2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A tápanyag-felvétel aktivizálása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (X), 2018/03/12

A tavalyi év kedvező késő nyári, őszi időjárásának köszönhetően az őszi vetésű növények kellő fejlettségben indultak neki a télnek. Az ezt követően tapasztalt szokatlanul enyhe tél következtében azonban az állományok folyamatosan párologtattak, így teljesen felélték a tápanyag-tartalékaikat. Ez alulkondicionált állományokhoz vezetett, a növények meglehetősen energiahiányos állapotba kerültek. Ennek tüneteit egyre több helyen tapasztalhatjuk az egész ország területén, jelentősen megnőtt a tápanyaghiányos gabona- és repcetáblák száma.

A repce fejlődése is leállt, enyhe fagytünetek mutatkoznak

Az elmúlt hetekben beköszöntött sarki hideg tovább rontotta ezt a képet. A kemény fagyok mind a zöld lombfelületet, mind a már szépen kifejlődött, aktív tápanyag-felvételre képes hajszálgyökérzetet károsították. Ez különösen igaz a már kora tavasszal fejtrágyázott állományoknál. A talajok országszerte vízzel telítettek, ami a prognosztizált gyors felmelegedés estén időszakos vízborítottságot eredményezhet, s ez tovább rontja a gyökérzet tápanyag-felvételét, gátolni fogja a tápanyag-feltáró mikroorganizmusok tevékenységét.


A mínuszok néha hótakaró nélkül érkeznek

Ezek tükrében kifejezetten indokolt az őszi kultúrák gyors újraindítása. Ennek technológia-szinten elterjedt egyik megoldása a nitrogén fejtrágyázás. A minimális gyökértevékenység és az elégtelen mikroorganizmus-tevékenység miatt a növények nem lesznek képesek a létfontosságú tápanyagok megfelelő mennyiségű felvételére, s ez a későbbiekben termésdepresszióban fog jelentkezni.


Az erős talajfagyok a hajszálgyökerekek pusztulásához vezettek

Az extrém hideg a zöld lombfelület roncsolódásához vezetett

Erre az összetett problémakörre nyújt hatékony megoldást a Viva biostimulátor komplex hatóanyag-tartalma. A nagy mennyiségű, vízben oldódó huminsavak, poliszacharidok, vitaminok, aminosavak és fehérjék egymást kiegészítő, szinergista hatással lehetővé teszik, hogy mind a növényre, mind a növény gyökérzetének környezetére, a rizoszférára is pozitív hatást fejtsen ki a készítmény.


Viva hatása kukoricában


Viva hatása durumbúzában

A huminsavak tápanyag- és vízmegkötő képességükkel, valamint a gyors gyökeresedés elősegítésével növelik a talajból történő tápanyag-felvételt. Ennek eredményeként a növények fejlődése gyorsabb, a bokrosodás intenzívebbé válik. A Viva szerves hatóanyagai (aminosavak, huminsavak, fehérjék, poliszacharidok) azonnal hasznosítható tápanyagot biztosítva segítik a mikroorganizmusok felszaporodását, jelentős mértékben javítva így a rizoszféra állapotát, valamint növelik a felvehető tápanyagok mennyiségét.

Mindemellett a Viva rendelkezik növényre gyakorolt hatással is. Magas aminosav-fehérje komplex-tartalma javítja a növény metabolikus folyamatait, s tompítja az abiotikus stresszhatások negatív élettani következményeit.

A búza- és repcetáblákban országszerte több helyen is indokolt már a gombaölő szeres védekezés, mellyel egy menetben (5 l/ha) kijuttatható a Viva talaj- és növényregeneráló hatású biostimulátor is.

További részletek a www.malagrow.hu weboldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza