Még nem dőlhetünk hátra

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2018/01/15

Dr. Csorbai Attila,
a BTT elnöke

Elnök úr, kezdjük azzal a beszélgetést, hogy milyen évet zárt a baromfiágazat?

– Felemás évet zártunk tavaly, mivel voltak pozitív és negatív események. A pozitívumok közé sorolhatjuk azt, hogy az általános forgalmi adó 5 százalékra csökkent, valamint hogy a szektornak – a külföldi madárinfluenza események miatt – nagyszerű piaci lehetőségei adódtak, például a kacsa- és libaszektor számára. Sajnos a magyar baromfiágazatot is elérte az az egészségügyi probléma, ami nemcsak a víziszárnyas, hanem a többi termékpályát is érintette. Az előzetes számítások szerint összességében 4–5 százalékkal csökkent az ágazati kibocsátás. Legnagyobb mértékben – a madárinfluenza-érintettség miatt – természetesen a víziszárnyas ágazat termelése esett vissza, míg szolidabb mértékben a pulyka termékpálya kibocsátása is csökkent. A csirke termékpálya, bár néhány százalékos növekedést mutatott az elmúlt évben, egyedül nem volt képes mennyiségileg kompenzálni a már említett termékpályák kieséseit. A baromfihús-kibocsátás 2017. évi mennyisége így várhatóan 5–6 százalékkal csökken a 2016. évhez képest.

Ha konkrétan csak a madárinfluenza hatását vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyságrendileg 20 milliárd forint körüli kár keletkezett a hazai baromfiágazatban. Ebből 12–13 milliárd forint a közvetlen kár, ami a vírus következtében és az annak megállítása érdekében történő állatleölésekből és a takarmány megsemmisítéséből adódó veszteség, míg további becsülhetően 7–8 milliárd forint közvetett kár keletkezett. Közvetett kárként kell említeni a vágóüzemek leállításából, valamint a hatósági korlátozó intézkedésekből eredő károkat (telepek üresen állása, túltartás stb.), de ide sorolhatók a kereskedelmi veszteségek, vagy az ideiglenesen elveszített piacok miatti kiesések is.

– A tárca sokat segített az ágazatnak azzal, hogy a bajban a termelők megsegítésére siettek…

– Szerencsére a szakhatóság kitűnően kezelte a problémát. A szakhatóság vezetőivel történt gyors és folyamatos egyeztetések és intézkedések (pl. főállatorvosi határozat) a járvány sikeres kezelését eredményezte. Külön ki kell emelni a szakmai egyezetetések után kiadott országos főállatorvosi határozatot, mely szakmai és jogi keretek között határozta meg a termelés új körülményeit, a tartástechnológiákat. Több szigorítást rendeltek el a termékpálya egészére. Tavaly szeptember-októberben készült egy felmérés, amely igazolta, hogy bár valószínűleg volt fejlődés, azonban még mindig jelentősen javítható a telepek járványvédelme.

– Szóljunk a konkrét tennivalókról. Mi többet lehet még tenni?

– Alapvetően járványvédelmi eszközökkel csökkenthető a kockázat, ami azt jelenti, hogy részben a telepi zártság, részben a nyomon követés, részben a dolgozók személyi higiéniája, részben az istállókba, ólakba való beléptetés rendje az, ahol jelentős ráfordítás nélkül, nagymértékben lehet javítani a járványvédelmi intézkedések hatékonyságát és a vírus megjelenésének a veszélyét. Véleményem szerint csupán odafigyeléssel és szemléletváltással is óriásit lehet előre lépni, viszont ezek nélkül semmi esélyünk. Ugyanakkor fontos volna, hogy a jövőbeni ágazati fejlesztések és beruházások (illetve támogatások) esetében a járványvédelem prioritást kapjon.

– Azt gondolom – lehet, hogy nincs igazam – hogy az ágazatban nem lehet panasz a támogatásokra.

– A jelenlegi jogszabályi környezet a közvetlen károk megtérítésére ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy azok a termelők, akiket elért a járvány, a leölt állatok és a megsemmisített takarmány után, annak piaci, forgalmi egyenértékével egyenértékű kártérítést kaptak. A szakhatóság gyorsan és jól becsülte meg a károk mértékét, s ütemes kifizetéssel mintegy 11–12 milliárd forint kompenzációhoz juttatta a termelőket. A közvetett károk vonatkozásában más a helyzet. Arra jelenleg még nincs jogszabály, de a szaktárcával együttműködésben több eljárást kezdeményeztünk az Európai Uniónál a közvetett károk kompenzálása. Egyik ilyen kezdeményezés azon víziszárnyast vágó-feldolgozó üzemeknek nyújthat kárenyhítést, amelyek a járványos területeken több, mint négy hónapon keresztül, nem tudtak vágni. Az EU esetleges jóváhagyása esetén nemzeti forrásból támogathatóak lennének ezek a vállalkozások. A termelői közvetett károk esetében szintén kezdeményeztük a kárenyhítést. A termelők esetében várhatóan a hatósági korlátozó intézkedések nyomán felmerült károk lehetnek kompenzálva (állatok túltartása, telepi üresen állás). A károk pontos összegének megállapításához várhatóan szükség lesz egy teljes körű termelői felmérésre.

– Ha jól sejtem, akkor az idei feladatokat már meghatározták az elmúlt évi események is…

– Sajnos igen, mert a körülmények is megkövetelik a még nagyobb figyelmet. A vírus képes mutálódni, és nagyon oda kell figyelnie a termelőknek ahhoz, hogy ne legyen újabb vírusfertőzés. Annál is inkább, mert új szerotípus vírus jelent meg Európában, egészen pontosan Hollandiában, ahol az emberre is veszélyes vírust találtak vadmadarakban. A közegészségügyi vonatkozások miatt sokkal komolyabb hatása lehet ennek a vírusfertőzésnek a fogyasztásra, az ágazati teljesítményekre. De korántsem kívánok pánikot kelteni, mert egyelőre inkább a fertőzés megelőzésére kell koncentrálnunk. Az emberre veszélyes vírus egyébként csak a nyers hús fogyasztásakor jelenthet veszélyt, de emlékezhetünk a 2005–2006-os ázsiai eseményekre, amelyek magyarországi hatásai másként jelentkeztek, mint a mostani. Akkor egy olyan drasztikus fogyasztáscsökkenés következett be, amit most nem is tudom, hogyan lehetne kompenzálni, mivel a jogszabályi háttere sincs meg.

– Adódik a kérdés: hogyan alakult a piac?

– Baromfihús esetében a hazai és a külpiacok egyaránt fontosak, mert ez az ágazat exportorientált. Az önellátottsági szintünk 170–180 százalékos, tehát bőségesen van export árualap. A belföldi piacon pozitív eredményt hozott az áfa 5 százalékra csökkentése, hiszen a kedvezőbb fogyasztói árak a fogyasztás bővülését eredményezték. Bízunk abban, hogy e fogyasztásnövekedés megmarad, s annak pozitív hatásai a hazai ágazat erősödését fogják eredményezni. Abból adódóan, hogy a 2017-es évben a madárinfluenza események drasztikusan érintették a viziszárnyas ágazat exportteljesítményét, azt gondolom – mert még végleges adataink nincsenek –, hogy 10–15 százalékkal mérséklődött az egész ágazat kibocsátása. Értékben ugyanakkor más a helyzet. Nemcsak Magyarországot érintette a madárinfluenza, hanem több uniós tagországot is jelentősen, leginkább a víziszárnyas termelő országokat (Lengyelországot, Bulgáriát, Franciaországot). Ennek következtében egyértelműen emelkedtek a víziszárnyas termékpályán az árak, mivel gyakorlatilag alig volt árualap. Azt mondhatom, hogy míg a mennyiségi csökkenés eléggé drasztikus volt az exportpiacokon, addig az érték oldalon már nem ilyen tragikus a kép.

– Több nemzetközi esemény is van, ami jelentős befolyással bír az európai, és azon belül a hazai ágazatra.

– A Dél-afrikai Köztársaság a közelmúltban több olyan barátságtalan és inkorrekt kereskedelemkorlátozó lépést tett, amelynek eredményeként jelentősen visszaesett a korábban napi közel 1000 tonnányi uniós baromfiexport. Ez az EU szintjén heti egymillió eurós veszteséget okoz – s jelentős veszteségeket okoz ezzel a hazai baromfis vállalkozásoknak is. Úgy gondolom, hogy a dél-afrikaiak lépése ellentétes a közelmúltban hatályba lépett EU–Dél-afrikai Államok Szövetsége (SADC-EPA) közötti szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseivel, valamint a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaival is. Minden eszközzel fel kell lépni annak érdekében, hogy e jogellenes korlátozás megszűnjön.

– Az ázsiai térségbe irányuló export viszont szinte korlátlan növekedési lehetőséget rejt magában…

– Sajnos a legnagyobb potenciált jelentő Kínával Magyarország mindezidáig még nem rendelkezik ún. közös protokollal, ami az első lépését jelenthetné az export megindulásának. Ugyanakkor Lengyelország – amely a legfőbb konkurensünk – öt vágó-feldolgozó üzeme már túl van az üzemi auditokon, s ezen üzemek már jelentős mennyiséget exportálhatnak Kínába, javítva ezzel a saját versenyképességüket. Meg kell teremteni a kínai baromfihúsexport lehetőségét a hazai vállakozások számára is.

– Az EU–Dél-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (MERCOSUR) közötti tárgyalások komolyan befolyásolhatják az EU baromfitermelésének jövőjét.

– Így igaz. De az EU-normáknak (állatjólét, GMO-mentes kukorica, Salmonella stb.) nem megfelelő ez a baromfihús, amely árában lényegesen olcsóbb, így tönkreteheti az európai termelést és a piacokat. A sajtó arról cikkez, hogy az EU meglehetősen nagylelkű éves vámmentes kvótákat kíván nyújtani a MERCOSUR számára. Az előrejelzések szerint évi 70 ezer tonna marhahús, 78 ezer tonna baromfihús, 78 ezer tonna sertéshús, 600 ezer tonna kukorica és 600 ezer tonna etanol vámmentes behozatalára lesz mód, s nem vitás, hogy a fenti termékek súlyos zavarokat okoznának az EU piacán. De az sem kizárt, hogy kezelhetetlen válságot okozna az érintett ágazatokban. Különösen a baromfihúsra vonatkozó uniós ajánlatot látom veszélyesnek. 2016-ban az EU már 895 ezer tonna baromfihúst importált, ebből 500 ezer tonna érkezett Brazíliából, így ez a mennyiség már most is komoly kihívás elé állítja az uniós termelőket. Ehhez jött idén a brazil baromfihús botrány, amely megmutatta, hogy a valóságban a brazil import sok esetben közegészségügyi kockázatot jelent az EU-ban. El kell érni, hogy az Európai Unió területére csak az Európai Unió szabályrendszerével összhangban megtermelt, biztonságos termékek léphessenek be.

– Ukrajna is megjelent a piacon…

– Ukrajna részére az EU kedvezményes baromfihús behozatalára adott lehetőséget. A politikai engedmény komoly negatív gazdasági következményekkel jár. Tavaly óta 170 ezer tonnával növelte exportját, sok esetben az egyezmény kiskapuinak kihasználásával. Példaképpen említhető, hogy 2017. január–június között a 02071370 tarifasor alatt (kedvezményes 0 vámtétel) jelentős mennyiségű baromfi érkezett Ukrajnából. (02071370 tarifaszám jelentése: Csirkedarabok csonttal, frissen vagy hűtve (kivétel a felezett vagy negyedelt állatot, továbbá a szárnyat, hátat, nyakat, fart, szárnyvéget, mellet és lábat). Ám ukrán konkurenseink e tarifasor alatt friss, csontos mellet hoztak be a szárny kis részével. Az ukrán vállalkozás Szlovákiában, Lengyelországban és Hollandiában is vásárolt darabolóüzemeket, ahol e termékből pillanatok alatt EU-kódszámmal rendelkező csirkemell filét produkáltak, és értékesítettek közel 30 százalékkal olcsóbban az európai fogyasztóknak. Fel kell szólítani a Bizottságot, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg ezt a kibúvót, az érintett üzem(ek) európai uniós exportauditját pedig felül kell vizsgálni.

– Végezetül: milyen év elé néz a baromfiágazat?

– A termelésnek – bár komoly lépéseket tett a madárinfluenza megjelenési kockázatának a csökkentésére – azért még van tennivalója, és nem szabad a megkezdett munkát abbahagyni. Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok nyerteseit kihirdették, bízunk abban, hogy ezek a fejlesztések hozzájárulnak részben az eredményesebb gazdálkodáshoz, részben a biztonságosabb termeléshez. A pályázat keretösszege megemelkedett, így 30 milliárd forint áll rendelkezésre.

NAGYOBB ÖSSZEG A MAGYAR MÉHÉSZEKNEK

A korábbi keret bővítésének köszönhetően évente 340 ezer euróval nagyobb keretösszeg, vagyis 5 millió 35 ezer euró áll a magyar méhészek rendelkezésére - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Állatorvostudományi Egyetem Méhészeti és Méhegészségügyi továbbképző konferenciáján.
Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel Európában első helyre kerültünk. Nagy István kiemelte, hogy a magyar méz minősége kiváló. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai