Helyzetbe hozni a fiatalokat

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtun)

Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke

Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a konferenciával kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy február utolsó hetében szövetség rendszeresen összehívja a fiatalokat. Tíz éve minden évben aktuális témaköröket vitatnak meg, így volt ez az idén is. Alapvetően három panelben osztották el az előadásokat. Az első blokkban áttekintették a 2020-ig elérhető agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, és részletesebben foglalkoztak a 2020 után várható EU-s támogatási keretekkel. Megjelent a Bizottság javaslata a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról, a viták elkezdődtek, érdemes elkezdeni felkészülni a változásokra. A második blokkban a jövőre fókuszáltak, ezért meghívták szakmai partnereiket, olyan piaci szereplőket, akik a technológiafejlesztés lehetőségei mellett piaci előrejelzéseket is adtak. A harmadik blokkban agrárpolitikusok vitáztak arról, hogy a választás után milyen fontos lépéseket kívánnak tenni az ágazat érdekében, s a fiatalok kérdéseire is válaszokat adtak. A konferencián mutatták be hivatalosan azt a javaslatcsomagot, amely a „Nemzeti minimum az agrár nemzedékváltásért” címet viseli.

A konferencia hagyományos megrendezése jelzi, hogy a szövetségnek valóban élő, szoros a kapcsolata a fiatal gazdákkal. A társelnök hangsúlyozta, hogy párbeszéd nélkül aligha tudna a szövetség hasznos programokat szervezni, rendezni. Tavaly például a „100 gazda – egy vélemény” rendezvényükön témakörönként folytattak irányított beszélgetést és a problémafelvetésekre, kérdésekre gyűjtötték össze a válaszokat.

Nemzedékváltásra felkészülni

Az AGRYA javaslatcsomagja olyan konszenzussal készült, és olyan szakterületek köré csoportosították az álláspontjukat, amelyekben ágazati egyetértés és támogatás szükséges ahhoz, hogy sikeresebbé, hatékonyabbá tehessék a generációváltást. Az elmúlt évtizedekben felerősödött a családi gazdaságok, üzemek továbbvitelének kérdése, az agrár-nemzedékváltás az egyik kiemelkedő problémája a magyar mezőgazdaságnak. A problémára valódi, érdemi válasszal, megoldással az uniós tagságunk kezdete óta – függetlenül a politikai orientációtól – egyetlen kormányzat sem szolgált. A helyzetet az Európai Unió címzett, fiatal gazdákat segítő támogatásai sem segítették érdemben. Ezen célzott támogatások végrehajtása 2007-től kezdve jóindulattal is csak mérsékelten mondható sikeresnek. Ezek a támogatások azonban jól hangzó témát biztosítottak a mindenkori kormányzati kommunikáció számára.

A nemzedékváltás problematikája összetettebb annál, mintsem néhány uniós támogatási jogcímmel meg lehessen oldani. A probléma összetettségét mutatja be az AGRYA anyaga. Az AGRYA meggyőződése az, hogy több kisebb, de egy irányba mutató támogatási, szabályozási, kommunikációs intézkedéssel lehet sikert elérni. Ebből a szempontból a pénzbeli támogatás fontos eleme ugyan a probléma megoldásának, de csak egy része a feladat megoldásának.
A dokumentum hat részterületen fogalmaz meg javaslatokat. Ezek a következők:

• a gazdaságátadások adminisztrációja;
• célzott finanszírozási, támogatási kérdések;
• földügyi szabályozás;
• munkaerő, foglalkoztatás, pályaorientáció;
• szaktanácsadás, képzés, tudásátadás;
• együttműködések, érdekképviselet, a nemzedékváltás megjelenése az állami struktúrában.

Az anyag néhány eleme konkrét jogszabály-módosításra is javaslatot tesz. Így a földtörvény elővásárlási, elő-haszonbérleti szabályainak, a polgári törvénykönyv öröklési szabályainak, az illetéktörvénynek a módosítása mindenképpen segítené a nemzedékváltást, a fiatalok gazdaságainak megerősödését, elindulását. A pénzügyi ösztönzők jelenlegi formájukban nem adnak igazi lehetőséget egy új, működő gazdaság felépítéséhez, pedig ilyenre voltak jó tapasztalatok az uniós tagság előtti időszakban. Külön foglalkozik az anyag a nemzedékváltást segítő átfogó kommunikációval. Ehhez kapcsolódóan egy kimondottan a nemzedékváltást segítő rendezvény és kommunikációs pályázati pénzügyi alap létrehozását javasolja az AGRYA.

Az agrár-nemzedékváltásnak jelenleg nincs egyértelmű kormányzati felelőse, nem jelenik meg önállóan a kormányzati struktúrában. Ezen is szükséges volna változtatni annak érdekében, hogy a nemzedékváltáshoz kapcsolódó teendők egy helyről könnyebben koordinálhatók legyenek.

A javaslat csomagot az AGRYA eljuttatja a témában érintett döntéshozóknak, szakmai szereplőknek. Ezen túl megkeresik az értelmezhető agrárpolitikai elképzelésekkel rendelkező és komolyan vehető politikai pártok agrárszakértőit is. A választási időszak feltehetően érzékenyebbé teheti a politikusokat a témára. Az AGRYA feladata, hogy ez a figyelem a választások után is fennmaradjon. A szövetség azt várja, hogy a dokumentum vitákat indítson el, hiszen az AGRYA nem állítja, hogy a leírt álláspontok tökéletesek vagy teljes körűek. A dokumentum elsődleges célja, hogy megtermékenyítse az agrárpolitikai gondolkodást és felhívja a figyelmet arra, hogy valódi tettekre, intézkedésekre van szükség, ha az agrárium szereplői meg akarnak birkózni a nemzedékváltás kihívásával. Az AGRYA ennek az anyagnak az elkészítésével is azt szerette volna jelezni, hogy készen áll a munkára, és elvégzi azt, ami szakmai szervezetként a feladata. (A javaslat csomag teljes terjedelmében elérhető az agrya.hu weboldalon.)

Együttműködés a Bayerrel

Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA és a Bayer Hungária Kft. Együttműködésük arra a felismerésre épül, hogy a fiatal gazdálkodók által irányított versenyképes, hosszabb távon fejlődni tudó gazdaságok működése igényli az új, innovatív technológiai megoldásokat. A mezőgazdasági termelés és a vidéki térségek hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntarthatóságához elengedhetetlen a generációs és technológiai megújulás.

Az együttműködési megállapodás aláírása után Kesjár Kamilla, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA társelnöke elmondta: a fiatal gazdák szakmai szervezeteként kiemelkedően fontosnak tartják a fiatal gazdálkodók tevékenységének megerősítését. A Szövetség álláspontja szerint a piaci körülmények között is versenyképes gazdaságok tevékenységéhez fontos és szükséges az új technikai, technológiai megoldások alkalmazása. Ehhez kapcsolódóan kiemelt jelentőséggel bír, hogy a gazdálkodásukat kezdő fiatal gazdák könnyen elérjék a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható információkat, ismereteket.

Tora Péter, a Bayer Crop Science üzletágának vezetője hangsúlyozta üzletáguk elkötelezettségét az innováció iránt. Mint mondta, Magyarország természeti adottságai kiválóan alkalmasak a magas szintű, fenntartható mezőgazdasági tevékenységre. A hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz azonban elengedhetetlen a generációs és technológiai megújulás. Az üzletágvezető a Fiatal Magyar Gazdák Magyarországi Szövetségével kötött együttműködési megállapodásról azt mondta, hogy a Bayer Crop Science üzletág egyik felelőssége, hogy az innovációkat a világ minden táján, így hazánkban is a kis- és nagygazdálkodók rendelkezésére bocsássák.

– A Bayer többek között információszolgáltatással segíti a fiatal gazdálkodókat az innovatív és integrált növényvédelmi és vetőmaghasználati eljárások alkalmazásában és adaptálásában – közölte Tora Péter.

Emlékeztetett arra, hogy a Föld népessége ma meghaladja a 7 milliárdot, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re már közel 10 milliárdan élünk bolygónkon, így a növekvő kereslet miatt rövid időn belül 60 százalékkal több élelmiszert kell termelni a világon. A Bayer a fenntartható és digitalizált mezőgazdaságban látja a megoldást erre a kihívásra. Tora Péter azt mondta, hogy a Bayernek a fenntartható mezőgazdaság a gazdálkodók nyereségének növelését, az emberek életminőségének javítását és a környezet megóvását jelenti.

Tisztújítás az AGRYA-ban

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA 2018. február 24-én tartotta éves küldöttgyűlését. Az AGRYA országos gyűlése még 2016-ban döntött a vezetőtestületek fiatalításának menetrendjéről. Ennek első állomásaként Vrancsik András és Szakács Roland alelnökök adták át a helyüket ifjabb kollégáinknak, Hegedűs Zsoltnak (35) és Barcza Balázsnak (34). A két leköszönő tisztségviselő az alapítói generációhoz tartozik. Munkájukat a Fiatal Gazdákért-díjjal köszönte meg az AGRYA országos gyűlése. A felügyelőbizottságba is két új tag került, Kuti Csaba (33) és Szanka István (35) kezdhetik meg a munkát a testületben. Az AGRYA vezető testületi tagjai így a következők 2018. február 24-től: Dr. Weisz Miklós, Kesjár Kamilla társelnökök, Dr. Mikula Lajos ügyvezető elnök, Benedek Borbála, Polgár Ákos, Hegedűs Zsolt, Barcza Balázs alelnökök, Gémes László felügyelőbizottsági elnök, Bognár István, Kuti Csaba, Szanka István, Király Gergő felügyelőbizottsági tagok.
Az országos gyűlés döntött az alapszabály módosításáról is. Ennek megfelelően 2019 februárjában a jelenlegi ügyvezető elnök mandátumának lejártával megszűnik ez a választott tisztség. Az AGRYA ügyvezetésének napi feladatait onnantól alkalmazottként a későbbiekben kiválasztásra kerülő ügyvezető titkár látja el. Szintén 2019-től nyolc főre bővül az AGRYA elnöksége. A mostani alapszabály-módosítással létrehozott tanácsadó testület delegálhat majd egy főt az elnökségbe. A tanácsadó testület tagjai azok a korábbi választott AGRYA-tisztségviselők, akiknek 2010 után szűnt meg a megbízatása. Az országos gyűlés megtárgyalt egy az AGRYA szakmai partneri kapcsolataira vonatkozó javaslatot is. Ez alapján három önálló tevékenységű, elkülönülő célcsoportú, de szorosan együtt dolgozó szervezet közötti együttműködés megteremtése az elkövetkező év feladata. Ebben az AGRYA kezdeményező szerepet vállal fel.
Kesjár Kamilla és Tora Péter

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve