2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gyakorlati tapasztalatok az Atonik használatához

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Arysta LifeScience Magyarország Kft., 2018/03/15

A biostimulátorok használatával kapcsolatban sok kérdés merül fel, hogyan és mikor juttassuk ki, a keverhetősége más készítményekkel, és nem utolsósorban a fitotoxicitás kérdése, ami foglalkoztat bennünket, ezért szeretnénk gyakorlati tanácsot adni a felhasználóink részére a termékünk sikeres használatához.

  • Az Atonik nem tartalmaz tápanyagot, hatásmódja a lombtrágyákétól sokkal összetettebb, de nem pótolja azokat! Beépülésüket az anyagcsere élénkítésével segíti, ezért ajánlott virágzási időben bórtartalmú vagy komplex műtrágyákkal kombinálni (pl. Adob Extra napraforgó-repce, Adob Profit).
  • Kijuttatásra az ideális hőmérséklet a 10–25 °C. A felszívódás túl hideg vagy aszályos körülmények között korlátozott minden hatóanyagnál, mivel az lelassult anyagcserével párosul.
  • Tapasztalataink szerint szinte minden növényvédő (rovar-, gomba- és gyomirtó) szerrel keverhető, azok nem befolyásolják hatásosságát, de felhasználás előtt célszerű keverési próbát végezni.
  • Mivel az Atonik vizes bázisú (SL) formu­láció, ezért, ha a kombinációs partner nem EC vagy nem tartalmaz felszívódást segítő adjuvánst, szükséges azzal kombinálni, például a Silwer Star készítménnyel. Különösen akkor fontos ez, ha kis levélfelületet (pl. meggy virágzása idején) vagy viaszos, illetve szőrös levélzetet kezelünk Atonikkal (repce, napraforgó).
  • Posztemergens gyomirtó szerek kultúrnövényre gyakorolt fitotoxikus hatásának mérséklésére (napraforgó – imazamox, szója – imazamox és tifenszulfuron-metil, cukorrépa gyomirtók, borsó – MCPB) legjobb, ha tankkeverék kombinációban juttatjuk ki az adott kultúrában engedélyezett legmagasabb dózisban, de legkésőbb a kezelés (tünetmegjelenés) után 2–3 nappal.
  • Graminicidekkel történő együttes kijuttatás nem javasolt, mert hatékonyságcsökkenést tapasztaltak külföldi kísérletekben (például: kizalofop esetén, Agropyron repens ellen). Ebben az esetben az Atonik permetezése 2–3 nappal a graminicid kezelés után történjen.
  • Fungicidekkel együttesen kijuttatva magas fertőzési potenciálnál szinergista hatású az Atonik, mivel növeli a növények belső ellenálló képességét (a sejtfalvastagodás
    a mechanikai védelmet, a nitrofenol a kémiai védelmet fokozza) és gyorsabbá válik a növényi immunválasz (fitoalexinek képzése, szalicilsavas rendszer működése). Ezt bizonyítják hazai vizsgálatok is, például meggy esetében a monília elleni kezelések.
  • UAN-oldatokkal kora tavasszal kijuttatható az Atonik! Bár durva cseppes kijuttatási mód ez, azonban az Atonik hatóanyagait képes gyökéren keresztül is hasznosítani a kultúrnövény (például repce és kalászos kultúrák esetében).
  • Előrejelzett fagyok okozta virág- és gyümölcskárok mérséklésére (maximum -3– -4 °C-ig, rövid időszakig tartó lehűlés esetén, ami gyümölcsfajtól és -fajtától is függ) minimum a fagyok bekövetkezte előtt 12 órával jutassuk ki az Atonikot, hogy a hatóanyagoknak legyen ideje felszívódni és eljutni a szövetekbe. Ha fagyok után alkalmazzuk, akkor ne annak beállta után azonnal végezzük el az első kezelést (a stresszes növény nem képes hatóanyag-felvételre ilyenkor, és nem látszik a fagy mértéke sem), hanem kb. 24 óra múlva, de 10 °C felett. Ha az első kezelés után találunk épen maradt virágokat, 7–10 napos fordulókkal ismételjük meg a permetezést 2–3 alkalommal, minimum 0,6 l/ha-os dózissal.
  • Az Atonik biológiai hatása kezelés után kb. két hétig fent marad, ezért 10–14 napnál gyakrabban csak extrém helyzetekben javasolt kezelni (pl. fagy esetén).

A gyakorlati tapasztalatokra alapozott, okszerű növényvédelem segítségével az Atonik jótékony hatását teljes mértékben ki tudjuk használni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza