magot szállítunk. A tavalyi kivitelünk ugyanakkor a két versenytárs ország pozíciójának javulása miatt a 100 ezer tonnát sem érte el. Második legjelentősebb partnerországunk Németország, itt Franciaországot követjük az exportőrök rangsorában az évi 50–150 ezer tonna mennyiséggel, és leginkább Bulgária csökkentheti kilátásainkat. Olaszországba irányuló kivitelünk minden évben a felére csökkent az előző évihez képest 2009 óta, 2013-ban már csak 15 ezer tonna napraforgómagot szállítottunk ki, miközben Románia és Ukrajna egyre jelentősebb beszállítóvá lépett elő. Romániába évi 60 ezer tonna körüli exportunk, tavaly ez 20 ezer tonna alá csökkent, amiben jelentős szerepet játszott a fordított áfa bevezetése az ágazatban.

2. táblázat. A magyarországi napraforgótermelés alakulása

Legstabilabb piacunk Ausztria, ahova évente 40 ezer tonna mag kerül ki a feldolgozóüzemekbe.
Hazánk napraforgóimportja háromszorosára növekedett az elmúlt két év során, a feldolgozásra kerülő napraforgómag mennyisége így az 1 millió tonnát is meghaladhatná, amennyiben a mag reexport keretében nem kerülne ki az országból. Ez éves szinten akár 450–500 ezer tonna napraforgóolaj termelését is lehetővé tenné, azonban a hazai napraforgóolaj-gyártás volumene már jóval meghaladja a belföldi fogyasztást. A hazai kínálatban egyre nagyobb részesedéssel bír a Romániából, Ukrajnából és Szerbiából érkező 20–50 ezer tonna olaj. Exportpiacainkon egyelőre kedvezőek a kilátások, legfőbb partnereinknél – Németország, Románia, Hol­lan­dia, Szlovákia – az elsőszámú beszállítók között foglalunk helyet. Napraforgódarából évente 200 ezer tonna mennyiséget kell elhelyezni a külpiacokon, ugyanis belső felhasználásunk alig 300 ezer tonna, és még 40–50 ezer tonna import is érkezik hazánkba. A napraforgódaránk stabil felvevőpiacának számít évek óta Olaszország, Németország, Lengyelország és Szlovénia, és az utóbbi 2 évben fontos desztinációként lépett elő Hollandia, valamint Szlovákia.

A tavalyinál nagyobb repcetermésre számíthatunk

Igaz, hogy a repcetermelést a növénytermesztés legdinamikusabban fejlődő ágazatának tekintjük Magyar­országon, a tízéves folyamatos területbővülést követően azonban enyhe visszafejlődés mutatkozott a 2009–2011 közötti időszakban. Az időjárási viszontagságok miatt a termőterület 2012. évi erőteljes zuhanást követően a repceterület tavaly már újra meghaladta a 200 ezer hektárt, amihez rekordnak számító 2,59 tonna/hektár átlaghozam társult. Ez az eredmény mégis messze elmarad az EU tagállamok 3,1 tonna/hektár termésátlagától, különösen a vezető repcetermelő Németország 3,95 tonna/hektár eredményétől, illetve Franciaország 3,03 tonna/hektár és Lengyelország 2,97 tonna/hektár hozamaitól.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Igazgatóságai által megadott április eleji jelentése alapján 216 ezer hektár körül alakul a repce termőterülete az idei évben. Ez megfelel az elmúlt öt év átlagterületének, viszont 45 ezer hektárral elmarad a rekordnak említett nagyságtól. Az állapotminősítés szerint az állomány többnyire jó állapotban telelt, hiszen nem volt jellemző a hosszan tartó hideg, decemberig mindössze 570 hektár vetésterület kipusztulását jelentették a hivatal felé. A kora tavaszi csapadékhiány valamelyest visszavetette a repce fejlődését, ez tükröződni is látszik a vetésminősítésen. A vetésterületnek mindössze 58 százaléka kapott jó minősítést, 32 százalékát találták közepes állapotúnak és 10 százalékát tartották gyengének. Termésbecslést a hazai hivatalos szervek még nem közöltek, a nemzetközi intézmények azonban a műholdas távérzékelésen alapuló állapotellenőrzéseket követve (MARS rendszer) már megjelentették első becslésüket. Az EU mérvadó előrejelzését készítő DG AGRI és COCERAL szerint a 217 ezer hektárról 2,3 és 2,5 tonna/hektár hozam mellett 506-543 ezer tonnát is betakaríthatnak gazdák az idei év során Magyarországon. Az USDA 230 ezer hektárra jelzi a termőterületet és 560 ezer tonna repcemag raktárba kerülését becsüli.

1. ábra. Magyarország napraforgómag-kivitele célországok szerint (2009–2013 évek átlaga)
Forrás: KSH

Mindenesetre 500 ezer tonna körüli repcemag helyét kell a nemzetközi piacon megtalálni, hiszen a hazai feldolgozás nem számottevő. Repcemag-exportunk legfontosabb célpiacának az EU tagországai közül Németország, Ausztria és Szlovákia tekinthető, a harmadik országokba nem szállítunk repcét. Német­országba 293 ezer tonna mennyiségben vittünk ki repcemagot a 2009–2013 közötti évek átlagában, az export viszont folyamatos csökkenést mutat a Francia­országból, Ausztráliából és az Egyesült Király­ságból érkező termény miatt. Az előrejelzések szerint Német­ország idei repcetermése 300 ezer tonnával maradhat el a múlt évi 5,8 millió tonnától, importszükséglete várhatóan 2,5–3 millió tonna körül lehet.

3. táblázat. A magyarországi repcetermelés kilátásai a 2014/2015. gazdasági évben

Ausztria repcetermése igen csekély, a 180 ezer tonnára jelzett termés mellett a belföldi kereslet kielégítését közel ugyanannyi magbehozatal fedezi. Amennyiben piaci pozíciónk nem változik, legnagyobb beszállítóként 120–150 ezer tonna körüli repcét is kivihetünk nyugati szomszédunkhoz. Szlovákia repcetermése 310 ezer tonna lehet 2014-ben, még mindig elmarad a korábbi évek 400 ezer tonna mennyiségétől. A hazai külkereskedelmi statisztikák alapján több éven át 100 ezer tonna feletti mennyiségben vittünk ki repcét északi szomszédunkhoz, a nemzetközi statisztikák viszont ezt nem erősítették meg. (Nem kizárt, hogy az óriási kivitel a feketekereskedelemben szereplő repcemag mennyiségét jelezte!) A tavalyi évre vonatkozóan a KSH már mindössze 50 ezer tonna repcemag kivitelét jelezte. Nem számottevő piacunk a 1,5–2,5 millió tonna repcemagot importáló Hollandia. Éves szinten a kivitelünk nem éri el a 30 ezer tonna mennyiséget, miközben a világpiac nagy exportőrei (Ausztrália és Ukrajna) mellett a keleti térségből Románia és Bulgária egyre nagyobb tétellel van jelen az országban.

4. táblázat. A magyarországi repcetermelés alakulása

A repcepiaci kilátásainkat illetően megnyugtató, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb repcemag importőre. A tagországok együttesen 20–22 millió tonna repcemagot dolgoznak fel évente, a szükséges mennyiséghez 3 millió tonnát a harmadik országokból szereznek be, a belpiacon pedig 8–10 millió tonna cserél gazdát. A repcemag-feldolgozás főként Német­országban koncentrálódik, de Franciaországban, Len­gyel­országban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Csehországban is 1 millió tonnát meghaladó mennyiség kerül olajgyártásra. Magyarország egyelőre még a Közösségen belüli kereskedelem jelentős exportőrének számít Franciaország, az Egyesült Királyság, Románia és Bulgária mellett, de nem hagyható figyelmen kívül a versenytárs tagországok erősödése, és a növekvő mennyiségben érkező ausztráliai, ukrajnai és kanadai repce.

2. ábra. Magyarország repcemag-kivitele célországok szerint (2009–2013 évek átlaga)
Forrás: KSH

Ajánlott kiadványokDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiTájkép aratás utánAz őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmelRepcepiac és a biodízelgyártás