Biztonságot nyújt a támogatási rendszer

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2018/01/02

Dr. Nagy István,
parlamenti államtitkár

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknak kiemelt szerepe van a mezőgazdaság jövedelmezőségének és versenyképességének növekedésében, mivel folyamatos és kiszámítható bevételt jelentenek a gazdálkodóknak, ennek köszönhetően javítják likviditásukat, csökkentik a pénzügyi kockázatokat, jövedelembiztonságot nyújtanak, ösztönzik a beruházásaikat, illetve javítják a versenyképességüket. A magasabb jövedelem lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók a beruházásaik nagyobb részét finanszírozzák saját forrásból, kezdte mondandóját az államtitkár.

2020-IG MARAD A MOSTANI RENDSZER

Az agrártárca az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsa az ágazat részére. Az állattenyésztés, valamint a munkaigényes ágazatok támogatása érdekében 2015-ben elindítottuk a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” Programot, amely évi mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít 2020-ig. Ennek következtében a nemzeti támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50,0 milliárd forintról 2017-re 96,0 milliárd forintra, az uniós kiegészítéssel működő támogatások esetében pedig a hozzávetőleg 3 milliárd forintos összeg közel 11,4 milliárd forintra emelkedett. A program keretében az átmeneti nemzeti támogatás jogcímein a közösségi jogszabályok szerint nyújtható lehető legmagasabb nemzeti források kerülhetnek biztosításra a szarvasmarha-, a tej- és juh-, valamint a dohányágazat számára. Emellett az anyakecsketartók is magasabb fajlagos támogatást vehetnek igénybe.

Kiemelt figyelmet fordít a tárca azokra az ágazatokra, amelyek uniós közvetlen támogatásban nem részesülnek, így a baromfi- és sertéságazat támogatása a 2010. évhez képest – a már meglévő támogatások keretösszegének növelésével és új konstrukciók bevezetésével –háromszorosára növekedett (baromfi 4,0 milliárd forintról 13,2 milliárd forintra, sertés 6,0 milliárd forintról 17,1 milliárd forintra). A 2012-ben bevezetett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer a gazdálkodók számára termelés- és jövedelembiztonságot nyújt, ennek köszönhetően pedig csökkenti a beruházások kockázatát, ami ösztönzi a fejlesztéseket. A rendszer jelenleg két pillérből áll: a megreformált agrárkárenyhítési rendszerből (I. pillér) és a növénybiztosítások díjtámogatásából (II. pillér). Az agrárkárenyhítési rendszernek jelenleg 75 000 termelő a tagja összesen 3,71 millió hektár területtel. A növénybiztosítások legfeljebb díjtámogatását 2012-ben vezette be az FM a biztosítókkal való együttműködés keretében. Azóta a támogatás iránti termelői igény folyamatosan növekszik, a kezdeti 1600 termelőhöz képest 2016-ban már 11 000 termelő részesült díjtámogatásban. A hazai mezőgazdasági kockázatkezelés III. pillérét az országos jégkármegelőző rendszer NAK általi kiépítése és tervek szerint 2018 májusától történő működtetése jelenti. Sikeresen kezeltük a különböző piaci válságokat, így – hogy csak az elmúlt éveket említsem – a 2014. évi meggytúltermelés okozta piaci válságot, a 2014 és 2016 közötti tejválságot, illetve a 2016. évi madárinfluenza hatásait a baromfiágazatban, jelentette ki Nagy István.

Az agrártámogatások rendszerében idén közel 395 milliárd forint kifizetésére kerül sor uniós forrásból, és a hazai költségvetés terhére 96 milliárd forint értékben hirdetünk meg programokat. Az uniós támogatási összeggel 2020-ig érdemi változás nélkül lehet kalkulálni, és a hazai források esetében is – uniós előírások következtében – csak az átmeneti nemzeti támogatásnál lehet kismértékű csökkenésre készülni a 2020-ig tartó időszak alatt. A támogatási rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy kiszámítható, így valamennyi hazai termelő bizton számíthat ezekre a forrásokra. Főszabály szerint a jövedelempótló támogatások alapja továbbra is a jogosult terület, illetve az állatlétszám jogszerű használata/birtoklása, így azok jutnak a támogatásokhoz, akik tényleges termelést folytatnak.

A legjelentősebb uniós forrású közvetlen támogatásra, az alaptámogatásra (SAPS) az idei évben 172 159 termelő adott be kérelmet. Esetükben az igényelt terület nagysága 4,9 millió hektár volt. Ennél a jogcímnél közel 70 ezer forintos hektáronkénti támogatással lehet idén tervezni (az alaptámogatás és a zöldítési támogatás együttes összege). Meghatározó jelentőségű egyes hazai ágazatok számára a termeléshez kötött támogatási rendszer működtetése. A nagy munkaerőigényű, úgynevezett érzékeny ágazatok (pl. kertészet, állattenyésztés) célzott támogatása révén külön forráshoz juthatnak az érintettek. A termeléshez kötött támogatások 2017. évi kérelmezése során összesen 13 jogcím esetében mintegy 62,5 milliárd forint összegű támogatásban részesülhetnek a termelők. Ez az összeg 2020-ig nem fog csökkeni, hangsúlyozta az államtitkár.

A VERSENYKÉPESSÉG TÁMOGATÁSA

A támogatási jogcímek keretében megjelenő elvárások direkt vagy indirekt módon is segítik az ágazat versenyképességének növelését. Egyszerű példaként felhozható a minősített vetőmagok használatának előírása. A zöldségtermesztés esetében csak azok a termelők jutnak támogatáshoz, akik a minősített vetőmag használatát igazolják, így a jogosultsági feltétel teljesítése révén is hatékonyabbá válhat a termelés például a javuló genetikai állomány vagy a növekvő hozamok miatt. A támogatáspolitikai intézkedések keretében több társadalmi cél elérése is elősegíthető. Ennek során kiemelendő a fiatal gazdák számára elérhető többlet területalapú támogatás. Ez utóbbi esetében elmondható, hogy idén a korábbi éveknél több, mintegy 12 500 termelő jelentkezett, így esetükben – a támogatási feltételek teljesülése esetén – 2017-ben mintegy 21 100 forintos hektáronkénti támogatás kifizetésére kerülhet sor.

A Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai közvetlenül járulnak hozzá az ágazat hatékonyságának növekedéséhez és versenyképességének javulásához. A 2007– 2015 közötti időszakban a mezőgazdasági termelőknek kifizetett összesen 3714 milliárd forintnyi támogatásnak 15,4%-a, azaz közel 572 milliárd forint volt beruházási jellegű támogatás. Az agrártámogatások beruházást növelő hatását igazolja az is, hogy a 2007. évi 0,2%-ról 2015-re 7%-ra erősödött az agrártámogatások által elért nemzetgazdasági beruházási többlet. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy 2010 után nagymértékben felgyorsult a támogatások kifizetése, sikerült elérni, hogy a rendelkezésre álló keretet teljes egészben felhasználják a gazdálkodók. A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Programban jóval magasabb a beruházási támogatások aránya, ezért várhatóan növekvő mértékben járul hozzá az ágazat versenyképességének javulásához.

NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAM

Az elmúlt négy évben nagymértékben segítette a beruházások finanszírozását a Növekedési Hitelprogram, amelynek keretében rendkívül kedvező – legfeljebb 2,5 százalékos – kamat mellett jutottak finanszírozási forráshoz a gazdálkodók. A mezőgazdaság részesedése kiemelkedő volt a programon belül, a hitelek összegének közel ötöde, több mint 480 milliárd forint járult hozzá az ágazat beruházásainak és forgóeszköz szükségletének finanszírozásához.

Jelentős részben az agrártámogatásoknak köszönhető, hogy a mezőgazdaság termelési, hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói az elmúlt években érdemben javultak. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás 2016-ban folyó alapáron 484 ezer forint volt, 53 százalékkal több, mint 2010-ben. Az egyéves munkaerőegységre jutó kibocsátás pedig 6,0 millió forint volt 2016-ban 57 százalékkal több, mint 2010-ben. Emellett az egy forint termelési költségre jutó nettó hozzáadott érték 2010 és 2016 között 18 százalékkal emelkedett, ami szintén a termelés hatékonyságának növekedését jelzi. Mindez tükröződik a jövedelmi folyamatokban is, az említett hatéves időszakban a nettó vállalkozói jövedelem a kétszeresére emelkedett.

A magyar termelők versenyképessége között nagy különbségek vannak. Ma már vannak olyan gazdaságok, amelyek termelési színvonala és versenyképessége eléri a nyugat-európai élmezőnyt. Azt azonban fontos látni, hogy az általánosnak mondható fejlődés ellenére nagy a különbség az egyes gazdálkodók között. Ezért a kormány célja, hogy az élmezőnybe tartozók további előrelépésének elősegítése mellett ösztönözze a lemaradók felzárkózását, ennek köszönhetően pedig a mezőgazdasági termelés versenyképességének további emelését, mondta végezetül Nagy István.

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK AZ AGRÁRIUM VERSENYKÉPESSÉGE ÉRDEKÉBEN

Kihirdetésre kerültek a Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke által az agrárium helyzetének javítása érdekében kezdeményezett törvénymódosítások.
A több törvényt érintő, a december 11-i Magyar Közlönyben megjelent módosítások közös vonása, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével, illetve kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével segítik a gazdálkodók versenyképességét.
A vízgazdálkodásról szóló törvény esetében a módosítás a termelők által használt öntözővíz utáni vízkészletjárulékot érinti. A módosítás megemeli a kedvezményes vízhasználati kvótákat, javítja a halgazdálkodást és rizstermesztést folytatók helyzetét, valamint a hektár alapú kedvezményes vízhasználat bevezetésével az öntözött területek bővítését is eredményezi.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítása önálló vadászati jog esetében pontosítja a bérvadászat fogalmát, egyúttal kiterjeszti a bérvadászat lehetőségét a vadásztársaságok számára is. Az elfogadott módosítás lehetőséget biztosít a hivatásos és sportvadászok számára az éjjellátó keresőtávcső használatára. A tervezet kiterjeszti továbbá a tájegységi fővadász feladatköreit is.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény lehetőséget biztosít a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítandó országos jégkármegelőző rendszer működtetésének finanszírozására a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzésére, illetve a jégesőkárok enyhítésére. A Vidékfejlesztési Program keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyerte el a pályázati jogosultságot a rendszer kiépítésére, ezért szükséges ennek törvényi szintű rögzítése is, mint agrárkamarai közfeladat.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a kis teljesítményű, napenergia alapú erőművek átlagosnál gyengébb minőségű földeken való létesítését eredményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni, illetve talajvédelmi járulékot fizetni. Az érintettek a jövőben az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén is mentesülnek az engedélyezés, valamint a talajvédelmi járulékfizetési kötelezettsége alól. A földvédelmi járulékfizetési kötelezettség ugyancsak megszűnik a fenti tevékenységek esetén.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az erdőtörvény módosított rendelkezéseit a folyamatban levő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell; valamint hogy a körzeti erdőterveket az új törvényi rendelkezésekkel folyamatosan összhangba kell hozni.
A mezőgazdasági termelők, mint beszállítók számára jelent előrelépést az a törvénymódosítás, amely kimondja, hogy a friss vagy gyorsan romló áru esetén a minőségi kifogás a felek között létrejött szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési időn belül emelhető, vagy ennek hiányában a minősítést az áru átvételekor lehet érvényesíteni, azt követően erre hivatkozni nem lehet. Fentiek mellett az elfogadott törvény számos további módosítást eredményez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai helyzetének javítására.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai