Meg kell tanulni szóját termeszteni

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: SZB, 2018/03/13

Virágné Pintér Gabriella,
kereskedelmi osztályvezető

A néhány évvel ezelőtt elsősorban a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása, valamint az egységes területalapú támogatás részeként bevezetett „zöldítés” némiképp felbolygatta az addig megszokott hazai vetésszerkezetet. Ennek következtében megnőtt a hazai szójatermesztési kedv, a vetésterület a 2010-es 36,4 ezer hektárról 2015-re 72,6 ezer, 2017-re pedig 77,3 ezer hektárra változott. Az utóbbi terület a 2011–15. évek átlagához képest mintegy 60%-os növekedést mutatott (KSH).

– Mik a jelenleg a hazai szójatermesztés legfőbb jellemzői?

– Sajnos még mindig nem beszélhetünk lineáris növekedésről. A szójatermesztőket nagyon erőteljesen befolyásolja az előző év időjárása, ezért a termesztésben erős hullámzás tapasztalható. 2017-ben például ismét emelkedő tendencia mutatkozott, mivel 2016-ban minden idők legnagyobb magyarországi szójatermését, majdnem 3 t/ha-os átlagot értünk el. Ebből adódóan ismét többen gondolták úgy, hogy megéri a növényt termeszteni. Mindenképp pozitívum a termeléshez kötött támogatások megléte, ami stabilitást ad, hiszen ezt az 50-60 ezer forint között változó összeget a szójatermesztők mindenféleképpen megkapják.

Valóban igen pozitív, hogy a szóját a zöldítésbe is be lehet számítani, bár ebben éppen most komoly változások vannak. Szemes fehérjenövényt ugyanis csak akkor lehet mostantól a zöldítésbe is beleszámítani, ha azt teljes egészében vegyszermentesen termelik, ami azért a szójánál nehézségekbe ütközik. Mivel a termelésben a vetéstől a betakarításig nem lehet növényvédő szereket használni, a zöldítésből nagy valószínűséggel egyre több helyen kikerül majd a szója. Mindezek alapján ezután is megmarad az eddigi ingadozás. Most éppen némi csökkenés érzékelhető, de reméljük, hogy sikerül meggyőzni arról a termelőket, hogy a szója összességében még támogatás nélkül is nagyon sikeresen és eredményesen termeszthető növény.

– Milyen fajták a legnépszerűbbek a hazai termesztésben, és azok honnan származnak?

– Ma a fajtakínálat már nagyon bőséges. Több mint 60 fajta szerepel a szortimentben, és gyakorlatilag bárhonnan korlátlanul behozhatók az EU fajtalistás szójafajták is. Szerencsére létezik magyar szójanemesítés is, nemcsak Szegeden a Gabonakutatónál, hanem Bólyban is folyik szójanemesítés, ennek megfelelően magyar fajtákkal is lehet találkozni a termesztésben. A Gabonakutató legsikeresebb szójafajtája, a Pannónia Kincse jelenleg a legnagyobb területen vetett fajta Magyarországon. De jelentős a francia fajták aránya is, meg-megjelennek a piacon a kanadai szóják, és délről, Szerbiából, Horvátországból is érkeznek fajták. Van tehát miből választaniuk a termelőknek.

– Magyarország a szója termesztő területének az északi határán van. Milyenek így a magyar szója beltartalmi értékei? Tudja-e azt, amit esetleg az import szóják, vagy az import szójadara?

– A szója termesztési határa a globális felmelegedésből adódóan egyre északabbra tolódik. Ma már Szlovákiában és Lengyelországban is nagyon sok szóját termesztenek. Magyarország területe tehát ideális termőterület lenne, főleg akkor, ha nagyobb arányban tudnánk öntözni is. A beltartalmi értékek és a fajták természetesen szorosan összefüggnek egymással, még ha fajtánként különbözőek is. Ezzel együtt tudni kell, hogy a minőségi paramétereket a termesztéstechnológiával is befolyásolni tudjuk. Talán jelentősebb ráhatása van a termésminőségre egy jól sikerült oltásnak vagy a tápanyag-utánpótlásnak, növényvédelemnek, mint a fajtaválasztásnak. Ha mindent jól csinálunk, hazai viszonyok között is nagyon komoly fehérjetartalmú szóját kapunk.

A legnagyobb előnyünk azonban mindenképpen a GMO-mentesség, ami egyértelműen felértékeli a szójáinkat az európai piacon. Ezért a szója értékesítésénél gyakorlatilag soha nincs is probléma, így aki szóját vet, az tudhatja, hogy azt majd stabil áron, azonnal értékesíteni is tudja. A baj ezzel inkább az, hogy a Magyarországon megtermelt szója jelentős része, 60–70%-a nem Magyarországon hasznosul, hanem éppen a nagy kereslet miatt azonnal viszik külföldre, helyette pedig GMO-s darák behozatalára kényszerülünk az állattenyésztés számára. Amelyeknek már a beltartalma sem ugyanaz, hiszen a teljes értékű szója helyett az olajtól és más értékes összetevőitől megfosztott szója kerül a takarmányainkba.

– Mit lehetne tenni a magyar hozamok növeléséért, más európai országok hozamainak az eléréséért?

– Ma már nem vagyunk ezektől a hozamoktól olyan messze, mint korábban voltunk. De azt azért fontos tudni, hogy Olaszországban például csak öntözötten termesztenek szóját. Az első és legfontosabb teendő itthon is az öntözés fejlesztése lenne. Ehhez kellenek a támogatások is, de a háttérfeltételek megteremtése is. Mert ehhez nem elég az öntözőberendezések kiépítésének a pénzügyi támogatása, hanem a vízügyi rendszerek egészének is rendben kell lenniük. A másik fontos tényező – csak ismételhetem – a technológia. A szójatermesztésben számtalan olyan technológiai elemről beszélhetünk, a vetési időről, a tőszámról, a szója magkezeléséről, az oltásról, a tápanyag-utánpótlásáról stb., ami mind drasztikusan meghatározza, hogy a végén a termékünk milyen lesz. Nem lehet mindent csak az időjárásra fogni. Ha mindenki a területének és a termelési szintjének megfelelő technológiát választ, akkor biztosan sikeres lesz, és a 3 tonnás szójaátlagot egészen biztosan el lehet érni. De ehhez nagyon sok odafigyelés kell, meg kell tanulni szóját termeszteni.

– A szója esetében beszélhetünk egyáltalán nem fémzárolt vetőmagról?

– Elvileg lehetséges, de ebben az esetben nem lehet bejelentkezni a fehérjenövények termeléshez kötött támogatásra. Ennek a támogatásnak az egyik feltétele, hogy fémzárolt magot kell vetni, ami nagyon komoly pozitívum. Ez a sikeres termesztés első fontos eleme.

– Hol a szegedi Gabonakutató helye a hazai szótermesztésben, vetőmagpiacon?

– Azt gondolom, mindenképpen vezető helyen vagyunk ebben a szegmensben. Ma a teljes vetésterületet tekintve minden 4–5. hektáron gabonakutatós szóját vetnek. Érésidő tekintetében is eltérő szójáink vannak: a nagyon korai Aires, a középérés elején érő Bahia és a középérés végén érő Pannónia Kincse, vagyis minden területre, minden tenyészidőre és mindenféle termesztési körülményhez tudunk szóját kínálni. De emellett roppant fontos, hogy nemcsak vetőmagot kínálunk, hanem egy teljes rendszert. Nagyon komoly, zárt termeltetési rendszerben termeljük a szójáinkat. Az első pillanattól kezdve nyomon követjük a vetőmagok útját, ami eleve garancia a vetőmag minőségére. A megtermelt vetőmagot csak és kizárólag a saját vetőmagüzemünkben dolgozzuk fel, ott oltjuk és csávázzuk a lehető legjobb minőségű oltóanyaggal. Ezután magra kiszereljük, hogy a termelőknek megkönnyítsük, milyen tőszámmal és hogyan vessenek, még csak számolgatniuk se kelljen.

Egyszerűen megadjuk, az adott fajtának mi az ideális tőszáma, és azt darabszámra meg is kapják tőlünk. Magas minőségű vetőmagot kínálunk és házhoz visszük a vetőmagot, a kollégáink pedig mindenhol folyamatos, komoly technológiai tanácsadással vannak jelen. Ez tényleg egy komplett rendszer, ami egyébként vissza is köszön a partnereinknél, mert az ilyen minőségű szolgáltatást ma már el is várják a vetőmag mellé.

– Feladatok, célok a Gabonakutató háza táján?

– Év elején igen magas részvétel mellett rendeztük meg a „Szójaakadémia” rendezvénysorozatot, amelyen az ország négy különböző pontján több mint 500 termelő jelent meg. Nagyon sok szó esett a helyes technológiáról, különösen a szója tápanyag-utánpótlásáról, amiről egyébként eléggé keveset beszélnek. Pedig ha csak kicsit okszerűbben, talajvizsgálatok alapján végezzük a tápanyag-utánpótlást, és valamivel többet költünk rá, mint addig, az bizony komoly terméstöbbletben és főleg jobb minőségben fog jelentkezni. Az akadémiának ez volt az egyik fő üzenete, és reméljük, hogy sikerült vele elérni a célunkat.

– Hol van a szója helye a Gabonakutató termékpalettáján?

– Az egyik legkedvesebb gyerekünk. A kalászos mellett a szója az, amire egy komplett rendszert felépítettünk, és egyelőre még csak reméljük, hogy ez szépen lassan valamennyi növényünkre hasonló módon felépül majd, mégpedig nemcsak a belföldi, hanem a külső piacokon is. Nagyon komoly az olasz exportunk, ahová most már 5 éve igen jelentős mennyiséget szállítunk. Jelentős a forgalmunk a szlovák és cseh területeken is. Erős a jelenlétünk Romániában, Szlovéniában és Horvátországban. Próbáljuk a keleti piacokra is bevinni és elismertetni a szójáinkat. Ez a következő cél, hogy a lehető legszélesebb európai és Európán kívüli körben is megjelenjenek a fajtáink.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai