2026. 04. 27., hétfő
Zita
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Agrárkárenyhítés 2018

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: -v-, 2018/03/01

Az agrárkárenyhítési rendszerrel kapcsolatban, amelynek aktualitását az elmúlt napokban bekövetkezett fagykárok adják, lapzártakor kaptunk tájékoztatást a Földművelésügyi Minisztériumtól.

Az agrárkárenyhítési rendszer az aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz, felhőszakadás, jégeső, vihar, téli, tavaszi és őszi fagy által a növénykultúrában okozott károkat kompenzálja az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint.

Tagság

Az agrárkárenyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki az adott évi egységes kérelem adatai alapján szántóföldi művelési ágban legalább 10 ha, szántóföldi zöldségfélék esetén legalább 5 ha, míg ültetvények tekintetében legalább 1 ha termőföldterületet művel. Önkéntesen – az egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal – azon termelők is csatlakozhatnak a rendszerhez, akik a fenti területméretet nem érik el. A csatlakozás módja az ő esetükben is az egységes kérelem benyújtásával történik.

Kárbejelentés

  • Főszabály szerint a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a kárt.
    – aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikortól a károsodás a növényen első alkalommal észlelhető;
    – felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikor a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkezett;
  • A kárbejelentéseket elektronikus úton kell megtenni a Magyar Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül, ügyfélkapus hozzáféréssel. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.

Kármegállapítás

A megyeszékhely szerinti járási hivatal (agrárkár-megállapító szerv) helyszíni szemlét végez és határozattal igazolja a mezőgazdasági káresemény megtörténtét. A pozitív határozat önmagában még nem jogosít fel kárenyhítő juttatásra.

Kárenyhítő juttatás kérelmezése és kifizetése

Az agrárkár-megállapító szerv által igazolt mezőgazdasági káresemény esetén a termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújthat be no­vember 30-ig a Magyar Államkincstár előzőekben már ismertetett elektronikus felületén. A kárenyhítő juttatás mértéke a hozamérték-csökkenés 80%-a, megfelelő (a tárgyévi hozamérték felére megkötött) biztosítás hiányában 40%-a. A kárenyhítő juttatás kifizetése jogszabályi előírások alapján legkésőbb a következő év március 31-ig történik meg. A 2017. kárenyhítési év jóváhagyott termelői igényeinek kifizetésére mintegy 27 milliárd forint áll rendelkezésre a Kárenyhítési Alapban.

Egyéb termelői teendők

  • Adott kárenyhítési év vonatkozásában kárenyhítési hozzájárulást kell fizetni az egységes kérelemben bejelentett területméretek alapján: ültetvény esetén 3000 Ft/ha, szántóföldi zöldség esetén 3000 Ft/ha, valamint egyéb szántóföldi kultúra esetén 1000 Ft/ha.
  • A fizetési kötelezettségről a Magyar Államkincstár (agrárkár-enyhítési szerv) július 15-ig határozatban értesíti a termelőt.
  • A fizetési kötelezettség teljesítésének határideje szeptember 15.
  • Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi, téli és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkárenyhítési eljárásban.
  • Megemlítendő, hogy a károsult termelők az agrárkárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésére is jogosultak, amelyet szintén célszerű érvényesíteni.

Kárenyhítő juttatás igénybevételének együttes feltételei

  • A termőföld a termelő használatában van az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor;
  • a termelő a mezőgazdasági káreseményt az agrárkár-megállapító szervhez bejelentette;
  • a károsodott növénykultúra vonatkozásában a termelő 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelési érték kiesést) szenvedett el, amelyeket az agrárkár-megállapító szerv a határozataiban igazol;
  • a kárenyhítő juttatás iránti kérelem november 30-ig benyújtásra kerül; és
  • a kárenyhítési hozzájárulást a termelő határidőben és maradéktalanul megfizeti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza