2021. 04. 20., kedd
Konrád, Tivadar
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Miért fontos a talajnedvesség mérése?

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Dr. Tóth Csaba, 2018/03/07

Azt minden gazda tudja, hogy a növényeket kevés kivétellel a természetes csapadékon felül bizonyos időszakokban öntözni kell.

A vízhiány terméscsökkenéshez, súlyosabb esetben a növény pusztulásához vezet. Az öntözés beruházásigényes és helyszíntől függően költséges lehet. Hogyan legyünk biztosak abban, hogy mikor és mennyit kell öntözni?

Mitől függ a talaj víztartalma?

A talaj víztartalma a talajszemcsék közötti pórustér térfogatától és a talajba került víz mennyiségétől függ. Optimális esetben a pórustér fele vízzel telített, a másik fele levegőt tartalmaz.

Amikor a teljes pórustér vízzel van tele, az a telített állapot. Amennyiben a talajvíz kellően mélyen van, gravitáció hatására ennek egy része (gravitációs víztartalom) távozik, leszivárog. A telítettség káros lehet néhány növény esetében, mert ilyenkor a gyökérzet nem kap elegendő levegőt.

Amikor a gravitációs víztartalom távozik a pórustérből, a maradék víz mennyisége az adott talaj SZABADFÖLDI VÍZKAPACITÁSA (SZVK).

Az ábrán jól látható, hogy az egyes talajféleségekben a szemcseszerkezet függvényében különböző mértékű a szabadföldi vízkapacitás. A növény ezzel a vízzel gazdálkodhat. A gyökerének a szívóereje (tenzió) határozza meg, hogy mennyi vizet képes felvenni a növény a talajból. Ez a tenzióérték átlagosan 15 bar (1500 kPa, 1500 centibar), de növényenként változó. Az 1. ábrán látható HERVADÁSVONAL (HV) mutatja azt a talajnedvesség-értéket, amelynél megáll a növény vízfelvétele, és a körülményektől függően károsodhat. A szakirodalom az SZVK és a HV vonalak közötti felvehető vízmennyiséget hívja diszponzibilis, vagyis hasznosítható víztartalomnak (DV). Mint az ábrán látható, jelentős eltérés van az egyes talajféleségek között a SZVK és DV értékeiben.

Hogyan lehet mérni a talajnedvességet?

Gravimetrikus módszer a talajminta víztartalmát eltávolítja kemencében, a napi használathoz elég lassú, de pontos. Tenziométerrel: a száradó talaj szívóképessége megnő, kiszívja a vizet a tárolóból, csökken a nyomás, azt mutatja, mennyire nehéz a növénynek felszívni a vizet. Elektromos­ellenállás-méréssel: ez is tenziométer, a gipsz- vagy kerámiaburkolatban lévő elektróda ellenállása a szívóerővel arányos.

A tenziométerek pontatlanok a magas és alacsony tenziók tartományában, de a középső tartományban jól működnek, ezért öntözésvezérlésre jól használhatók.
A TDR, FDR talajnedvesség-érzékelők a talaj elektromágneses tulajdonságainak mérésén alapulnak, kalibráció után a teljes tartományban jól működnek és 1 másodperc alatt szolgáltatják a talajnedvesség-értéket. Emiatt hordozható eszközként is használhatók.

A képen látható Acclima True TDR-szenzor kalibrálás nélkül is pontos a legtöbb talajszerkezetben.

Hogyan lehet pontosan eldönteni azt, hogy mikor jött el az öntözés ideje?

Az SZVK meghatározása egyszerű, a HV meghatározása nagyon növényfüggő, és a meghatározására igazából csak destruktív módszerek léteznek. Az ábrán jól látszik, hogy az elméleti HV a tiszta homok és agyagtalajok kivételével kb. a szántóföldi kapacitás felénél van. Ha nem ismerjük a talajszerkezetet, akkor egyszerű módszer az öntözés kezdésére az a pont, amelynél a rendelkezésre álló hasznos vízmennyiség felénél kezdünk öntözni (az ábrán, amikor elérte a minimális víztartalom felső határát). Tenziométeres műszernél ez az érték az 50–80 centibar tartományában van, de például saláta esetén ez 20–30 centibar.

TDR vagy FDR műszerekkel mérve akkor kell kezdeni az öntözést, amikor az SZVK értékének a 75–80%-ára esett a víztartalom. Persze a növény egyedi tulajdonságai módosíthatják ezt az értéket.

Ha állandóra telepítjük a talajnedvesség-mérőket, akár rádiós adatátvitellel egy telefon vagy számítógép kijelzőjén is megjelenhet a talajnedvesség-érték. Ebben a formában az öntözés automatizálható.

Mennyi ideig öntözzünk?

Ehhez legalább 3 db talajnedvesség-mérőt kell telepíteni függőlegesen elosztva a gyökérzónában. A víz beszivárgási sebessége ezzel a módszerrel mérhetővé válik, a gyökérzóna megkapja a vizet és a tápanyagot, nem lesz feleslegesen elszivárgó víz, ami magával viszi a tápanyagot, ami szennyezi a talajvizet.

Részletesen: www.talajnedvesseg.hu

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza