A fiatal gazdák távlatai

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (Hajtun), 2018/01/04

Weisz Miklós,
az AGRYA társelnöke

– A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége több mint 20 éve alakult. Milyen fontos eredményeket értek el ez idő alatt? Hány tagja van a szövetségnek? Milyen területekre fókuszálnak? Van-e külkapcsolatuk?

– A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) több mint 20 éve működő, generációs és nem hivatásrendi alapon szerveződő, országos agrár- és vidékfejlesztési szakmai szervezet, amely több mint 3000 fiatal gazdálkodóval áll kapcsolatban. A szövetség egyik legfontosabb célja a fiatal gazdák érdekeinek képviselete, megjelenítése. Mint érdekképviseleti szervezet, részese a szakmai döntés-előkészítési folyamatoknak, egyeztetéseknek. Az AGRYA másik kiemelkedő célja, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a falusi, de nem mezőgazdasági termelést folyatató fiatalok ne hagyják el a falujukat. A helyben maradó fiatalok erősítsék a helyi közösséget, vállaljanak részt és felelősséget a település életében. Mint a fiatal gazdák egyetlen önálló magyarországi szakmai érdekképviselete, az AGRYA támogat minden olyan agrár- és vidékfejlesztési elképzelést, ami szolgálja a fiatal gazdálkodók megerősödését a szektorban, és segít abban, hogy a fiatalok számára vonzóbb hivatássá váljon a mezőgazdasági tevékenység.
Kiemelt célnak tekintjük a gazdálkodókat segítő hatékony szolgáltatási és információs rendszer működtetését, a fiatalok vállalkozói tevékenységének ösztönzését, valamint az agráriummal kapcsolatos, az általános közvéleményt megcélzó kommunikációs tevékenységek fejlesztését. A generációs ügyek kezeléséhez kapcsolódó szakmai-szakértői tevékenység megerősítése, annak horizontális, ágazati kereteken túlmutató kezelése, az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. E célok mentén számos hazai és nemzetközi programot szerveztünk az elmúlt években és szervezünk folyamatosan, szakmai együttműködő partnereinkkel közösen.
A Közös Agrárpolitika és a fenntartható európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövője szempontjából kulcsfontosságúnak tartjuk a fiatal gazdálkodók és a generációváltás további ösztönzését, ezt a Fiatal Gazdák Európai Tanácsában (CEJA) és a Közép-Európai Fiatal Gazda Együttműködés (CERYC) keretében is képviseljük.

– Hány fiatal gazda van Magyarországon?

– Nehéz erre pontos választ adni, egyrészt mivel az életkori sajátosságokból adódóan ezen gazdálkodói réteg száma folyamatosan változik, másrészt a különböző statisztikák eltérő merítéssel dolgoznak. Mi úgy saccoljuk, hogy az elsősorban a mezőgazdasági tevékenységből élő fiatalok száma 8–10 ezer fő körül lehet. A számokat nézve folyamatos a csökkenés, ahogy a teljes gazdatársadalom egészét tekintve is ez a tendencia érvényesül. Ez koncentrációval jár, a jövőben egyre kevesebb, de a mostaninál nagyobb átlagméretű gazdaság lesz jelen az ágazatban. A fiatal gazdálkodók hasonló problémákkal szembesülnek egész Európában: nehezíti tevékenységüket a termelési eszközökhöz történő hozzáférés, és a gazdaságok átadása sem zökkenőmentes. A mezőgazdasági tevékenységet választó fiatalok zöme családon belül történő gazdaságátadás révén jelenik meg az ágazatban, ezért fontos lenne ennek a folyamatnak a segítése. Ez részben adminisztratív, jogi-szabályozási eszközökkel egyszerűsíthető lenne, másrészt az érintettek tudatos felkészülésével gördülékenyebbé tudna válni.

– Milyen ütemben zajlik a generációváltás a magyar agráriumban?

– A különböző statisztikákból kiolvasható, hogy napjainkban a gazdálkodók számának csökkenésével párhuzamosan zajlik egyfajta birtokkoncentrációs folyamat. Látható ez a támogatást igénylők számának alakulásából is. Az ágazatban több a „kilépő”, mint az újonnan belépő, fiatal gazdálkodó. A generációváltás elsősorban a családi gazdaságokban válik központi kérdéssé, nem véletlen, hogy a kormány a családi gazdaságok erősítését tűzte célul, mert ezzel talán sikerül megakadályozni az elvándorlás folyamatát. Az ugyanis ritkább példa, hogy egy fiatal gazda a nulláról építi fel a gazdaságát, ezért a családon belüli váltásnak kell hatékonyan és jó időben lezajlania.

– Vonzó-e az agrárszakma a fiatalok körében? Kérdezem ezt azért, mert az egyetemeken is azzal küzdenek, hogy kevés fiatal érdeklődik a szakma iránt.

– Kétségtelen tény, hogy a rendszerváltás után leértékelődött az agrárágazat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a generációváltás mértéke ágazatfüggő is, nem azonos mértékben van jelen a hiány. Sok új belépő van például a kertészeti ágazatban, a borászatokban. Az agrárium társadalmi elfogadottságán a különböző kommunikációs programok próbálnak javítani, amelyekkel a mezőgazdaságot a maga valóságában mutatják be.
Az AGRYA korábban indította a „Vidék Kaland” programot, amelyben a városi fiataloknak volt lehetőségük egy-két hetet eltölteniük egy-egy fiatal gazdálkodó által vezetett gazdaságban. Ennek tapasztalataira is építve indítottuk az „Így neveld az álmaidat” vállalkozói készségfejlesztő programot, amely általában szólítja meg a fiatalokat. Ennek keretében a kertészeti termelés példáján, egy éven keresztül elméleti és gyakorlati képzéseken modellezik le a résztvevők, hogyan működik egy vállalkozás. Egyébként az AGRYÁ-nak élő kapcsolata van az egyetemi hallgatókkal is a Fiatal Gazda Klubok rendezvényein keresztül, amelyek ez egyetemi órákon kívüli, önkéntes elfoglaltságot jelentenek.
Szorgalmi időszakban havonta három helyszínen (Keszthely, Gödöllő, Budai Campus) tartják a klubok az összejöveteleiket, és maguk választják meg a klubest témakörét, amelyhez mi biztosítjuk az előadókat, a gyakorlati szakembereket. A klubok öt éve működnek 20–50 fővel, mégpedig hallgatói önszerveződéssel.

– Mi a tapasztalatuk arról, hogy a gazdatársadalom mennyire segítőkész a generációváltásban?

– Megoldandó probléma a gyakorlati képzés erősítése, mert kevés még a külső szereplő, aki szívesen fogadja a fiatalokat és hajlandó beavatni őket a gazdálkodás rejtelmeibe. Visszatérve a generációváltás kérdéséhez, tavaly jártuk körbe a stafétabot átadását akadályozó tényezőket. Kettős problémával találtuk magunkat szemben. Az egyik a jogi, adminisztratív nehézség, mivel a folyamatok lassan zajlanak. Nincsen átfogó szabályozása az „agráröröklés”-nek, így sok más szakterületet érint az ügyek intézése. Ha ez a jogi hiány megszűnne, könnyebb volna a fiatalok helyzete egy gazdaság átvételekor. A másik kérdés a gazdálkodókon múlik, hiszen nem mindegy, hogy mennyire tudatosan, időben készülnek-e fel a gazdaság átadására. A legtöbb esetben nincs kellő rákészülés, és sokszor kényszer miatt történik a stafétabot átadása (betegség, haláleset stb.).

– Hogyan segíti az agrárpolitika a fiatal gazdákat? Milyen támogatási lehetőségek vannak? Elegendő-e a támogatás?

– A támogatáspolitikán keresztül részben kapnak segítséget a fiatalok. Három forrást említek: a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatás (KAP I. pillérből); a fiatal gazda induló támogatás és a beruházási támogatások (KAP II. pillér); nemzeti mozgástér: például földbirtok-politika, adózási, jogi szabályozás. A közvetlen támogatások között szerepel a földalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás, amit a 40 év alatti és öt éven belül indult gazdálkodók vehetnek igénybe. Három éve él ez a támogatás, nagyon fontos előrelépést jelentett az európai agrárpolitika szintjén, hogy bevezették ezt a lehetőséget. Magyarország maximálisan él ezzel a támogatással, amely 90 hektárig adható a földalapú támogatás mellett. Ez hektáronként plusz 20 ezer forintot jelenthet az igénylőknek.
Brüsszel felismerte, hogy érdemes ezt a támogatási formát továbbfejleszteni, és a következő időszakban várhatóan mód lesz a program bővítésére, ami azt jelenti, hogy vagy a hektárt, vagy az összeget lesz lehetőség növelni.
A „Fiatal gazda induló támogatás” pályázatot tavaly írták ki, közel négyezer pályázat érkezett be, de már le is zárták a jelentkezést, mert csak háromezer főre van keret. A feltételek itt megváltoztak, már működő vállalkozásnak kell lennie, és a pályázat beadásakor már üzemmérettel kell rendelkeznie a fiatal gazdának. Ez utóbbival voltak problémák, de sikerült a félreértéseket tisztázni, így az elbírálások már megkezdődtek, s ez év első felében már indulhat a program megvalósítása. S meg kell említeni a különböző tőkejuttatásokat, a kedvezményes hitelprogramokat (Agrár Széchenyi Kártya, beruházási hitelek). Most viszonylag kedvező kamatkörnyezet van, érdemes a beruházásokon gondolkodni.

– Felkészültek-e a fiatal gazdák az új technológiák bevezetésére (precíziós gazdálkodás, öntözésfejlesztés stb.) ?

– Az agrártechnológiában hatalmas mértékű a fejlődés. A jövő sikeres gazdálkodói azok lesznek, akik az innovációs eredményeket a legjobban tudják majd alkalmazni a saját gazdaságukban. Vagyis képesek lesznek összeválogatni a legkülönbözőbb újdonságokból a számukra fontosat, le tudják fordítani a csökkentett talajművelést, a GPS-es technológiákat, a precíziós növényvédőszer- és tápanyag-kijuttatást, a hozammérést, a robottechnikát (stb.) a gyakorlat nyelvére. A fiatal gazdák körében azt látjuk, hogy nyitottak, szívesen kísérleteznek az új technológiával, hosszabb távon ez lesz a gazdálkodás versenyképességének egyik alapja.

– Milyen tervekkel indultak a 2018-as évnek?

– Az eddig is futó programjainkat folytatjuk, az évet a január végi–február eleji Fiatal gazda Klub rendezvényekkel kezdjük, ahol olyan témákat járunk körül, mint a vadkár ügye, a vadászok és gazdálkodók együttműködése, a munkavédelmi, katasztrófavédelmi teendőket nézzük át, és előadásokat fogunk szervezni a Vidékfejlesztési program még nyitva lévő jogcímeiről. Ezek a rendezvények a Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központok Hálózatának helyszínein: Tiszadobon, Keszthelyen, Szegváron, Kónyban és Kecskeméten kerülnek megszervezésre.
Február 23-án lesz a szokásos éves Fiatal Gazda Konferencia Budapesten, ahol áttekintjük a 2020-ig elérhető agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat és elkezdünk részletesebben foglalkozni a 2020. után várható közösségi keretekkel. A rendezvény másik fő témája, hogy az ágazathoz kapcsolódó üzleti szereplők hogyan látják a jövőt az átalakuló támogatási rendszer mellett, milyen technikai, technológiai változások várhatók a gépesítésben, növényvédelemben, tápanyag-gazdálkodásban. A rendezvényen mutatjuk be először nyilvánosan a „Nemzeti minimum az agrár-nemzedékváltásért” címmel elkészített javaslatcsomagot.
Év közben tervezünk még tematikus szakmai konferenciát, nemzetközi fiatal gazda eseményt, Fiatal Gazda Obszervatóriumot és folytatódni fognak az Egyetemi Fiatal Gazda Klubok (Keszthelyen, Budapesten, Gödöllőn). 2018-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen együttműködve négy közös projektet tervezünk, amelyek a generációváltást segítő, eddig is működő programokhoz kapcsolódnak.

RENDELET- MÓDOSÍTÁS

A Miniszterelnökség több a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó jogcímrendelet módosításáról döntött (35/2017. [XII. 27.] MvM rendelet, Magyar Közlöny 2017. 225. szám):
• 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről;
• 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről;
• 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről;
• 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai