2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A tápanyag-felvétel aktivizálása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (X), 2018/03/12

A tavalyi év kedvező késő nyári, őszi időjárásának köszönhetően az őszi vetésű növények kellő fejlettségben indultak neki a télnek. Az ezt követően tapasztalt szokatlanul enyhe tél következtében azonban az állományok folyamatosan párologtattak, így teljesen felélték a tápanyag-tartalékaikat. Ez alulkondicionált állományokhoz vezetett, a növények meglehetősen energiahiányos állapotba kerültek. Ennek tüneteit egyre több helyen tapasztalhatjuk az egész ország területén, jelentősen megnőtt a tápanyaghiányos gabona- és repcetáblák száma.

A repce fejlődése is leállt, enyhe fagytünetek mutatkoznak

Az elmúlt hetekben beköszöntött sarki hideg tovább rontotta ezt a képet. A kemény fagyok mind a zöld lombfelületet, mind a már szépen kifejlődött, aktív tápanyag-felvételre képes hajszálgyökérzetet károsították. Ez különösen igaz a már kora tavasszal fejtrágyázott állományoknál. A talajok országszerte vízzel telítettek, ami a prognosztizált gyors felmelegedés estén időszakos vízborítottságot eredményezhet, s ez tovább rontja a gyökérzet tápanyag-felvételét, gátolni fogja a tápanyag-feltáró mikroorganizmusok tevékenységét.


A mínuszok néha hótakaró nélkül érkeznek

Ezek tükrében kifejezetten indokolt az őszi kultúrák gyors újraindítása. Ennek technológia-szinten elterjedt egyik megoldása a nitrogén fejtrágyázás. A minimális gyökértevékenység és az elégtelen mikroorganizmus-tevékenység miatt a növények nem lesznek képesek a létfontosságú tápanyagok megfelelő mennyiségű felvételére, s ez a későbbiekben termésdepresszióban fog jelentkezni.


Az erős talajfagyok a hajszálgyökerekek pusztulásához vezettek

Az extrém hideg a zöld lombfelület roncsolódásához vezetett

Erre az összetett problémakörre nyújt hatékony megoldást a Viva biostimulátor komplex hatóanyag-tartalma. A nagy mennyiségű, vízben oldódó huminsavak, poliszacharidok, vitaminok, aminosavak és fehérjék egymást kiegészítő, szinergista hatással lehetővé teszik, hogy mind a növényre, mind a növény gyökérzetének környezetére, a rizoszférára is pozitív hatást fejtsen ki a készítmény.


Viva hatása kukoricában


Viva hatása durumbúzában

A huminsavak tápanyag- és vízmegkötő képességükkel, valamint a gyors gyökeresedés elősegítésével növelik a talajból történő tápanyag-felvételt. Ennek eredményeként a növények fejlődése gyorsabb, a bokrosodás intenzívebbé válik. A Viva szerves hatóanyagai (aminosavak, huminsavak, fehérjék, poliszacharidok) azonnal hasznosítható tápanyagot biztosítva segítik a mikroorganizmusok felszaporodását, jelentős mértékben javítva így a rizoszféra állapotát, valamint növelik a felvehető tápanyagok mennyiségét.

Mindemellett a Viva rendelkezik növényre gyakorolt hatással is. Magas aminosav-fehérje komplex-tartalma javítja a növény metabolikus folyamatait, s tompítja az abiotikus stresszhatások negatív élettani következményeit.

A búza- és repcetáblákban országszerte több helyen is indokolt már a gombaölő szeres védekezés, mellyel egy menetben (5 l/ha) kijuttatható a Viva talaj- és növényregeneráló hatású biostimulátor is.

További részletek a www.malagrow.hu weboldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza