2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Versenyben a kukoricatermesztők - Magyar Kukorica Klub – IX. Kukorica Termésverseny 2017

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Magyar Kukorica Klub, 2018/01/12

A Magyar Kukorica Klub 2017. évi TOP20 Kisparcellás Összehasonlító Fajtakísérletének abszolút győztese, Papp György 17 160 kg/ha eredményt ért el Nyírderzs határában. Érdemes tehát tanulmányozni az eredményeket, hol milyen fajtát célszerű választani.

A IX. Kukorica Termésversenybe 51 versenyző 59 parcellát jelentett be. Időközben a versenyzésből 8 parcellát visszavontak, részben a várható igen gyenge termésre, részben a rendelkezésre álló betakarítható terület elégtelensége miatt. Egy versenyparcella esetében a területmérés folyamán derült ki, hogy a parcellaterület nem éri el az előírtat. Az eredményes ellenőrzésen átesett 50 parcella közül 7-et öntöztek, a fennmaradt 43 száraz művelésű parcella közül 14-et szántás nélkül műveltek.

Az ellenőrzött betakarítási eredményeket és az elért helyezéseket a Versenybizottság áttekintette és jóváhagyta. A díjakat és elismeréseket a Magyar Kukorica Klub Egyesület évzáró ünnepségén, 2017. december 14-én Gödöllőn, a Grassalkovich kastély Lovarda termében adták át.

A több szempontú felsorolás segíti a versenyzőket saját pozícióik könnyebb és jobb megítélésében, illetve az olvasókat a tájékozódásban.

Az 1. táblázat a 2107. évi IX. Kukorica Termésverseny fajtasorrendjét mutatja.


1. táblázat. IX. Kukorica Termésverseny fajtasorrendje

A 2. táblázat a termésverseny öntözéses versenykategóriájában sikerrel szereplő versenyzőket tünteti fel. A Versenyszabályzat szerint azok a parcellák szerepelnek öntözöttként a termésversenyben, amelyeket a tenyészidő során öntöztek, vagy amelyeknek az előveteményét öntözéssel termesztették. Az öntözéses kategória létrehozását az öntözött terület hazai igen alacsony aránya ellenére azért látjuk fontosnak, mert meggyőződésünk, hogy a szakszerű és ésszerű öntözés jelentősen javíthatja a termelés rentabilitását és biztonságát. Az öntözés egyúttal lehetővé teszi az irányított és ésszerű tápanyag-gazdálkodást, csökkenti a talajművelési igényt, felszabadítja a jelenleg gazdaságtalan és ésszerűtlen művelésben részesített mezőgazdasági területek egy részét a természetes állapot visszaállítására.


2. táblázat. Az öntözéses kategóriában versenyzők eredményei

A 3. táblázatban a száraz művelési móddal az országos helyezésben és díjazásban részesülő versenyzők pozícióit ismertetjük. A Versenyszabályzat szerint a több parcellával induló versenyzőket a legnagyobb termést elérő parcellájuk alapján rangsoroljuk.


3. táblázat. A száraz műveléssel szereplő versenyzők abszolút helyezései


Nagy Csaba, György Dániel, Papp György (lásd 3. táblázat)

A 4. táblázat ismerteti az öntözéssel részt vevő versenyzők országos helyezéseit.


4. táblázat. Az öntözéses kategóriában szereplő versenyzők abszolút helyezései

A 5. táblázat a szántás nélküli alkategóriában országos helyezést elért versenyzőket mutatja be, helyezésük sorrendjében.


5. táblázat. A szántás nélküli művelési kategóriában szereplő versenyzők abszolút helyezései

A 6. táblázat a termésverseny versenyparcelláinak eredményeit sorolja fel régiónként. A Versenyszabályzat Magyarország területén 5 régiót jelöl meg, a Kárpát-medence területén elhelyezkedő országok egy-egy régiónak számítanak. 2017-ben a határon túlról jelentkezőket a legközelebbi régióhoz, illetve a művelésnek megfelelő kategóriához soroltuk. A Versenyszabályzat értelmében a szántás nélküli művelési módot követő versenyzők a szántást alkalmazókkal együtt vesznek részt a rangsorolásban.



6. táblázat. A száraz művelésű parcellaeredmények régiók szerint

A 7. táblázatban a termésverseny helyszíneinek terméseredményeit tüntettük fel fajták szerint.



7. táblázat. Terméseredmények fajták és termőhelyek szerint, t/ha

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza