Gazdálkodók kontra vadászok

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium-info, 2018/01/17

A gazdálkodókat érő bosszúságok egyik legkellemetlenebb változata a vadkár. A tavalyi évben (2016) az ebből származó hivatalosan regisztrált kiesés megközelítette a 3 milliárd forintot, ám a hozzáértők szerint ennél lényegesen nagyobb összegről beszélhetünk, mert a gazdák egy része inkább nem tesz bejelentést – különösen, ha maga is vadászik és az érintett területhez is valamilyen formában köze van.

Az agrárágazat.hu-nak Varga Zoltán vadgazdálkodási igazságügyi szakértő érzékletesen írta le a kialakult helyzetet. „A legtöbb esetben a gazdák és a vadászatra jogosultak önállóan cselekszenek, ami ritkán vezet eredményre. A gazdák zsinórt feszítenek ki, bálamadzagra CD-lemezt kötnek, kaviccsal megrakott sörös üveget lógatnak rá, hogy zörögjön. Máskor papírdarabkákkal cicomázzák a zsineget, egyesek emberi hajat tesznek ki, mások valamilyen mosószerrel, kölnivízzel próbálkoznak. Ezek egy része csak szemetel, a másik része veszélyes is, a hatásuk gyakorlatilag nulla. A vad napok alatt megszokja, illetve a csapadék lemossa.

A vadászatra jogosultak kedvelik a vadkár elhárító vadászatot, ami lényegében nem a kár elhárítására irányul, hanem zsákmányszerzésre. A kukoricáshoz rendre nagy lendülettel érkező kocát a vadász nem lövi le a malacaival együtt, idő sem jutna rá, ellenben a jobb zsákmány reményében kivárja a nagyobb süldőt, kant. Addig a koca és malacai vígan rágják a haszonnövényt.

Míg a vadgazdálkodók és a gazdák közül többen kerítést emelnek, addig egyesek a háztáji állatoknál használt, kis teljesítményű villanypásztort állítják üzembe – eredménytelenül. Szakértelmet igényel a villanypásztor és a kerítés építése egyaránt, ám a kerítés nem mindig javallt, mert csak áttereli a vadat egy másik területre, oda koncentrálja a problémát. Az állatnak táplálkoznia kell. Amikor bekerítik az erdőben a fiatal csemetéket, az állatokat lényegében kiszorítják a mezőgazdaságilag művelt területekre. Nem azért, mert rosszat akar az erdész a gazdáknak, ők is rákényszerülnek a sikerre, előírják számukra a védekezést. Ráadásul a vad jobban érzi magát a kukoricásban, amely a betakarításig egy ideális terület az állat számára, hűvöset ad, bőséges táplálékot és nyugalmat, ki sem akar jönni onnét. Ha nem koncentrálódik a vadállomány az adott területen, ha mindenkiéből csak egy kicsit legel le, ott könnyebb egyezséget kötni az érintettekkel.”

KÖTELEZŐ ALAP

De hogyan is fizet a vadász a kárért? Kezdjük a végén: a jogszabály szerint a vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot, vadkáralapot hoz létre. A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkáralapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja.

A vadászatra jogosult a vadkáralap összege befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15-ig megküldi. A vadászatra jogosult a vadkáralap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.
A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha a vadkáralap képzését nem igazolja, vagy ha a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget. A vadászatra jogosult kártérítési kifizetési kötelezettségét abban az esetben is teljesíti, ha a vadkáralapon elkülönített összeg a kárt nem fedezi. A vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

ÉSZLELÉSTŐL EGYEZSÉGIG

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított 5 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) 5 napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző 3 munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított 5 napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén 3 munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

RITKÍTHATÓ

Fontos szigorítás, hogy ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.
A vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére. Ha a vadászatra jogosult a vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

VESZÉLYES ÜZEMEK TALÁLKOZÁSA

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések, a figyelmeztető táblákra fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla egyébként annyit jelent, hogy a sofőrnek olyan lassan kell menni, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A 2015 májusában módosított vadgazdálkodásról szóló törvény egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot.
Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – és így egyikük sem vonható felelősségre –, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai