Korszakváltás az agrárgazdaságban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agroinform.hu; SZB, 2018/03/16

A precíziós gazdálkodás lehetővé teszi a hatékonyabb termelést, a környezet kímélését, az élelmiszer-biztonság növelését, de hozzájárulhat az új generációk érdeklődésének felkeltéséhez is a mezőgazdaság iránt. A digitalizáció már elkezdte átformálni a mezőgazdaságot, és ez a folyamat fogja meghatározni a jövő agráriumát is. Ezt mutatja az is, hogy az Európai Unió 2020 utáni Közös Agrárpolitikájában a precíziós gazdálkodás nagy eséllyel bekerül a támogatott területek közé.

PREGA Konferencia negyedszer

Az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum által megrendezett PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállításon több mint 90 előadó: hazai és külföldi szakemberek, vezető vállalatok képviselői és gyakorló gazdálkodók mutatták be a precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika legfrissebb újításait, a gyakorlati megoldásokat és a lehetséges megtérüléseket helyezve a középpontba. Emellett több mint 40 szakmai kiállító termékeit és szolgáltatásait ismerhették meg a látogatók: többek között bemutatkoztak azok a kertészeti robotok is, amelyek megoldást jelenthetnek a kertészet és szőlészet munkaerő-problémáira.

A konferenciát Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Az agrárminiszter beszédében kiemelte: „Napjainkban korszakváltás zajlik az agrárgazdaságban. Ennek egyik jele a precíziós gazdálkodás növekvő térnyerése a hazai gazdálkodók között. Eredményeink a mezőgazdaságban kiemelkedőek, folyamatos az ágazat technológiai fejlesztése, a hazai szakmai háttér pedig adott a további sikerekhez. Meggyőződésem, hogy ez a konferencia és kiállítás is lendületet ad az új technikák és technológiák népszerűbbé tételéhez, azok minél több gazdálkodó általi átvételére, elsajátítására”.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőbeszédében elmondta: „A precíziós technológiák alkalmazásával a hazai mezőgazdaság éves kibocsátása 350–400 milliárd forinttal növelhető, amely hozzávetőlegesen a gazdáknak évente kifizetett közvetlen terület- és állatalapú támogatások összegével egyezik meg.”

Ezután Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szólalt fel: „A globális népességnövekedés révén fokozottan nő a minőségi élelmiszerek iránt a kereslet. Az erőforrások szűkössége és a gazdaságossági kívánalmak miatt egyértelműen elengedhetetlen az élelmiszer-előállítás hatékonyságának növelése. Mindebben mára már megkerülhetetlenek a tudásintenzív mezőgazdasági technológiák, a precíziós gazdálkodás folyamatosan bővülő különféle elemei”.

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője előadásában elmondta: „Egyre több gazdálkodóban fogalmazódik meg az igény a precízebb gazdálkodásra, végső soron a hatékonyság növelésére, a profittermelésre. Ehhez elengedhetetlen a mezőgazdasági technikai háttér modernizálása. A precíziós technika bevezetéséhez minden gazdaságban nélkülözhetetlen egy olyan elhivatott személy, aki látja mind a cége, mind a saját fejlődése szintjén a lehetőséget a robotikában. Egyelőre azonban a gazdálkodói tapasztalat nem nélkülözhető” – emelte ki beszédében a MEGFOSZ elnöke.

A plenáris előadások után két szántóföldi, valamint kertészeti, állattenyésztési és élelmiszeripari szekciókban folytatódott a PREGA Konferencia, ahol a szakmai előadások mellett olyan gazdálkodók tapasztalatait is megismerhették a résztvevők, akik már bevezették a precíziós technológiákat gazdaságukba.

A PREGA Konferencián újabb tagokkal bővült a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel való együttműködés. Fazekas Sándor miniszter a Földművelésügyi Minisztérium, Erős Veronika menedzser pedig az Agrárinformatikai Klaszter nevében írta alá az erről szóló dokumentumot. Az együttműködő szervezetek partnerséget vállalnak annak érdekében, hogy szélesítsék azok körét, akik a precíziós gazdálkodás megismertetéséért, elfogadtatásáért és elterjedéséért munkálkodnak.

A legnagyobbak tapasztalatai

A továbbiakban a konferencia nagyszámú előadásai közül a precíziós gazdálkodásban is érintett legnagyobb hazai gép- és eszközforgalmazók előadásait, az azokon elmondott tapasztalatait idézzük fel.

Dr. Mesterházi Péter Ákos az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője egy általuk lefolytatott szántóföldi kísérlet eredményein keresztül mutatta be a helyspecifikus növénytermesztés jelentőségét.

Bevezetésként tisztázta a precíziós, illetve a helyspecifikus gazdálkodás fogalmát. Míg nemrég ez a két fogalom egymás szinonimája volt, ma egyre inkább elválnak egymástól. A precíziós gazdálkodás alatt elsősorban az erőgépek, munkagépek precíz irányítását értjük. Ennek a hasznával mindenki tisztában van: a munkaszélesség optimális kihasználása révén nő a hatékonyság. Míg eddig inkább a GPS-vezérlés, ma már egyre inkább a mechanikus és optikai szenzorokra alapozott vezérlés kerül a figyelem középpontjába.

Manapság azonban egyre többször helyspecifikus növénytermesztésről beszélünk, és azt hangsúlyozzuk, hogy ez az a technológia, ami a táblán belül egyértelműen létező heterogenitást képes figyelembe venni, és ehhez alkalmazkodva próbálja az inputanyag-felhasználást optimalizálni. Ma már a precíziós gazdálkodás egyre inkább erről szól, hogy hogyan tudjuk a szükséges tudást a meglévő eszközök mögé tenni, vagyis hogyan tudjuk a megfelelő döntéseket meghozni.

A hagyományos gazdálkodásban ennek nem volt más lehetősége, mint a standard talajminta-vételezés 5 hektáron, 5 évente. A terméspotenciált lényegében erre az információra és némiképp a meglévő rutinra támaszkodva lehetett meghozni. Ehhez képest a helyspecifikus gazdálkodásban lehetőségünk van akár a talajminta-vételezést is célzottá tenni. Lehetőség van továbbá a hozammérésre, ami egy nagyon hasznos eszköz a kezünkben, mivel az 5 évente történő talajminta-vételezések között is fontos információkat adhat. Sőt, manapság egyre több és több térben és időben egyre jobb felbontásban elérhető adat áll a rendelkezésünkre. A baj csak az, hogy nagyon sok és sokféle ez az adat, ami többféle forrásból származik.

Ezért fontos, hogy a precíziós növénytermesztésben használjuk a térinformatikát és a geostatisztikát, mert ezek a módszerek segíthetnek, hogy rájöjjünk, melyek azok a tényezők, amelyek a munkánkat korlátozzák, illetve melyek azok a részterületek, amelyeket egységesen kell kezelnünk. A helyspecifikus gazdálkodás első és legfontosabb lépése tehát az – összegezte Mesterházi Péter Ákos –, hogy megtaláljuk a táblán belüli kezelési egységeket, amelyek valamilyen tulajdonság, jellemzően a terméspotenciál tekintetében valóban homogénnek tekinthetőek és azonos kezelést igényelnek. Ehhez persze hozzá kell kapcsolni a megfelelő döntéseket, természetesen minden egységre külön-külön, amiben már növénytermesztési és gazdasági szempontoknak is érvényesülniük kell. Ha ezeket a helyspecifikus adatokat megfelelően értékeljük, akkor lehetőség van arra, hogy a terméspotenciált pontosabban tudjuk meghatározni és racionálisabb inputfelhasználást tudjunk megvalósítani.

Az AXIÁL kísérletéről Mesterházi Péter Ákos elmondta, hogy a beledi KALÁSZ Kft. kukorica kísérleti termesztőterületén folyt. A területen először 3 hektáronkénti rácsmintavétellel bővített talajanalízis történt. A területen ezenkívül rendelkezésre álltak 4 évre visszamenőleg a hozamadatok is. Ez azért fontos, mert egyetlen év adatai alapján a táblán belüli heterogenitás megítélésében nem lehet érdemben dönteni.

A nagy mennyiségű adatból először relatív hozamtérképet készítettek. Ez azt mutatta meg, hogy a tábla egyes részei hogyan teljesítenek a tábla átlagához képest. Ezután a sokféle elérhető adatot feldolgozták a következő szempontok szerint: a növényzet vegetációs aktivitása, vízellátottság, aszálykitettség, korábbi termelési tapasztalatok stb. Ezt követően a táblát két olyan részre bontották – az egyik lesz a kontrollterület –, amelyeknek a heterogenitása összességében hasonló. Az egyiknek a termésátlaga 13,05 t/ha, a másiknak 13,04 t/ha lett.

Az elemzések elvégzése után elkészítettek egy tőszámszabályozási tervet, amelynek a lényege az volt, hogy a déli kontroll területen az eredetileg a gazdaság által is tervezett 70 ezres tőszámmal, míg az északi részen 60 és 85 ezer db/ha között változó a tőszámmal vetettek. Ezen belül a visszatérően gyenge táblarészeken a tőszámot 60 ezerre vitték le, míg ahol nagyobb terméspotenciál mutatkozott, vagyis a jellemzően jól teljesítő területeken, növelték a tőszámot.

Sajnos a kísérlet évében, 2017-ben a területen 200 mm csapadékdeficit jelentkezett. Az év végi hozamtérkép azonban a heterogénen, vagyis változó tőszámmal vetett északi területen még így is átlagosan 10%-kal jobb termést mutatott, mint a homogénen vett déli kontrollterületen. Tekintettel arra, hogy az inputanyagban nem volt jelentős különbség (délen 70 000 tő/ha, északon átlagosan 71 000 tő/ha), ez jelentős hozamnövekedésnek mondható.

Mindez azt mutatja, hogy a térinformatika és a geostatisztika szerepe mennyire fontos lehet abban, hogy megadja számunkra a lehetőséget arra, hogy hatékonyabban tudjunk összefüggéseket keresni és objektívebben tudjuk az adatokat feldolgozni. Van tehát eszköz a kezünkben.

Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója előadásában sok részterületet érintve foglalta össze, hogyan látják a KITÉ-nél a szántóföldi növénytermesztés helyzetét.

Előadását azzal kezdte, hogy a precíziós gazdálkodás egyáltalán nem divat, hanem már a jelen gyakorlata. A PREGA konferencia résztvevői is azon fáradoznak, hogy a következő 20-30 évre olyan technológiát alapozzanak meg, amelyre a termelő támaszkodni tud. De ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás széles körben elterjedhessen, igen komoly szemléletváltásra, mondhatni paradigmaváltásra van szükség, különben le fogunk maradni. A paradigmaváltás pedig azt jelenti, hogy egy üzemen belül a tulajdonostól a gépkezelőig meg kell történnie a szemléletváltásnak. Volt már erre példa a magyar mezőgazdaságban két alkalommal is, a 2. világháború után és az 1970-es években. A technológia itt van a kezünkben, éljünk hát vele.

Ugyanakkor látni lehet, hogy elszigetelt rendszerek alakulnak ki, amelyek a technológiának egy-egy részét profi módon átfogják, de ezzel a termelő még nem tud boldogulni. Akkor fog ez átütő erővel működni, ha vertikálisan is, horizontálisan is sikerül összerakni a rendszert. Mint Hadászi László elmondta, a KITÉ-nél készen vannak ennek a rendszernek az alapjaival, és igazi rendszerszemlélettel ezt a szántóföldi növénytermesztés területére ki tudják vinni.

A technológiai rendszernek három alappillére van: az agrártechnológia; a műszaki megoldások; és az informatikai háttér. Ennek a háromnak szilárdan össze kell kapcsolódnia, hiszen hiába van a legjobb gépünk, ha a technológiát nem tudja végrehajtani, és hiába van a legjobb IT-háttér, ha nem megfelelő módon támogatja a meglévő technológiát.

Ami technológiát illeti, a legfontosabb feladat, hogy a növény igényeit a lehető legoptimálisabb módon ki tudjuk elégíteni. Vagyis hogy a növénynek folyamatosan, az alapműveléstől a betakarításig komfortzónát tudjunk biztosítani. Ha ezt sikerül megteremteni, a növény arra pozitívan fog reagálni, az hozamnövekedést eredményez, és az új technológia felül tudja múlni az addigi, hagyományos technológiánkat.

Fontos lépésként jellemezte Hadászi László, hogy be kell vezetni a biológiai szemléletű talajművelést, ami azt jelenti, hogy a forgatásról egyre inkább át kell térni a lazításos művelésre. Mint hozzáfűzte, ilyen mértékű forgatás már csak a Kárpát-medencében van Európában, sehol máshol.

A legfontosabb azonban a homogén növényállomány kialakítása és fenntartása. Ez a precíziós gazdálkodás alfája és ómegája. Időben elvégzett műveletek, a sorköz elve, lokálisan pozicionált inputanyag-kihelyezés, a szükséges és elégséges elvének a betartása, ami alapvetően lehetővé teszi, hogy érdemi menetszámcsökkentést lehessen végrehajtani. A precíziós eszközök, amelyek a hazai gépforgalmazóknál megvásárolhatóak, ezeket az eljárásokat már alapkivitelben tudják, tehát a rendszer pontossága révén átfedés és kihagyásmentes megoldásokat tesznek lehetővé, ami inputanyag-megtakarítást eredményez.

Ha továbblépünk, arra a szinte jutunk, amikor már szükség lesz valamilyen adatfeldolgozásra ahhoz, hogy a differenciálást meg tudjuk valósítani. A pozicionálást maga a rendszer végrehajtja. Amit csak lehet, vonjunk össze egy műveletbe, részben az optimális időráfordítás, részben az érdemi költségcsökkentés érdekében. Magyarországon egy átlagos kukoricatermesztő a vegetációs idő alatt 10-12 alkalommal megy ki a növényállományba, míg tőlünk nyugatabbra ezt 7-8 művelettel megoldják. A növény igényeinek a kielégítését jól segíti nehéz, például belvizes területen a rétegvonal menti művelés is.

Ami a műszaki tartalmakat illeti, fontos lenne a teljes kompatibilitás biztosítása az eszközök között. Sajnos el kell ismerni, még mindig vannak kompatibilitási problémák az egyes gépgyártók termékei között. A teljes kompatibilitás egy gépgyártó rendszerein belül elérhető ugyan, csak sajnos Magyarországon nincs olyan üzem, amelyik ténylegesen egyetlen gyártó termékeit használná. Szinte kivétel nélkül vegyes gépparkok alakultak ki. A KITÉ-nél erre felkészültek: több-kevesebb munkával meg tudják oldani a különböző gyártók gépei közötti kommunikációt.

Végül az is probléma, hogy a gépgyártók által fejlesztett alkalmazások, szoftverek alapvetően a műszaki tartalmakat célozzák, és az üzemeltetéssel, üzemszervezéssel kapcsolatos információkat nyújtanak, nem is mindig felhasználóbarát módon, azonban magára a növényre, a technológiára, az agronómiára ezek a rendszerek nem nyújtanak megoldást. A KITÉ-nél most zajlik egy nagyon komoly elemzési, modellalkotási időszak, és az eredmények biztatóak. Várhatóan 2018 végére el fognak tudni jutni oda, hogy az adatfeldolgozási folyamatokat – már amit lehet – automatizálni tudják.

Hadászi László végezetül kiemelte a szaktanácsadás fontosságát precíziós gazdálkodásban. 2017-ben közel 200 gazdaságban, csaknem 100 000 hektár területen termeltek a KITE szaktanácsadóival együttműködve.

PREGA Science

A gyakorlati fókuszú PREGA Konferenciát megelőző napon rendezték meg – immár második alkalommal – a PREGA Science napot, melyet dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár nyitott meg. A konferencia délelőtti szekciói a fenntarthatóság, a modellalkotás a gazdaságosság és a precíziós kertészet témaköreiben zajlottak, a délutáni párhuzamos szekciók pedig a talajok és az öntözés, valamint a távérzékelés és a változtatható mennyiségű kijuttatás tematikák köré voltak felfűzve. A konferencián neves külföldi szakemberek – Viacheslav Adamchuk és Nicolas Tremblay – számoltak be a precíziós gazdálkodás nemzetközi irányairól és az új technológiákról. A 22 előadás felvonultatta a legjelentősebb hazai műhelyek kutatómunkájának eredményeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai