Nem bombaüzlet, de megéri - Támogatásokat kap a hazai gombatermesztés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.T., 2018/01/13

A hazai gombatermesztés az utóbbi évtizedben növekedett, a 2008-as 18 ezer tonnás mennyiségről 2016-ra közel 30 ezer tonnára bővült, az elmúlt egy-két évben pedig a gombafogyasztás is lassú növekedést mutat. A megtermelt gomba 90 százaléka csiperke-, 7–8 százaléka laskagomba, ezek közel 60 százaléka exportra megy. A forgalomba kerülő csiperke 75 százaléka friss áru, 25 százaléka konzerv, a laskagomba jellemzően friss áruként kerül a fogyasztókhoz. Friss áruként alapvetően még shiitake, ördögszekér és shimeji gomba kapható, de arányuk nem jelentős.

LASSAN NÖVEKVŐ FOGYASZTÁS

A magas ásványianyag- és vitamintartalmú, értékes fehérjéket és zsírsavakat tartalmazó gombafélék itthon inkább ősszel-télen keresettek. Egyedüliként a gombák tartalmaznak természetes úton D-vitamint, valamint bizonyos mértékben helyettesíthetőek velük a hús tápanyagai, továbbá olyan fontos aminosavakat vihetünk be velük a szervezetünkbe, amelyek a zöldségekben nem találhatóak meg. Glükóztartalmuk rendkívül alacsony, illetve glutén- és laktózmentesek. Továbbá testsúlycsökkentő hatásúak, élelmi rostban gazdagok, emellett nagyon alacsony a kalóriatartalmuk: 100 g csiperkegomba csupán 39 kalóriát tartalmaz, a laskagomba pedig csak 33-at.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapunknak megküldött összesítése szerint Magyarországon 18–20 nagyobb és 300–400 kisebb gombatermelőt tartanak nyilván, az ágazat mintegy 4500 főt foglalkoztat. Gombát zárt gombatermesztő házakban, sátrakban és kisebb részben pincékben termesztenek. A legtöbb gombát Pest, Heves és Bács-Kiskun megyében termesztik, exportra a legtöbb csiperke Ausztriába és Romániába kerül. Régi, tradicionális termőterület Budafok–Budatétény és Kőbánya – ahol a pincerendszerek kiválóan alkalmasak gombatermesztésre –, valamint Győr és Eger. Az utóbbi időben az a tendencia, hogy a pincék helyett a modern, épített gombatermesztő házakba tevődik át a termesztés. A magyar gombatermelés a 2000-es években 30–35 ezer tonnát tett ki, ez a mennyiség 2002-től csökkent, és 2008–2009-re 18 ezer tonnával elérte a mélypontot. 2015 óta már ismét mintegy 30 ezer tonna gombát termelnek az országban.

Az egy főre eső gombafogyasztás Magyarországon nagyon alacsony, 1,0–1,5 kilogramm évente. A termelés növeléséhez technológiai váltásra, modern, felszíni gombaházak építésére lenne szükség. Ez 20–30 modern, 1000–2000 tonna éves kapacitású gombafarmot, vagy 5–10 db 3000–5000 tonna éves kapacitású gombafarm építését jelentené. Az ágazati köztestület ezért – a szakkormányzattal együttműködve – a gombafogyasztást népszerűsítő kampányba kezdett tavaly ősszel.

TÍZSZERES FELFUTÁS

A gombatermelés az egyik leginkább környezetbarát, máshonnan származó maradványanyagokat felhasználó ágazat. A mezőgazdasági termelés során ugyanis sok állati és növényi eredetű hulladék (ürülék, szalma, kukoricacsutka, faforgács, fűrészpor stb.) keletkezik. Ezek nagy része nem hasznosul az ember számára, pedig sok termesztett gombafaj táptalajául szolgálhatnának. Bomlásuk végbemegy a természetben, csak többnyire nem a kultúrgombák, hanem más gombafajok és egyéb mikroszervezetek révén. A termesztéshez alapfeltétel, hogy a szubsztrátumot a kultúrgomba vegye birtokba és ne a konkurens szervezetek (baktériumok, penészek).

A természetben végbemenő lebontási folyamatokban az élő szervezetek tevékenysége egymásra épül. A lebontás időben eltérő szakaszaiban más-más fajok dominálnak az adott tápközegben, és hasonló környezeti feltételek mellett az egyes csoportok (gombák, baktériumok) meghatározott időbeni sorrendben követik egymást (szukcesszió). Az egyes csoportok más-más anyagot hasznosítanak a szubsztrátumból, illetve felhasználják a sorban előttük álló által termelt vagy átalakított anyagokat.

A gombaszektor felfutása persze nem elsősorban az ökologikus szempontoknak köszönhető elsősorban. A fogyasztók mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében igényesebbek lettek, az általános étrendben előrébb került a korábban kissé háttérben levő gomba. Ezt a számok is egyértelműen mutatják: 25 év alatt a világon termesztett gombák mennyisége több mint tízszeresére emelkedett. 1965-ben 350 000 tonnát, 1991-ben 4 300 000 tonnát termesztettek. A csiperke mellett egyre nagyobb teret kap az egyéb gombafajok termesztése is. 1979-ben még az össztermés 70%-át a kétspórás csiperke adta, mára a csiperke részesedése 50% körüli értékre szorult vissza. Ez a gombafogyasztási szokások változásának tudható be.

Amerikában és Nyugat-Európában a fogyasztók egyre inkább keresik a különleges ízű egyéb (egzotikus) gombafajokat is, elsősorban a laskát és a shiitake-t. Az utóbbi két fajból kb. 1–1 millió tonnát termesztenek évente a világon. Nagy mennyiségben termesztik a júdásfüle gombát (kb. 500 000 t/év), a bocskoros gombát (Volvariella volvacea, 250 000 t/év), a téli fülőkét (Flammulina velutipes, 200 000 t/év), a rezgőgombát (Tremella fuciformis, 150 000 tonna/év). Kisebb mennyiségben termesztik még a süngombát (Hericium erinaceum), a nameko tőkegombát (Pholiota nameko), a tüskegombát (Grifola frondosa), továbbá a Hypsizygus tessulatus-t. Gyógyászati és egészségmegőrzési célra termesztik a pecsétviaszgombát (Ganoderma lucidum).

VISZONYLAGOS STABILITÁS

Ami az árakat illeti, a gomba nem tartozik a vészesen hektikus árú termékek közé, a piacon viszonylag stabilak a viszonyok. Az Európai Bizottság adatai alapján a csiperkegomba nettó termelői ára Spanyolországban 1,43–1,48 euró/kg, Hollandiában 1,35–1,36 euró/kg körül alakult 2014 és 2017 első fele között. A bécsi nagybani piacon főként magyar és lengyel csiperkegomba szerepelt a kínálatban, a magyar nettó 1,60–3,00 euró/kg, a lengyel 2,10–2,40 euró/kg áron.

A Budapesti Nagybani Piacon a gomba termelői ára a vizsgált időszakban meglehetősen stabilan alakult, a csiperkét átlagban 454 forint/kg, a laskát 642 forint/kg körül kínálták. A budapesti fogyasztói piacokon a magyarországi csiperkegombát 510–630 forint/kg, a laskagombát 720–980 forint/kg közötti áron értékesítették, és ezek az árak nagyjából azonosak a jelenlegi, 2018 januári értékekkel.

Elsődleges piacunk az Európai Unió, de úgy általában is a közösség friss vagy hűtött csiperkegomba mozgásainak döntő hányada a tagországok között zajlik. Az EU belső piacán a legnagyobb frisscsiperkegomba-exportőr Lengyelország (nagyjából 150 ezer tonna), majd Hollandia (50 ezer tonna) következik a sorban. Lengyelország főleg az év első felében exportál friss csiperkegombát, amelynek döntő hányada Németországba irányul. A legnagyobb importőrök az Egyesült Királyság (99 ezer tonna), Németország (65 ezer tonna) és Franciaország (23 ezer tonna).

Az EU csiperkegomba-külkereskedelmi egyenlege az elmúlt időszakban pozitív volt. 2014-ben például kiugró értéket produkált: 72,1 ezer tonna export állt szemben a 436 tonna importtal. Az oroszországi zöldség- és gyümölcsembargó viszont érzékenyen érintette az EU gombapiacát is, hiszen Oroszország a teljes importált gombamennyiség több mint 90 százalékát szerezte be Lengyelországból az elmúlt években. Így új versenytársak jelentek meg a piacon: Litvánia például – az orosz embargó következményeként – az Oroszországgal szomszédos Fehéroroszországba 169 százalékkal, 24 ezer tonnára növelte kiszállításait 2015. január és augusztus között az előző év azonos időszakához képest.

Egyáltalán nem mellékes tényező, hogy Oroszország amúgy a piac egyik fontos szereplője. Gombatermelése az embargó előtt 11,7 ezer tonna volt, ez több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző évi, 2013-ashoz képest. A csiperketermesztés 8,2 ezer tonna, a laskatermesztés pedig 3,4 ezer tonna volt 2014-ben. Oroszország azonban egyben a harmadik legnagyobb gombaimportőr is.

LÁTSZÓLAG KÖNNYŰ

Nálunk a vidékfejlesztési támogatások között tavaly már külön, a korábbiaknál nagyobb tételként jelentkezett a gombatermelés támogatása. Sok gazda – kezdő és gyakorló egyaránt – élénken érdeklődött a lehetőség iránt és a meghirdetett keretet le is hívták a pályázók. A támogatáson túl azért is érdeklődnek most sokan a gombatermesztés iránt, mert elvileg egy picében, fóliasátorban vagy egy elhagyott gazdasági területen is bele lehet vágni. A laska- és csiperkegomba termesztése azonban teljesen más technológiát igényel. Bár az alapanyag-beszerzés könnyen megoldható hazánkban, a laskagomba iránti piaci igény körülbelül 10%-a a csiperkéének, és ez is nagyrészt exportpiacra kerül. Továbbá problémát jelenthet, hogy a folyamatos termelésre törekedve minimum 10 különálló helységgel kell tervezni.

Az 1980-as évek óta elterjedt termesztési mód a termőzsákos, pincében történő gombatermesztés, ám emellett manapság egyre többen termesztenek több szinten, illetve felszíni épületekben, és egyre elterjedtebb a felszíni, klimatizált sátorban végzett gombatermesztés. A gombák szaporítóanyagát két, a laskagombáét egy nagy csíraüzem, míg a termesztés alapanyagát hét nagy komposztüzem biztosítja a hazai termesztők számára. Csiperke termesztésekor az egyik legnagyobb problémát a folyamatos, egyenletes terméshozam jelenti. Kevésbé tapasztalt termelőknél előfordulhat, hogy időnként felesleg termelődik, máskor pedig jóval kevesebb gomba fog teremni – a beindult zsák termelését mindenesetre nehéz szabályozni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai