A kalászos gombaölő szerek jövője

Kategória: Növényvédelem | 2018/03/05
Címkék: Növényvédelem, kalászosok

A BASF egy új gombaölő hatóanyagot vezetett be 2017-ben. Az Xemium®-mot (tudományos nevén fluxapiroxad) kalászos gabonákban a Systiva® csávázószer és a Priaxor® gombaölőszer formában használhatják a termelők. Az SDHI családba tartozó, széles hatásspektrumú Xemium® különleges tulajdonsága, hogy a környezetétől függően felvehet zsíroldékony és vízoldékony formát. Zsíroldékonysága miatt gyorsan bejut a gombákba, vízoldékonysága okán pedig gyorsan szállítódik a növényekben.

Konferenciánkon bemutattuk, hogyan lehet előremutató gondolkodással megalkotott fejlesztési koncepcióval, speciális kísérletek sorozatával, és a növényvédő szerek mellé rendelt szolgáltatásokkal egy sok lehetőséget ígérő új molekulában rejlő potenciált maximálisan kiaknázni.

A Systiva®-t Hangyel Attila, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke mutatta be. A Systiva® csávázószerrel a BASF új alapokra kívánja helyezni a kalászos gabonák lombvédelmi technológiáját. A jelenlegi termelői gyakorlat az, hogy a kalászos állományokba ősszel betelepülő gombák ellen 1-2 szárcsomós állapotban gyógyító kezelésekkel védekeznek. A csávázással a vetőmag felületére felvitt Xemium® hatóanyagot a növények gyökerükön keresztül felveszik és a fiatal levelekbe szállítják. A Systiva® segítségével lehetővé válik egy a növények kelésétől az 1-2 szárcsomós állapotig tartó megelőző védelem kialakítása.

 Dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke a Priaxor® gombaölőszer legjövedelmezőbb felhasználására dolgozott ki BASF ajánlást. A kalászosok terméshozamának biztonsága leginkább azon múlik, hogy sikerül-e a termést döntően létrehozó fölső leveleket megvédeni a károsítóktól, elsősorban a gombakórokozóktól. A növények asszimilációja, a tápanyagoknak a szemekbe épülése csak akkor megy végbe zavartalanul, ha ezek a fölső, a napfényből leginkább részesülő levelek egészségesek. Ha kicsit is károsodnak, az mázsákkal, ha pedig nagyon, az tonnákkal csökkentheti a hektáronkénti hozamot. Ez a védekezés időzítése szempontjábóll azt jelenti, hogy az esetek többségében a búzát a kalászolás kezdetekor (BBCH 51), az árpát pedig a zászlóslevél kiterülésekor (BBCH 39) végzett védekezéssel lehet a leghatékonyabban megóvni a gombabetegségektől. A búzát legerőteljesebben a rozsdák támadják, de számolni kell a foltbetegségek föllépésével is. Az árpanövény esetében a foltbetegségek károkozása a jelentősebb.

Három fő hatóanyagcsoport a kalászosok fölső leveleinek védelmére

A kalászosok lombvédelmére használatos gombaölő szereket három nagy csoportba a DMI (azolok), a QoI (strobilurinok) és az SDHI-fungicidekre (karboxamidok) sorolhatjuk. Önmagukban egyik hatóanyag csoport tagjai sem adnak megfelelő hatást az összes fontos kalászos betegség ellen. Ahhoz, hogy egy igazán széleskörű hatékonyságú szert kapjuk, eltérő csoportokba tartozó hatóanyagokat kell kombinálnunk. Az azolmentes, strobilurint és karboxamidot tartalmazó szerkombinációk első képviselője kalászosokban a Priaxor®.

A strobilurinok és a karboxamidok minden előnye egyesül a Priaxor®-ban

A Priaxor® egy kimagasló hatékonyságú strobilurint (piraklostrobin) és egy ugyancsak kiváló karboxamidot (Xemium®) tartalmaz. Együttes hatásuk messze fölülmúlja a búzában legnagyobb területeken használt, két vagy három hatóanyagból álló azolkombinációk teljesítményét úgy a rozsdák, mint a foltbetegségek ellenében. A Priaxor® értékét tovább növeli, hogy – a páratlan gombaölő hatáson fölül – mindkét hatóanyagának zöldítő (juvenilizáló) hatása is van. A vele kezelt növények zöldfelülete a tejes- és viaszérés idején messze meghaladja a csak gombaölő hatású azolkombinációkkal permetezett növények zöldfelületét. A kiemelkedő gombaölő hatás és a juvenilizálás eredménye az azolkombinációkénál hektáronként 4–6 mázsával nagyobb termésnövelés.

A Priaxor® és versenytársai az őszi búza levélbetegségei ellen

4 kísérlet átlaga. Egyszeri védekezés kalászhányás kezdetén (BBCH 51), Szekszárd, 2014–2016

Árpában az azolkombinációkhoz képest ennél is jelentősebb termésnövelés írható a Priaxor® javára, ami érthető, hiszen mindkét fontos foltbetegség, de különösképpen a hálózatos levélfoltosság elleni hatékonyságban alaposan fölülmúlja az azolokat.

A Priaxor® és versenytársai az árpa levélbetegségei ellen

3 kísérlet átlaga. Egyszeri védekezés a zászlóslevél kiterülése (BBCH 39) és kalászolás kezdete (BBCH 51) között, Szekszárd, 2012, 2015 és 2016

Ahhoz, hogy a Priaxor®-ral a lehető legnagyobb termésnövekedést érjük el, a készítményt akkor használjuk, amikor a gabonanövények lombozata már teljesen kifejlődött. Egy kezelés esetén, a szer optimális kijuttatási időpontja búzában a kalászolás kezdete (BBCH 51), árpában pedig a zászlóslevelek kiterülése (BBCH 39). Ha a gyomirtással egymenetben korai kezelést tervezünk, a Priaxor®-kezelést késleltethetjük. Búzában a virágzás kezdetéig (BBCH 61), árpában pedig kalászolásig (BBCH 51) várhatunk vele. Ilyenkor arra ügyeljünk, hogy a két védekezés között ne teljen el több 4 hétnél. Ha búzában a Priaxor®-kezelésen kívül egy célzott kalászfuzáriózis elleni védekezést is tervezünk (például az Osiris®-szel), akkor erre a teljes virágzásban (BBCH 65) kerüljön sor, és mintegy 3 héttel korábban, azaz a zászlóslevél kiterülésekor (BBCH 39) legyen a Priaxor®-kezelés.

Nitrogén menedzsment

Molnár Szabolcs, a BASF Hungária Kft. termékmenedzsere mutatta be a BASF új, hatékony megoldásait a nitrogén feltáródás dinamikájának és a növények nitrogén felvételének összehangolására. A nitrogén inhibítorok használatával csökken a kimosódásból és az elpárolgásból eredő nitrogén veszteség, a kijuttatott nitrogén nagyobb mértékben hasznosul, melynek köszönhetően nagyobb termés érhető el.

A Vizura® a hígtrágyákhoz használható nitrifikáció inhibítor. Bár a növény számára mind az ammónium, mind a nitrát értékes nitrogén forrás, de a nitrát – ellentétben az ammóniummal – gyorsan kimosódhat a talajból, mely a növény számára veszteség, a környezet szempontjából pedig káros folyamat. A Vizura® használatával gátoljuk az ammónium átalakulását nitrát-tá, így a talajban a stabilabb ammónium nitrogén forma tovább lesz elérhető a növények számára.

A másik termék a Limus® Colourless, mely egy ureáz inhibítor. A termék minden karbamid tartalmú folyékny nitrogén műtrágyához használható. Mivel a folyékony nitrogén műtrágyák egyaránt tartalmaznak karbamidot, ammóniumot és nitrátot, így három eltérő feltáródási dinamikájú nitrogén forrás áll a növények rendelkezésére. A készítmény hatóanyagai lassítják a karbamid átalakulását ammóniummá, így csökken az ammónia kipárolgása. A karbamid hidrolízisének blokkolása révén a növény először a nitrát majd az ammónium nitrogént használja fel, majd a Limus® Colourless hatóanyagainak bomlása után a karbamid átalakulása során keletkező újabb ammónium és nitrát nitrogén formák biztosítják a szükséges nitrogén mennyiséget a növények számára.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy Jenő:
Ökológiai gazdálkodás - MestergazdaDimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítéseHolb Imre (szerk.):
Az alma ventúriás varasodása - biológia, előrejelzés és védekezésDr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiÁt kell gondolni a védekezési stratégiánkat - Szőlőültetvények állapota, várható vegetációja és növényvédelmeMég nem késő védekezni a monília ellenMárciusban igényelhető a szőlőkabóca elleni védekezés támogatása