2018 a beruházások éve lesz

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2018/01/03

Kis Miklós Zsolt
agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár

– Államtitkár úr, arra kérem, készítsünk leltárt az elmúlt évről. Mondhatni, nehéz éven vannak túl, miután az MVH feladatait a Magyar Államkincstár vette át, mégpedig nem épp zökkenőmentesen. Hogyan léptek túl a nehézségeken?

– Valóban eseményekben gazdag évet tudhat maga mögött az agrárium, bár az átalakítások fontos és szükséges intézkedései voltak a kormány mostani ciklusának. Tekintettel arra, hogy az MVH túlbürokratizált rendszerével kapcsolatban a gazdálkodók több ízben fogalmazták meg észrevételeiket, utólag is jó lépésnek bizonyult a hivatal teljes átalakítása. Az átalakítás eredményeként 2017. január 1-től az új kifizető ügynökség a Magyar Államkincstár lett, miközben az egyes szakmai feladatok a megyei kormányhivatalokhoz kerültek. Ugyan az átalakítás tartogatott nehézségeket, de mára bebizonyosodott, hogy a kifizetések leállása, elakadása nélkül sikerült életre hívni az új intézményrendszert. Az Államkincstár tavaly is fennakadások nélkül utalta a támogatásokat 193 ezer ügyfél számára, végül pedig közel 550 milliárd forintos teljes agrárkifizetéssel zárták az évet. A Magyar Államkincstár akkreditációs eljárása eredményesen lezajlott, tavaly október közepén megkapta a teljes körű akkreditációs okiratot a kifizető ügynökségi feladatok ellátására. Vagyis kevesebb, mint egy év alatt lezajlott az az eljárás, amire egyes hangok akár három évet is jósoltak.

– Milyen pályázatokat hirdettek meg? Mekkora az érdeklődés? Jelentős túligénylések mutatkoztak az egyes pályázatoknál, erre mi a megoldás?

– A Miniszterelnökség 2015 augusztusa és 2017 márciusa között a Vidékfejlesztési Program keretében 68 pályázati felhívást hirdetett meg, ami a program teljes, 1300 milliárd forintos keretét lefedi. A források több mint fele beruházási jellegű fejlesztést szolgál, amely magas aránnyal az uniós összevetésben is kitüntetett helyen állunk. Ezen belül az állattartó és a kertészeti gazdaságok, az élelmiszeripari és a borászati üzemek is találtak számukra előkészített kiírásokat, de az önkormányzatok is több fejlesztési lehetőség közül választhattak. A külterületen élők, a fiatal gazdálkodók és a mezőgazdasági kisüzemek számára is külön felhívást készítettünk, de emellett a különböző terület- és állatlétszám-alapú kiírások, például agrár-környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás és tejszerkezet-átalakítás is szerepelt az igen széles palettán. Szinte minden pályázatunkat kiemelt érdeklődés kísérte, ami számunkra is jó visszajelzés, hogy valóban az igényekkel összhangban lévő kiírásokat készítettünk elő. Bizonyos felhívások esetében a háromnégyszeres túligénylés sem ritka. A túligényléseket források átcsoportosításával, megemelésével tudjuk kezelni. Ennek köszönhetően a jogosult kérelmek 75 százalékát tudtuk eddig támogatni.

– Lesz-e még új pályázati kiírás?

– Folyamatosan figyeljük a pályázatok kihasználtságát, a maradványösszegek alakulását. Ezen összegekre alapozva januárban két új felhívásunk is megjelenik. Önálló pályázatként, energiahatékonyság-növelési céllal hirdetünk meg 35 milliárdnyi forrást, melyre mezőgazdasági üzemek és élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak. Emellett a borszőlő ültetvények telepítésére 4 milliárd forintos keretösszegben ismerhetnek meg új kiírást a gazdálkodók. A felhívásokra várhatóan 2018 februárjának második felétől lehet majd a támogatási kérelmeket benyújtani.

– Kényes és húsbavágó a kérdés: hogyan tudják a gazdálkodók a pályázati elbírálás csúszásából adódó problémákat megoldani, például a beruházási elképzeléseiket megvalósítani? Hányan léptek vissza a pályázattól a csúszás miatt?

– Tömeges visszalépésekről nincs tudomásunk egyik kiírás esetében sem. Azok, akik mindenképpen, a támogatástól függetlenül is meg akarták valósítani a beruházásaikat, belekezdhettek a kivitelezési munkálatokba, saját felelősségre. Fontos, hogy az új támogatási rendszer, amit kialakítottunk, rugalmas. A kedvezményezetteknek lehetőségük van módosítani a fejlesztés több pontján, műszaki tartalmán. Ezt, valamint a gyakorlati megvalósítást segítendő egy tájékoztató kiadványt is megjelentetett a Miniszterelnökség, amely a pályázati portálon, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján is elérhető.

– Hol tartanak a pályázatok elbírálásával?

– Összességében több mint 232 ezer kérelemről született már döntés a program különböző felhívásai keretében, amelyekből 225 ezer felelt meg a jogosultsági feltételeknek, összesen pedig közel 170 ezret tudtunk eddig támogatni, ami végül is 75 százalékos – véleményem szerint nagyon jó – arányt jelent. A kedvezményezettek 80–90 százaléka kis- és közepes méretű agrárszereplő. A források 87 százalékáról, közel 1130 milliárd forintról már döntés született.

– Mikor lesz zöld út a pályázatok megvalósításához? Mire számíthatnak a gazdák?

– A fejlesztések megkezdéséhez már a kérelem benyújtásától kezdődően zöld az út, természetesen a pályázó saját felelősségére. Emellett például a közbeszerzések lefolytatását is megkezdhették az ügyfelek a döntés előtt. Mivel csak a tavalyi évben 690 milliárd forint kötelezettségvállalást hoztunk, a beruházások esetében pedig összességében megközelítettük az 500 milliárdos lekötési szintet, így a már nyertes gazdák a támogatói okiratuk birtokában is – nem csak saját felelősségre – belekezdhettek a beruházásaik megvalósításába.

– Hány pályázatra lehet még kérelmeket beadni? Részletezné a két pillér pályázati lehetőségeit?!

– Tekintettel arra, hogy pályázat csak a II. pillér forrásainál van, így erre vonatkozóan az alábbi tájékoztatást tudom adni: a 68 meghirdetett felhívásból 39 már lezárásra került. Ezek együttes keretösszege közel 1000 milliárd forint. Jelenleg 30 felhívás nyitott, 315 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek között a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésétől az ültetvénytelepítésen át a vízgazdálkodásig és a települési szennyvízkezelésig, az innovációs csoportok támogatásától a LEADER pályázatokig nagyon sokféle terület támogatására van még lehetőség.

– Mely pályázatoknál vannak kiugró problémák? (Például fiatal gazdák támogatása, beruházási pályázatok stb.) Milyen változásokat vezettek be a LEADER programban?

– Jelentős év végi eredmény, hogy a Miniszterelnökség enyhített az ÚMVP időszaka alatt meghirdetett, a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó jogcímrendeletek szankciórendszerén. A 2017. december 27-én megjelent rendeletmódosítás a 2009., 2012., 2014., illetve a 2015. évben meghirdetett fiatal gazda jogcímrendeleteket érinti. A korábbi vállalásait több fiatal gazdálkodó nem tudta teljesíteni, ami visszafizetéseket eredményezett volna. Ezeken tudtunk valamelyest enyhíteni, de nem teljes egészében eltörölni a szankciókat, hiszen az egyenlő elbánás elvét is figyelembe kellett vennünk. Biztosan voltak ugyanis olyan pályázók, akik pontosan azért nem vállaltak be mindent a plusz pontokért még a pályázat benyújtásakor, mert felelősségteljesen belátták, hogy nem fogják tudni teljesíteni. Velük szemben lenne igazságtalan, ha utólag eltörölnénk a vonatkozó szankciókat. A LEADER tekintetében elmondható, hogy a helyi akciócsoportoknak kifejezetten figyelniük kell a forráselosztásnál, hogy egy-egy kedvezményezett településre a keretük 20 százalékánál több nem ítélhető meg. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a korábbi programokhoz képest több településre eljussanak a források. Emellett a támogatások hasznosulásának ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítunk majd, s bár ez alapvetően a kifizető ügynökség feladata, fontosnak tartjuk, hogy csak olyan pályázatokat, célokat támogassunk, amelyek nemcsak a fenntartási időszakban léteznek, hanem hosszabb távon mozdítják elő a vidéken élők boldogulását.

– Vannak-e problémás ügyek, szankciók, visszaélések?

– Aktuális hír, hogy a mikrovállalkozások indítását célzó diverzifikációs pályázatot vissza kellett vonnia a Miniszterelnökségnek. Mint ahogyan azt az Irányító Hatóság közleményében is jelezte, a kérelmek benyújtását több gyanús ügy is kísérte: volt, ahol buszokkal szállították a potenciális „pályázókat” regisztrációs számot igényelni, hogy pályázatot adhassanak be. Megvizsgálva a kérelmeket, tömegével találtunk azonosakat, amelyek így természetesen nem valós projekteket tükröztek. Összességében a kérelmek több mint felét el kellett volna utasítanunk, és még így sem biztos, hogy minden jogosulatlan kérelmet ki lehetett volna szűrni, amivel viszont az előzetesen kitűzött célokat nem tudta volna teljesíteni a kiírás. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk, a nyomozás zajlik.

– Mekkora kifizetés történt eddig? Hányan igényeltek előlegfizetést a beruházási támogatásoknál?

– A kifizetések tekintetében elmondható, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében az előlegek elmaradtak a várt nagyságtól, aminek elsődleges oka a szigorú brüsszeli szabályozás. Az előlegigénylés előírásai ugyanis eltérőek a többi operatív programhoz képest (ahol is főleg az előlegek kifizetése történt meg eddig), mivel – néhány kivételtől eltekintve – bankgaranciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot kell felmutatni a pályázónak a beruházási előleg igényléséhez. Ennek költségei megegyeznek vagy akár meg is haladják a beruházási hitelek kamatköltségeit, így a pályázók inkább a hitelt választják, és a pénzintézetek is ezt favorizálják. Ennek tükrében elmondható, hogy 2017-ben 106 milliárd forint, összesen eddig 207 milliárd forint kifizetése valósult meg a Vidékfejlesztési Programból. Ebből a terület- és állatlétszámhoz kötött támogatások előlegkifizetése meghaladta a várakozásokat (pl. AKG, ÖKO), a 2016-os 15 milliárd forint után 2017-ben már 36 milliárd forintot fizetett ki előlegként a Kincstár. Ugyanakkor a beruházási intézkedéseink zömében a közbeszerzés nélküli, kisebb összegű, számla ellenében történő kifizetések voltak, illetve az önkormányzatok részére – akiknek az uniós szabályozás alapján nem kell bankgarancia az előlegekhez – történt nagyobb arányú, mintegy 5 milliárd forintos előlegkifizetés. A nagyobb volumenű, beruházásokhoz köthető kifizetési igények beérkezésére majd csak 2018-ban lehet számítani, tekintettel arra, hogy a legtöbb beruházási támogatásról 2017 második felében születtek meg a döntések, és még a közbeszerzéseket is le kell előtte folytatni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egyes pályázataink forrásait csak több éven keresztül lehet kifizetni, sőt, mintegy 370 milliárd forintot csak minimum 5 éven keresztül.

– Mi a tapasztalatuk: van-e elegendő önerő a pályázatok megvalósításához? Milyen pénzügyi lehetőségek állnak a gazdálkodók rendelkezésére?

– A Miniszterelnökség számos lépést tett annak érdekében, hogy a pályázók beruházásaik megvalósításához minél magasabb támogatási összeget használhassanak fel. Ezt bizonyítja, hogy a támogatási intenzitás szinte minden vidékfejlesztési pályázat esetében – az uniós szabályok által biztosított lehetőségekhez mérten – a maximumon került meghatározásra. A tervek szerint hamarosan az önkormányzatok számára is tovább fog emelkedni az elérhető támogatások maximális összege, aminek az eredményeképpen reményeink szerint az önerő előteremtése jelentősen kisebb problémát okoz majd. Emellett fontos kiemelni, hogy a beruházások megvalósításához több olyan banki hitel és bankgarancia konstrukció került kidolgozásra, amelyet a gazdálkodók igénybe tudnak venni.

– Van-e felmérésük arról, hogy miként hasznosulnak az uniós források? Jó irányba költjük-e el a pénzeket? Nő-e az ágazat versenyképessége, hatékonysága?

– Ilyen jellegű felmérés egyelőre még nem releváns, hiszen az uniós források kifizetése a 2014–2020 közötti időszak tekintetében még csak az előző évben kezdődött meg, és a beruházások megvalósulására zömében az idei évben lehet számítani. Ha abból indulunk ki, hogy a felhívásokat jelentős túligénylés kíséri, akkor biztosan állíthatjuk, hogy azok a gazdaságok reális fejlesztési igényeit, versenyképességük javítását szolgálják.

– Lesz-e további változás a pályázati kiírásokban?

– A Miniszterelnökség az elmúlt években folyamatosan nyomon kísérte a korábbi, 2007–2013, illetve a 2014–2020 közötti uniós ciklus eljárásait, és számos lépést tettünk annak érdekében, hogy minél gazdabarátabbá formáljuk a rendszert. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az egyszerűsítésekre folyamatosan szükség van. Tehát, ha a szakmai és a gazdálkodói igények úgy kívánják, akkor sor kerülhet további módosításokra a jövőben.

– Lesz-e támogatáskifizetési dömping 2018-ban?

– Tekintettel arra, hogy a legtöbb beruházási támogatásról 2017. második felében születtek meg a döntések és még a közbeszerzéseket is le kell előtte folytatni, a nagyobb volumenű, beruházásokhoz köthető kifizetési igények beérkezésére és ezek folyósítására 2018-ban lehet nagyobb mértékben számítani. Az biztos, hogy a kifizetési kérelmek ügyintézése és a teljesíthető tételek folyósításának semmi akadálya nem lesz sem a megyei kormányhivatalok, sem a Magyar Államkincstár részéről.

– Végül, milyen évre számít az új esztendőben?

– Elsősorban a beruházások megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó kifizetési kérelmek elbírálása fogják jellemezni az évet. A Vidékfejlesztési Program keretében támogatott projektek megvalósítása várhatóan az idei évben már szemmel láthatóan is tükrözni fogja a kormány vidékfejlesztési törekvéseinek megvalósulását. A lezáratlan pályázatok menedzselése mellett folyamatosan figyeljük majd a beruházások megvalósulását, és az esetlegesen visszahulló források további felhasználásának megtervezése is fontos feladat lesz. A szakmai igények, visszajelzések kezelése, a felhívások feltételeinek esetleges alakítása szintén feladatokat támaszt majd, csakúgy, mint például a közbeszerzések szabályossági vizsgálatai. Emellett egyre élesedő vitára lehet számítani Brüsszelben is a 2020 utáni KAP kereteiről. Itt a végsőkig képviselnünk kell a magyar gazdák érdekeit.

INDUL AZ MFB NEMZETI GÉPFINANSZÍROZÁSI PROGRAMJA

Indul a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nemzeti gépfinanszírozási programja, a kedvezményes kamatozással igényelhető hitel- és lízingprogramok kerete 80 milliárd forint, amelyből mezőgazdasági gépek gyártására, forgalmazására, vásárlására lehet igényelni.

A bank közleményében hangsúlyozza: a program célja, hogy kedvező kamatozású és feltételrendszerű finanszírozási lehetőséget nyújtson mezőgazdasági gépek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégeknek, valamint a kis- és középvállalkozási (kkv) kritériumoknak megfelelő vállalkozásoknak mezőgazdasági gépek vásárlására. A közlemény részletezi, hogy a Mezőgazdasági Gépgyártó- és Forgalmazó Finanszírozási Hitelprogram 30 milliárd forintos keretet biztosít a Magyarországon bejegyzett székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, telephellyel rendelkező mezőgazdaságigép-gyártók gyártókapacitásának fejlesztésére, az értékesítésük bővítésére, a forgalmazás elősegítésére. A futamidő beruházási hitel esetén legfeljebb 15 év, forgóeszköz-, illetve készletfinanszírozó hitel esetében pedig legfeljebb 6 év. Hitelfelvevőnként minimum 150 millió forint, maximum 3 milliárd forint igényelhető, saját erő pedig csak beruházási hitel igénylése esetén szükséges, melynek mértéke minimum 10 százalék.

A Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Hitelprogram és a Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Zárt Végű Pénzügyi Lízing Program együttes keretösszege 50 milliárd forint. A konstrukciók olyan új mezőgazdasági gépek beszerzését finanszírozzák kedvező feltételekkel, amelyeket Magyarországon bejegyzett székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, telephellyel rendelkező mezőgazdasági gépgyártó állított elő, és maga vagy a vele szerződésben lévő gépkereskedő értékesít.

A futamidő akár 7 év is lehet, a finanszírozási összeg minimum 1 millió forint, maximum 100 millió forint – írja közleményében az MFB. A nemzeti gépfinanszírozási program termékeinek értékesítésére az MFB a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-vel kiemelt közvetítői szerződést kötött.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai