Kisüzemi élelmiszer-feldolgozás - Gyümölcsfeldolgozás

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Gajdácsi László Ab REX Kft, Gödöllő, 2018/01/06

Mai témánk a gyümölcs feldolgozása, gyümölcslevek, sűrítmények és lekvárok készítése (nem a szesz célú feldolgozás). Gyümölcsről beszélünk, de beleértendők akár a zöldségfélék is, amelyek feldolgozása ugyanúgy történik. Csak néhány példa: cékla, sárgarépa, paradicsom stb. Már napi 50–100 kg alapanyag esetén is elindítható a kézműves jellegű feldolgozás, főleg a nagyobb értéket képviselő termékek esetén. Végigmegyünk a feldolgozás folyamatán, megemlítve a mai modern gépészeti lehetőségeket.

A gyümölcsök szüretelése

Nem tartozik a feldolgozáshoz, de szót kell ejteni róla. Kiváló minőségű végtermék gyártása a cél, és ehhez a nyersanyagnak, vagyis a leszüretelt gyümölcsnek is megfelelőnek kell lennie. Az érett, hibátlan és szennyezésmentes gyümölcs felel meg igazán. A fáról lerázott, földről összeszedett és talajszennyezett gyümölcs rossz kiindulási alap. A vegyszeres szennyeződést pedig mindenképpen kerülni kell.

Tisztítás, mosás

Még a legnagyobb gondossággal szüretelt gyümölcs esetén is szükség van mosásra. Kisebb mennyiségek esetén ennek eszköze egy (rozsdamentes acél) mosókád, csepegtető kosárral, nagyobb mennyiségnél már célszerű sokfúvókás, felhordószalagos gyümölcsmosót alkalmazni. Az utolsó öblítés mindkét változatnál ivóvíz minőségű tiszta vízzel történjen.

Aprítás

Gyümölcslevek és lekvárok készítése esetén is szükség van a gyümölcs aprítására, amire különböző rendszerű darálógépet érdemes használni. Csonthéjas gyümölcsök esetén már itt el kell választani a magot a gyümölcshústól (daráló-magozó gép alkalmazásával). Még az aprómagvas gyümölcsök magtalanítására is van gépészeti megoldás.

Préselés

Kézműves műhelyekben a darált gyümölcsből a lé kinyerésére a víznyomásos prés a legpraktikusabb megoldás. Nem igényel más energiát (csak a víz nyomását) ráadásul nagy hatékonyságú. A kézműves méreteket meghaladva már folyamatos üzemű (pl. szalagprés) is alkalmazható.

Hőkezelés

Nevezhetjük pasztőrözésnek is. Célja, hogy a hosszabb eltarthatóság érdekében a káros és nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztuljanak a gyümölcslében. A nagyipartól eltérően a kézműves termékek előállítása során nem történik „túlhőkezelés”, ezáltal sokkal jobban megmarad a gyümölcs eredeti, hasznos anyaga, zamata, színe. A mai modern, átfolyó rendszerű pasztőrgép közvetlenül a tárolóedénybe tölti a gyümölcslevet (palackba, bag-in-box nevű nagyzacskóba stb…). Célszerű megoldás ez, mert így a hőkezelt gyümölcslé azonnal zárt helyre kerül, és nem érintkezik a levegővel, ezáltal nem tud újrafertőződni. A megfelelő eltarthatóság érdekében a szokásosan alkalmazott pasztőrözési hőmérséklet a 80–85 °C, de magas higiéniával, kiváló minőségű és egészséges, tiszta alapanyag alkalmazásával ez a hőmérséklet csökkenthető. 

A pasztőrözésre (hőkezelésre) egyszerűbb megoldást is lehet találni: pasztőrkád, mely kisebb mennyiségek esetén nagykonyhai fazékra is módosulhat.

Lekvárkészítés

Ha az előzőekben már említett pasztőrkád megfelelő keverővel van felszerelve, akkor gyümölcssűrítmények, lekvárok készítéséhez is használható. Fontos, hogy a terméket ne tegyük ki közvetlenül nagy hőhatásnak, mert akkor elveszíti természetes színét, aromáit. Ezért célszerű folyadékköpenyes főzőkádak alkalmazása, amelyekben a hőátadás kíméletesen történik.

Töltés

A folyékony termékek csomagolási módja. Levek, sűrítmények, de ide sorolható a legtöbb lekvár is, mivel forrón történik a töltés, és magas hőmérsékleten a lekvár még folyékony. A töltőgép megválasztásánál a kialakítás higiéniája és a hőálló kivitel a két legfontosabb szempont.
A gyümölcsleveket is külön géppel töltjük akkor, ha a pasztőr nincs töltőegységgel felszerelve. Erre a célra nem véletlenül terjedt el a bag-in-box alkalmazása: olcsóbb és sokkal kisebb mennyiségű hulladékot jelent, mint más csomagolási módok, ráadásul üresen tárolva minimális helyet foglal.

Csomagolás

A külső megjelenés fontosságát mindenki elismeri. A palackokra és befőttesüvegekre tetszetős címkét érdemes ragasztani, míg a bag-in-box zacskókat színes nyomattal ellátott papírdobozba szokás helyezni. A címkét akár saját nyomtatóval is kinyomtathatjuk, csak úgy válasszuk meg, hogy tartós és vízálló nyomat legyen. A papírdobozt sajnos kénytelenek leszünk készen megvásárolni.

Aszalás

A fentiektől eltérő megoldás. Az aszalás-szárítás egy ősi módja a gyümölcsök tartósításának. A mai modern eszközök már rovaroktól elzárt térben, szabályozott körülmények között végzik e műveletet, ráadásul kíméletesen, alacsony hőmérsékleten. A végtermék pedig hűtés nélkül eltartható, koncentrált ízhatású lesz. 
Az aszalásra szánt gyümölcsök tisztítására, hámozására, szeletelésére is vannak már a kézműves nagyságrendnek megfelelő gépészeti berendezések, amelyek megkönnyítik, illetve meggyorsítják a munkavégzést.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai