xxx Menü xxx
2017. 12. 18., hétfő
Auguszta

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

A májusi eső is kevés lehet

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2014/05/10
Címkék: öntözés, öntözővíz, vízigény, vízgazdálkodás, aszály, klímaváltozás, vízjog, Nemzeti Aszály Stratégia

Az Agrárium májusi számának tervezésekor még az idei várható aszályról terveztünk cikket, most viszont úgy fest, hogy egy többhetes, tartósan esős időszak következményeiről kellene írni. Vajon hogyan helyes értékelni ezt a szélsőséges helyzetet?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben mintegy 650–700 milliméterrel kevesebb csapadék hullott Magyarországon, illetve tágabban értelmezve a Kárpát-medencében, mint a sokéves átlag. Nem volt hótakaró, a tél enyhe és száraz hónapokat hozott. A gazdák aggódnak emiatt, hiszen már a tavalyi nyár is rendkívül forró és csapadékmentes volt. A május eleji bőséges csapadék segített ugyan a mérleg javításában, de az „aranyat érő” víz viharokkal, erős széllel érkezett, ráadásul a rendkívül hektikus megoszlás az ország némelyik térségében belvizet okozott, másutt viszont akár az aszályos állapot fennmaradása is regisztrálható volt. A kutatók álláspontja egyértelmű: néhány napos, hetes esős időszak az aszályosodás trendjét nem változtatja meg.

Aszályosodunk

Az aszály nagy hőséggel párosuló, hosszan tartó csapadékhiány, amely hazánk területének közel 90%-át veszélyezteti, ez alól csupán az ország délnyugati és nyugati része képez kivételt. Magyarországon 100-ból 28 év aszályos – írja Hajdú Roland kutató. Hozzáteszi: ehhez a jelenséghez párosul az a tény, hogy a jövő aszályai egy melegedő és szárazodó klímán jelennek majd meg.
Magyarországon az aszályok régebben lokálisan vagy regionálisan jelentkező, a mezőgazdaságot sújtó kárként jelentkeztek. Ma már az aszály nem kizárólag az agráriumban jelentkező kár – negatív hatással lehet az épített környezetre, az egészségünkre és közvetve az ipari termelésre is.

Az aszály mértéke az aszályossági indexszel jellemezhető. Ez a csapadék és a párolgási viszonyok, valamint a növények vízigénye alapján egy számértékkel jellemzi a mezőgazdasági évet. Ennek értékei: mérsékelt aszály: 5–6; közepes aszály: 6–7; súlyos aszály: 7-8; és rendkívül súlyos aszály esetén 8 feletti. Magyarországon átlagosan 10-ből 4 évben káros vízhiánnyal kell számolnunk. Míg 1976 és 1985 között három alkalommal fordult elő aszályos esztendő, addig 1986 és 1995 között már hétszer. Ha távolabbra tekintünk a múltban, Magyarországon a XIX. században 7 nagyon súlyos aszálykáros év fordult elő, azonban a XX. században már ennek a duplája. (A legismertebb aszályos esztendő az 1863-as volt, amikor is az alföldi mezőgazdasági termelés gyakorlatilag meghiúsult.)

Az elmúlt bő egy évszázadban a hazánk felszínére lehulló éves átlagos csapadékmennyiség 83 mm-rel csökkent. Az agrárium szempontjából kritikus szintű 500 mm-es éves csapadékszint előfordulása is mind gyakoribb, ez az 1901 és 1950 közötti években 6, 1951 és 2000 között 10 alkalommal fordult elő.

Szélsőséges változások

Ami a jövőt illeti, a klímamodellek szerint éghajlatunk melegebbé és szárazabbá válik. Ebben önmagában még semmi meglepő nincs, viszont a klímaváltozás – a csökkenés mellett – „átrendezi” a csapadék eddig megszokott éves menetét, és a melegedés sem lesz évszakonként kiegyenlített ütemű. A telek enyhébbé és csapadékosabbá válnak, a téli csapadékmennyiség akár 10%-kal is növekedhet. A nyarak is melegebbek lesznek, viszont a nyári csapadék mennyisége akár 50%-kal is visszaeshet. A fentiek tükrében talán nem meglepő, hogy az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint hazánk teljes területe aszállyal sújtott térségnek tekinthető. A Duna–Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. Itt az elmúlt évtizedek aszályos időjárása miatt a talajvíz szintje 3–5 méterrel is csökkent, és rengeteg állóvíz gyakorlatilag eltűnt.

Nyáron, az erősödő felmelegedés hatására gyakoribbá válnak az anticiklonális helyzetek, így a növekvő napfénytartam és az emelkedő hőmérsékletek hatására a talaj nedvességtartalma is erőteljesebben csökken majd. (Hozzá kell tenni azonban, hogy a klímaváltozás az időjárási extrémitásokat is növeli, így a nyári félévben lokálisan magas csapadékmennyiség is előfordulhat.)

A változó éghajlat „hozadékaként” az átlaghőmérséklet 0,5 ºC-os emelkedésével 60%-kal lehetnek gyakoribbak az aszályos hónapok.
Az aszály legkézenfekvőbb tünete a vízhiány.

A csapadékhiányra és a felmelegedésre az Alföld (az ország területének 56%-a), valamint a Balaton–Sió vízgyűjtő terület a legérzékenyebb.
Az már biztosan látszik, hogy egyre több vízre lesz szükségünk a hiányzó csapadékmennyiség pótlására, de egyre nehezebb is lesz hozzájutnunk ehhez. Ez még úgy is igaz, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időben 30–40%-kal csökkent a teljes vízfogyasztás. A vízkészletek és a vízminőség szempontjából hazánk kedvező helyzetben van, de a klímaváltozás még így is nagy kihívások elé állít majd minket. Magyarországon a jövőben még több lesz az aszály, megnövekedik a csapadékhullás időbeni és térbeli differenciáltsága, és intenzívebbekké válnak az időjárási szélsőségek. Nem kell messzire mennünk, elég csak az elmúlt két esztendő időjárására gondolnunk – a 2010-es rekordcsapadékot hozó év után jött 2011 negatív csapadékrekordja, vagy az elmúlt év novemberének gyakorlatilag 100%-os csapadékhiánya és az idei március extrém szárazsága is a szélsőségek erősödését jelezheti.

Felvehetjük a harcot

Összegzésként elmondható, hogy ha rendszerben szemléljük az aszályosodás – és az azt kiváltó éghajlatváltozás – folyamatát, gyakoriságának növekedését, akkor egy pozitív visszacsatolási folyamatnak lehetünk tanúi – az éghajlatváltozással párhuzamosan együtt nő az aszályhajlam. Azt még nem látjuk, hogy a rendszer mikor válik stabillá, de a trendek világosak.
Azonban nem szabad elfeledkeznünk az aszályosságot, szárazodást fokozó emberi tényezőkről sem: a vízhiány kialakulásában regionálisan szerepet játszottak a nem eléggé körültekintően kivitelezett csatornázások és belvízelvezetési technikák, valamint lokálisan a szénhidrogének utáni kutatások során a vízzáró rétegek átszakítása is.

A klímaváltozáshoz és a gyakoribbá váló aszályokhoz alkalmazkodnunk kell – a folyamatokat megváltoztatni nem tudjuk. Bár Magyar­ország az aszályosodás szempontjából különösen veszélyeztetett ország, megfelelő, „alkalmazkodóbb” tájhasználattal és a ma még kimeríthetetlennek tűnő felszín alatti vízkészletünkkel felvehetjük a harcot az „aszályos” jövővel. (Erre egyébként komoly kormányzati törekvések is léteznek. Lásd az Öntözés nélkül nincs jövő című írásunkat – a szerk.)

Mindenütt a világon

Ezen a téren márpedig világméretű trendek érvényesülnek. Van benne pusztító eső, termést apasztó aszály, sivatagosodás, s úgy általában mindenféle rossz, ami a mezőgazdálkodókat érheti. A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organisation – WMO) legújabb jelentése szerint ugyanis minden korábbi évtizednél több országos hőmérsékleti rekord dőlt meg.

A Globális Éghajlat 2001–2010, Éghajlati szélsőségek évtizede című jelentés a globális és regionális hőmérsékleti és csapadékviszonyokat elemzi, valamint olyan szélsőségeket, mint az európai és oroszországi hőhullámok, az egyesült államokbeli Katrina hurrikán, a myanmari Nargis trópusi ciklon, az ausztráliai, kelet-afrikai és az Amazonas medencéjét sújtó aszály, vagy a pakisztáni árvizek.
Az évtized mindkét féltekén az eddigi legmelegebb volt a szárazföldi és a tengerfelszín hőmérsékletek tekintetében egyaránt. A rekord meleget az északi-sarki tengeri jég fokozódó visszahúzódása, a világ gleccsereinek és a grönlandi, valamint az antarktiszi jégtakaró mennyiségének gyorsuló fogyása kísérte. A világszerte tapasztalt olvadás és az óceánok vizének hőtágulása eredményeképp a globális tengerszint évente mintegy 3 millimétert emelkedett, ami közel kétszerese a 20. században megfigyelt 1,6 mm-es évszázados trendnek. A jelentés szerint az évtized átlagos tengerszintje világszerte mintegy 20 cm-rel volt magasabb az 1880-as évek jellemző értékénél.
A WMO jelentése szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja emelkedik. A szén-dioxid koncentrációjának globális átlaga 2010-ben egy millió részecskéből 389-re emelkedett (az iparosodás 1750-es kezdete óta a növekmény 39%), a metáné egy milliárdból 1808-ra (158%-os növekmény), a nitrogén-oxidé pedig 323,2-ra (20%).

„Egy évtized a lehető legrövidebb időszak a klímaváltozás felelős megítéléséhez – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára. – A WMO jelentése azt mutatja, hogy a globális felmelegedés szignifikáns volt 1971 és 2010 között, az 1991–2000-es és a 2001–2010-es évtizedekben pedig a hőmérséklet emelkedése példátlan volt. A hőt csapdába ejtő üvegházgázok koncentrációjának emelkedése megváltoztatja az éghajlatot, messze ható következményekkel jár környezetünkre és óceánjainkra, melyek elnyelik mind a szén-dioxidot, mind a hőt.”
„Az éghajlat természetes változékonysága miatt (például a légkör és az óceánok kölcsönhatása következtében kialakuló El Nino és La Nina jelenségek következtében) egyes évek hűvösebbek a többinél. Éves szinten a globális hőmérsékleti görbe nem sima, de a mögötte megbúvó trend egyértelműen pozitív irányú, különösen az utóbbi években” – mondta Jarraud.

2001 és 2010 között nem volt jelentősebb El Nino jelenség, amely általában magasabb hőmérsékletekhez vezet (mint ahogy történt 1998-ban, az akkori rekord meleg évben). Az évtized során többnyire a hűtő hatású La Nina jelenség, vagy semleges állapot uralkodott, a 2009/2010-es közepes-erős El Nino kivételével.
A 139 nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálattól külön e célra gyűjtött anyagokat, társadalmi-gazdasági adatokat és a különböző ENSZ-ügynökségektől és -partnerektől származó elemzéseket magában foglaló százoldalas jelentést és a vezetői összefoglalót az Éghajlati Szolgáltatások Kormányközi Testületének (Inter­governmental Board on Climate Services – IBCS) első ülésszakára időzítve adták ki. A testület felügyeli a tudományos alapú éghajlati információkat fejleszteni és terjeszteni hivatott nemzetközi kezdeményezésnek, a Globális Éghajlati Szolgáltatási Keretrendszernek (Global Framework for Climate Services – GFCS) a végrehajtását, amely azért jött létre, hogy segítsen a társadalomnak megbirkózni éghajlatunk természetes változékonyságával és annak ember által okozott megváltozásával.

„Az évtizedes távlat lehetővé teszi az éghajlati tendenciák megállapítását és a jövőbe tekintést is. Információkhoz segítheti továbbá az operatív éghajlati szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvéseket, melyek információkat és előrejelzéseket nyújtanak a döntéshozóknak a mezőgazdaságban, egészségügyben, katasztrófavédelemben, vízügyben és más területeken. Ezeket a törekvéseket a Meteorológiai Világszervezet vezetésével az Éghajlati Szolgáltatások Kormányközi Testületén keresztül koordinálják” – mondta Jarraud.

„Az éghajlati szolgáltatásokra nagyobb szükség van, mint valaha, hiszen segítenek megbirkózni éghajlatunk globális változásaival, amelyek fokozottan jelentkeznek regionális és nemzeti szinten. A heves viharok és áradások által követelt áldozatok számának jelentős csökkenése ellenére a WMO jelentése kiemeli az európai és oroszországi hőhullámok halálozási arányra gyakorolt aggasztó hatását. Mivel az éghajlatváltozás várhatóan még gyakoribb és erősebb hőhullámokhoz vezet majd, felkészültnek kell lennünk” – mondta Jarraud.
Hőmérséklet: A 2001–2010-es évtized szárazföldi és tengerfelszíni átlaghőmérséklete a becslések szerint 14,47 °C volt, 0,47 °C-kal az 1961–1990-es és 0,21 °C-kal az 1991–2000-es globális átlag felett (±0,1 °C-os bizonytalanság mellett).

A globális hőmérséklet növekedésének évtizedes mértéke felgyorsult 1971 és 2010 között. Ebben az időszakban becslések szerint a növekedés 0,17 °C évtizedenként, míg az 1880–2010-es időszakra jellemző tízéves trend 0,062 °C. A 2001–2010-es évtized átlaghőmérséklete 0,21 °C-kal melegebb az 1991–2000-és időszakénál, ami pedig 0,14 °C-kal magasabb az 1981–1990-es átlagnál.
A 2008-as év kivételével az évtized mindegyik éve a tíz eddigi legmelegebb év között volt. A valaha mért legmelegebb év a 2010., az 1961–1990-es alapidőszak 14,0 °C-os sokévi átlagánál 0,54 °C-kal magasabb becsült hőmérséklettel, ezt szorosan követi a 2005-ös év.

A világ legtöbb részén 2001–2010-ben az átlagnál magasabb hőmérsékleteket figyeltek meg. Ez különösen az északi félteke magasabb szélességein volt feltűnő. Grönlandon az eddigi legnagyobb évtizedes hőmérséklet-anomáliát regisztrálták, 1,71 °C-kal a sokéves átlag felett, 2010-ben pedig 3,2 °C-kal volt magasabb a hőmérséklet az átlagnál. Afrikában az évtized mindegyik évében melegebb volt a megszokottnál.
A WMO felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a résztvevő országok közel 94%-ában a 2001–2010-es volt az eddigi legmelegebb évtized, továbbá egyetlen ország sem számolt be a sokéves átlagnál alacsonyabb évtizedes országos átlaghőmérsékletről.

Az áttekintésben az országok mintegy 44%-a számolt be melegrekordokról 2001–2010 során, szemben az 1991–2000-es 24%-kal. A legalacsonyabb minimumhőmérsékletek abszolút rekordjai ellentétes képet mutatnak: 1961 és 1970 között az országok 32%-a jelentett minimumhőmérsékleti rekordokat. Az arány 2001–2010-ben 11%-ra csökkent.

Kapcsolódó könyvek

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2017/12)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, ...
összes címke megjelenítése...állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer feldolgozás, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, Növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.