A kalászos gombaölő szerek jövője

Kategória: Növényvédelem | Forrás: BASF, 2018/03/08

A gazdaságok egyre nagyobbá és szakmailag egyre magasabb színvonalúvá váltak, a piacok globalizálódtak, a verseny élesebb lett, és a teljes agrokémiai ipar gyökeresen átalakult. Hogyan tud a BASF olyan megoldásokat nyújtani a gazdálkodóknak, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a változásokkal? Hogyan tudja a BASF segíteni a mezőgazdaság átalakulását ezekben a változó időkben?

A BASF új gombaölő hatóanyagot vezetett be 2017-ben. Az Xemium®-ot (tudományos nevén fluxapiroxad) kalászos gabonákban a Systiva® csávázószer és a Priaxor® gombaölő szer formában használhatják a termelők. Az SDHI családba tartozó, széles hatásspektrumú Xemium® különleges tulajdonsága, hogy a környezetétől függően felvehet zsíroldékony és vízoldékony formát. Zsíroldékonysága miatt gyorsan bejut a gombákba, vízoldékonysága okán pedig gyorsan szállítódik a növényekben.

Konferenciánkon bemutattuk, hogyan lehet előremutató gondolkodással megalkotott fejlesztési koncepcióval, speciális kísérletek sorozatával és a növényvédő szerek mellé rendelt szolgáltatásokkal egy sok lehetőséget ígérő, új molekulában rejlő potenciált maximálisan kiaknázni.

A Systiva®-t Hangyel Attila, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke mutatta be. A Systiva® csávázószerrel a BASF új alapokra kívánja helyezni a kalászos gabonák lombvédelmi technológiáját. A jelenlegi termelői gyakorlat az, hogy a kalászos állományokba ősszel betelepülő gombák ellen 1–2 szárcsomós állapotban gyógyító kezelésekkel védekeznek. A csávázással a vetőmag felületére felvitt Xemium® hatóanyagot a növények a gyökerükön keresztül felveszik és a fiatal levelekbe szállítják. A Systiva® segítségével lehetővé válik egy a növények kelésétől az 1–2 szárcsomós állapotig tartó megelőző védelem kialakítása.

Dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke a Priaxor® gombaölő szer legjövedelmezőbb felhasználására dolgozott ki BASF-ajánlást. A kalászosok terméshozamának biztonsága leginkább azon múlik, hogy sikerül-e a termést döntően létrehozó fölső leveleket megvédeni a károsítóktól, elsősorban a gombakórokozóktól. A növények asszimilációja, a tápanyagoknak a szemekbe épülése csak akkor megy végbe zavartalanul, ha ezek a fölső, a napfényből leginkább részesülő levelek egészségesek. Ha kicsit is károsodnak, az mázsákkal, ha pedig nagyon, az tonnákkal csökkentheti a hektáronkénti hozamot. Ez a védekezés időzítése szempontjából azt jelenti, hogy az esetek többségében a búzát a kalászolás kezdetekor (BBCH 51), az árpát pedig a zászlóslevél kiterülésekor (BBCH 39) végzett védekezéssel lehet a leghatékonyabban megóvni a gombabetegségektől. A búzát legerőteljesebben a rozsdák támadják, de számolni kell a foltbetegségek föllépésével is. Az árpa növény esetében a foltbetegségek károkozása a jelentősebb.

Három fő hatóanyagcsoport a kalászosok fölső leveleinek védelmére

A kalászosok lombvédelmére használatos gombaölő szereket három nagy csoportba a DMI (azolok), a QoI (strobilurinok) és az SDHI-fungicidekre (karboxamidok) sorolhatjuk. Önmagukban egyik hatóanyagcsoport tagjai sem adnak megfelelő hatást az összes fontos kalászos betegség ellen. Ahhoz, hogy egy igazán széles körben hatékony szert kapjunk, eltérő csoportokba tartozó hatóanyagokat kell kombinálnunk. Az azolmentes, strobilurint és karboxamidot tartalmazó szerkombinációk első képviselője kalászosokban a Priaxor®.

A strobilurinok és a karboxamidok minden előnye egyesül a Priaxor®-ban

A Priaxor® egy kimagasló hatékonyságú strobilurint (piraklostrobin) és egy ugyancsak kiváló karboxamidot (Xemium®) tartalmaz. Együttes hatásuk messze fölülmúlja a búzában legnagyobb területeken használt, két vagy három hatóanyagból álló azolkombinációk teljesítményét úgy a rozsdák, mint a foltbetegségek ellenében. A Priaxor® értékét tovább növeli, hogy – a páratlan gombaölő hatáson fölül – mindkét hatóanyagának zöldítő (juvenilizáló) hatása is van. A vele kezelt növények zöldfelülete a tejes- és viaszérés idején messze meghaladja a csak gombaölő hatású azolkombinációkkal permetezett növények zöldfelületét. A kiemelkedő gombaölő hatás és a juvenilizálás eredménye az azolkombinációkénál hektáronként 4–6 mázsával nagyobb termésnövelés (1. ábra).

1. ábra. A Priaxor® és versenytársai az őszi búza levélbetegségei ellen 4 kísérlet átlaga.
Egyszeri védekezés kalászhányás kezdetén (BBCH 51), Szekszárd, 2014–2016

Árpában az azolkombinációkhoz képest ennél is jelentősebb termésnövelés írható a Priaxor® javára, ami érthető, hiszen mindkét fontos foltbetegség, de különösképpen a hálózatos levélfoltosság elleni hatékonyságban alaposan fölülmúlja az azolokat (2. ábra).

2. ábra. A Priaxor® és versenytársai az árpa levélbetegségei ellen 3 kísérlet átlaga.
Egyszeri védekezés a zászlóslevél kiterülése (BBCH 39) és kalászolás kezdete
(BBCH 51) között, Szekszárd, 2012, 2015 és 2016

Ahhoz, hogy a Priaxor®-ral a lehető legnagyobb termésnövekedést érjük el, a készítményt akkor használjuk, amikor a gabonanövények lombozata már teljesen kifejlődött. Egy kezelés esetén a szer optimális kijuttatási időpontja búzában a kalászolás kezdete (BBCH 51), árpában pedig a zászlóslevelek kiterülése (BBCH 39). Ha a gyomirtással egymenetben korai kezelést tervezünk, a Priaxor®-kezelést késleltethetjük. Búzában a virágzás kezdetéig (BBCH 61), árpában pedig kalászolásig (BBCH 51) várhatunk vele. Ilyenkor arra ügyeljünk, hogy a két védekezés között ne teljen el több 4 hétnél. Ha búzában a Priaxor®-kezelésen kívül egy célzott kalászfuzáriózis elleni védekezést is tervezünk (például az Osiris®-szel), akkor erre a teljes virágzásban (BBCH 65) kerüljön sor, és mintegy 3 héttel korábban, azaz a zászlóslevél kiterülésekor (BBCH 39) legyen a Priaxor®-kezelés.

Nitrogénmenedzsment

Molnár Szabolcs, a BASF Hungária Kft. termékmenedzsere mutatta be a BASF új, hatékony megoldásait a nitrogénfeltáródás dinamikájának és a növények nitrogénfelvételének összehangolására. A nitrogéninhibitorok használatával csökken a kimosódásból és az elpárolgásból eredő nitrogénveszteség, a kijuttatott nitrogén nagyobb mértékben hasznosul, aminek köszönhetően nagyobb termés érhető el.

A Vizura® a hígtrágyákhoz használható nitrifikáció­inhibitor. Bár a növény számára mind az ammónium, mind a nitrát értékes nitrogénforrás, de a nitrát – ellentétben az ammóniummal – gyorsan kimosódhat a talajból, ami a növény számára veszteség, a környezet szempontjából pedig káros folyamat. A Vizura® használatával gátoljuk az ammónium átalakulását nitráttá, így a talajban a stabilabb ammónium nitrogénforma tovább lesz elérhető a növények számára.

A másik termék a Limus® Colourless, amely egy ureázinhibitor. A termék minden karbamid tartalmú folyékony nitrogén műtrágyához használható. Mivel a folyékony nitrogén műtrágyák egyaránt tartalmaznak karbamidot, ammóniumot és nitrátot, így három eltérő feltáródási dinamikájú nitrogénforrás áll a növények rendelkezésére. A készítmény hatóanyagai lassítják a karbamid átalakulását ammóniummá, így csökken az ammónia kipárolgása. A karbamid hidrolízisének blokkolása révén a növény először a nitrát, majd az ammónium nitrogént használja fel, majd a Limus® Colourless hatóanyagainak bomlása után a karbamid átalakulása során keletkező újabb ammónium és nitrát nitrogénformák biztosítják a szükséges nitrogénmennyiséget a növények számára.

ÚJ SZAKMAI OSZTÁLYOK A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARÁNÁL

A hatékonyabb működés érdekében a tavaly decemberi kamarai tisztújítás alkalmával átalakult a kamarai szakmai osztályok rendszere. Az összevonások és racionalizálások révén a korábbi 15 helyett 9 – Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari; Kertészeti és beszállító ipari; Állattenyésztési és beszállító ipari; Élelmiszer-feldolgozási; Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi; Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések; Erdő- és vadgazdálkodási; Fiatal gazda és innovációs; Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági – osztály működik a kamaránál.
A Szabó Levente vezetésével felálló Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztályon belül két alosztály, az Öntözésfejlesztési és vízgazdálkodási, illetve a Környezetvédelmi és fenntarthatósági alosztály jött létre. Az osztályelnök a szakmai osztály első és legfontosabb feladatának az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásában és megvalósításában történő aktív szerepvállalást tartja, ez ugyanis a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú.
Weisz Miklós, az újonnan létrejött Fiatal gazda és innovációs osztály elnöke egyebek mellett a gazdaságok átadásának gördülékenyebbé tételét, a gyakorlati tudáshoz és az innovációs jó gyakorlatokhoz való hozzáférés elősegítését, a fiatal gazdák közötti együttműködés fokozását, az agrárkarrier vonzóbbá tételét tartja az osztály legfontosabb feladatának. Emellett kiemelt céljuk, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a fiatal gazdálkodók és az innovációs tevékenységek finanszírozására, valamint a fiatal gazdák földhöz jutásának előmozdítására.
Petőházi Tamás, a Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztály elnöke elmondta: kiemelt feladatnak tekinti a termékpályát érintő jogszabályi javaslatok kidolgozását, a bürokráciacsökkentést, illetve az ágazati szereplők versenyképességének növelését az innovatív technológiák megismertetése és elterjesztése révén. A célkitűzések között szerepel továbbá a hosszú ideje várt ajánlati fajtajegyzék összeállítása: ezt idén a takarmánykukoricára, jövőre az őszi búzára, a későbbiekben pedig az olajosnövényekre és a szójára tervezik elkészíteni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai