Az őstermelők adózása 2018-ban - Bevallások és adóterhek

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2018/03/02

Az őstermelő a megszerzett bevétele, jövedelme után több adót is köteles fizetni. Ezek közül az egyik legfontosabb, ami minden őstermelőt érint, a járulékok. A járulékok kapcsán már most érdemes kiemelni, hogy a biztosított őstermelő bevallásait alapvetően elektronikus úton köteles teljesíteni.

Az őstermelőnek alapvetően a minimálbér után – melynek összege 2018-ban 138 000 forint – kell megfizetnie a 4% természetbeni és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10% nyugdíjjárulékot. Ezen túlmenően az őstermelő saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére is köteles, melynek mértéke 2018-tól 19,5%, és szintén a minimálbér az alapja. Ezen szabályok a kezdő őstermelőre is értendők.

Ugyanakkor abban az esetben, ha az őstermelő tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot – vagyis kistermelőnek minősül –, akkor a tárgyévet megelőző bevétel 20%-a után kell összesen 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizetnie. Fontos, hogy a kistermelő nem alanya a szociális hozzájárulási adónak, így a 3%-os pénzbeli egészségügyi járulék mellett ezt sem kell megfizetnie.

Ezen járulékokat és adót a biztosított őstermelő az ’58-as járulékbevalláson negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és megfizetni.

A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelőnek ugyanakkor nem kell az ’58-as bevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy ha nyilatkozatban vállalta, hogy a mindenkori minimálbér helyett annál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.

A KATA adózási formát választó adózó, ezen időszaka alatt főszabály szerint mentesül az ’58-as számú bevallás benyújtása alól, ugyanakkor évente eleget kell tennie a „KATA” jelű bevallási kötelezettség teljesítésnek.

Az őstermelő 2017-től már nemcsak az első negyedéves bevallásban, hanem az év során bármikor, a bevallással még le nem fedett időszakra is választhatja, hogy a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót magasabb járulékalap után fizeti meg.
Lényeges az adók tekintetében, hogy az őstermelő azon jövedelme után, amely nem képez járulékalapot, köteles 22% egészségügyi hozzájárulást fizetni. Abban az esetben pedig, ha kistermelőként átalányadózást választott, akkor az átalányjövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Abban az esetben, amennyiben az őstermelő foglalkoztatónak vagy kifizetőnek minősül, akkor az általa foglalkoztatottakról a ’08-as bevallást kell benyújtania, viszont ezt már havonta kell megtennie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

Őstermelőknek is elkészíti a NAV

Itt kell azt is megemlíteni, hogy a 2017-ben bevezetésre került bevallási tervezet, más néven e-SZJA jogintézménye 2018-ban már az őstermelőkre is kiterjesztésre kerül. Vagyis a NAV már az őstermelők részére is elkészíti a személyijövedelemadó-tervezetet, amelyet az ügyfélkapuval rendelkezők esetében kihelyez az ügyfélkapus tárhelyre, az ügyfélkapuval nem rendelkező őstermelő adózók pedig kérhetik az adóhatóságtól annak postai úton történő kiküldését. Egyetlen különbség a magánszemélyek részére már bevezetett tervezethez képest, hogy amíg a magánszemély javítása vagy jóváhagyása nélkül a bevallástervezet lesz az elfogadott bevallása – ha nem küld be SZJA bevallást –, addig az őstermelők esetében a kiajánlott tervezet bevallássá válásához mindenképpen szükség van az adózó jóváhagyására. (Az adóhatóság által készített tervezet okán jelen cikkben nem kerül részletesére az őstermelő által fizetendő személyi jövedelemadó.)

Az SZJA kapcsán egyébként lényeges változás, hogy 2018-tól már az őstermelőknek is május 20-ig (2018-ban május 22-ig) kell a bevallást benyújtani vagy jóváhagyni.

Az önellenőrzések kapcsán újdonság 2018-tól, hogy az önellenőrzési szándékát az adózó előre bejelentheti az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek, viszont lényeges, hogy az adóhatóság a bejelentéstől számított 15 napon belül nem indíthat adóellenőrzést a bejelentett adó és időszak tekintetében. Fontos, hogy ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem vonatkozásában csak egyszer lehet bejelentést tenni.

Áfás őstermelő

Abban az esetben, ha az őstermelő alanya az áfának és nem mentesül az áfa fizetése alól, úgy köteles áfabevallást is benyújtani, melyet a ’65-ös számú bevalláson tud megtenni.
A havi áfabevalló adózó a tárgyhót követő hónap 20-áig, míg a negyedéves áfabevalló, a negyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget áfabevallási kötelezettségének. Éves bevallási gyakoriság esetén a tárgyévet követő év február 25-ig kell eleget tenni az éves áfabevallásnak.

Annak elbírálása, hogy milyen gyakorisággal kell az áfát bevallani, eltér az adott adózóra vonatkozó általános bevallási gyakoriságtól, ugyanis a főszabály szerint negyedévenként kell azt benyújtani, azonban a kivételek száma jelentős.

Eszerint havonként kell adóbevallást benyújtania, ha 

• a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte;
• csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak minősül;
• az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek minősül, vagy adóraktár üzemeltetője;
• olyan adózó, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett;
• jogelőd nélkül alakult, ekkor a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az áfakötelezettségéről kell havi bevallást benyújtani.

A c) és d) pontok szerinti esetben havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó a vonatkozó nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

Változhat a bevallási gyakoriság

Továbbá évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben:

• az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és
• az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli, éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Az adózó gazdálkodásában, működési körülményeiben gyakran áll be változás, ez kihatással lehet az áfabevallási gyakoriságra is, így év közben akár többször is változhat, hogy milyen gyakran kell eleget tenni az áfa bevallási kötelezettségnek.

Éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az éves bevallási gyakoriságnál említett 1. pont szerinti értékhatárt elérte vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélküli összege az éves bevallási gyakoriságnál említett 2. pont szerinti értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság az adózó számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtani, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg.

Az adózónak negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyben a megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.

Az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a havi bevallási gyakoriságnál szereplő összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

Fontos kiemelni, hogy a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Ebből következően a tárgyidőszakra vonatkozóan benyújtott bevallások (ideértve a pótló bevallásokat is) adatai határozzák meg az adózó bevallási gyakoriságának év közben történő módosulását.

Az a körülmény, hogy az adóalany a gyakoribb bevallásra irányadó értékhatárt eléri egy adott napon, nem jelenti azt, hogy azonnal át kell térnie a gyakoribb bevallásra. Az áttérésre irányadó szabályok ugyanis úgy rendelkeznek, hogy az elszámolandó adó összegét az év elejétől a tárgyév adott negyedévének utolsó napjáig terjedő időszakban összesítetten kell figyelembe venni.

Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany az év közbeni áttérési kötelezettség értékhatárát a tárgyév utolsó negyedévében éri el, vagy az utolsó negyedévben válik negyedéves bevallásra kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, abban az esetben tárgyévi első adóelszámolását január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra kell elkészítenie, és azt a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig, amely ebben az esetben január hó 20. napjáig kell benyújtania.

Amennyiben az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg negyedéves gyakoriságot eredményező közösségi adószámot is, mint amelyikben elérte a havi bevallásra vonatkozó értékhatárt is, akkor a havi bevallási gyakoriságra kell áttérnie.

A fenti esetekből egyébként az is kiderül, hogy az adott éven belül csak gyakoribb áfabevallásra lehet áttérni, ritkábba, például haviról negyedévesre nem.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai