2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gyakorlati tapasztalatok az Atonik használatához

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Arysta LifeScience Magyarország Kft., 2018/03/15

A biostimulátorok használatával kapcsolatban sok kérdés merül fel, hogyan és mikor juttassuk ki, a keverhetősége más készítményekkel, és nem utolsósorban a fitotoxicitás kérdése, ami foglalkoztat bennünket, ezért szeretnénk gyakorlati tanácsot adni a felhasználóink részére a termékünk sikeres használatához.

  • Az Atonik nem tartalmaz tápanyagot, hatásmódja a lombtrágyákétól sokkal összetettebb, de nem pótolja azokat! Beépülésüket az anyagcsere élénkítésével segíti, ezért ajánlott virágzási időben bórtartalmú vagy komplex műtrágyákkal kombinálni (pl. Adob Extra napraforgó-repce, Adob Profit).
  • Kijuttatásra az ideális hőmérséklet a 10–25 °C. A felszívódás túl hideg vagy aszályos körülmények között korlátozott minden hatóanyagnál, mivel az lelassult anyagcserével párosul.
  • Tapasztalataink szerint szinte minden növényvédő (rovar-, gomba- és gyomirtó) szerrel keverhető, azok nem befolyásolják hatásosságát, de felhasználás előtt célszerű keverési próbát végezni.
  • Mivel az Atonik vizes bázisú (SL) formu­láció, ezért, ha a kombinációs partner nem EC vagy nem tartalmaz felszívódást segítő adjuvánst, szükséges azzal kombinálni, például a Silwer Star készítménnyel. Különösen akkor fontos ez, ha kis levélfelületet (pl. meggy virágzása idején) vagy viaszos, illetve szőrös levélzetet kezelünk Atonikkal (repce, napraforgó).
  • Posztemergens gyomirtó szerek kultúrnövényre gyakorolt fitotoxikus hatásának mérséklésére (napraforgó – imazamox, szója – imazamox és tifenszulfuron-metil, cukorrépa gyomirtók, borsó – MCPB) legjobb, ha tankkeverék kombinációban juttatjuk ki az adott kultúrában engedélyezett legmagasabb dózisban, de legkésőbb a kezelés (tünetmegjelenés) után 2–3 nappal.
  • Graminicidekkel történő együttes kijuttatás nem javasolt, mert hatékonyságcsökkenést tapasztaltak külföldi kísérletekben (például: kizalofop esetén, Agropyron repens ellen). Ebben az esetben az Atonik permetezése 2–3 nappal a graminicid kezelés után történjen.
  • Fungicidekkel együttesen kijuttatva magas fertőzési potenciálnál szinergista hatású az Atonik, mivel növeli a növények belső ellenálló képességét (a sejtfalvastagodás
    a mechanikai védelmet, a nitrofenol a kémiai védelmet fokozza) és gyorsabbá válik a növényi immunválasz (fitoalexinek képzése, szalicilsavas rendszer működése). Ezt bizonyítják hazai vizsgálatok is, például meggy esetében a monília elleni kezelések.
  • UAN-oldatokkal kora tavasszal kijuttatható az Atonik! Bár durva cseppes kijuttatási mód ez, azonban az Atonik hatóanyagait képes gyökéren keresztül is hasznosítani a kultúrnövény (például repce és kalászos kultúrák esetében).
  • Előrejelzett fagyok okozta virág- és gyümölcskárok mérséklésére (maximum -3– -4 °C-ig, rövid időszakig tartó lehűlés esetén, ami gyümölcsfajtól és -fajtától is függ) minimum a fagyok bekövetkezte előtt 12 órával jutassuk ki az Atonikot, hogy a hatóanyagoknak legyen ideje felszívódni és eljutni a szövetekbe. Ha fagyok után alkalmazzuk, akkor ne annak beállta után azonnal végezzük el az első kezelést (a stresszes növény nem képes hatóanyag-felvételre ilyenkor, és nem látszik a fagy mértéke sem), hanem kb. 24 óra múlva, de 10 °C felett. Ha az első kezelés után találunk épen maradt virágokat, 7–10 napos fordulókkal ismételjük meg a permetezést 2–3 alkalommal, minimum 0,6 l/ha-os dózissal.
  • Az Atonik biológiai hatása kezelés után kb. két hétig fent marad, ezért 10–14 napnál gyakrabban csak extrém helyzetekben javasolt kezelni (pl. fagy esetén).

A gyakorlati tapasztalatokra alapozott, okszerű növényvédelem segítségével az Atonik jótékony hatását teljes mértékben ki tudjuk használni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza