Digitális Agrár Stratégia: első a tagállamok között

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: vébé, 2018/03/20

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte, ez az első ágazati digitális stratégia, miközben megemlítette, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, ezért is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban vegyék át a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezen eljárások révén többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban termelhetnek a gazdák. A miniszter jelezte: tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen – például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és e szolgáltatások árának csökkentésével – az agrárium digitalizációjára.

Az FM azon is dolgozik, hogy a KAP 2020 utáni szabályrendszerében is külön hangsúly legyen az agrárdigitalizáción, legyenek meg azok a képzési támogatási programok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a digitális fejlődés eredményeit a legtöbb gazda át tudja venni.

Fazekas Sándor elmondta, hogy 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal nőttek, a gépértékesítés pedig a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki a tavalyi év első három negyedévében, hozzátéve, a trend folytatódására és a precíziós termelés terjedésére számítanak. Ez jó alap arra, hogy a magyar mezőgazdaság tovább növekedjen – fogalmazott a miniszter.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a kormányzat 2010 óta azon dolgozott, hogy hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett megerősítse a hazai kis- és közepes agrárvállalkozásokat. Hozzátette: a következő években meghatározza a mezőgazdaságban dolgozók életét az, hogy miként tudnak részt venni a digitalizációban. Már most is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, ezt terjeszti majd ki a Digitális Agrár Stratégia.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte, hogy a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, hiszen azok optimalizálják az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást. A kamarai elnök által közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként 2, egy intelligens gépsor bevezetése már 40–50, míg a járműnavigációs szintig menő adatgyűjtés bevezetése akár 80 euró költségcsökkentést is eredményezhet hektáronként, miközben a hozamok emelkednek.

Ez utóbbiak kapcsán Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy a búza hozama precíziós gazdálkodással 7–17, a kukoricáé 2–9, a napraforgóé 6–10 százalékkal növelhető, megemlítve, hogy a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is kínál lehetőségeket.

Mint mondta, Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak. Megjegyezte, hogy utóbbiak támogatásra szorulnak.

– Milyen szerepe lehet a kamarának, mint köztestületnek ebben a körben? – tette fel a kérdést Győrffy Balázs. – Azt gondolom, nekünk a feladatunk és kötelességünk, hogy a rendelkezésre álló információkat összegyűjtsük, azokat szintetizáljuk és lehetőség szerint minél szélesebb körben megosszuk az érintettekkel. Fontos, hogy a kérdéskör gyakorlati részébe is belekóstoltunk már. A NAK által az elmúlt évben került első ízben megrendezett szántóföldi napokat idén szeptember 20–21-én Mezőhegyesen megismételjük.

– A növényvédelmi ellenőrző rendszerünk már most parcella szinten működik, amit természetesen tovább lehet majd pontosítani. Tervezünk egy automatizált tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási rendszert, amit a közeljövőben fogunk indítani. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy tagjaink minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak. Láthatólag tehát rengeteg a lehetőség, ebből fakadóan a feladat is sok – összegzett a NAK elnöke.

Deutsch Tamás a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt emelte ki, hogy a digitalizáció az emberek mindennapjaiban hoz gyökeres változásokat, a kormányzat célja pedig az, hogy ennek az átalakulásnak minden magyar polgár a nyertese legyen. Ehhez viszont egyszerre van szükség az infrastruktúra megteremtésére, fejlesztésére, a kompetenciák és az elérhető szoláltatások minél szélesebb körben való elterjedésére. A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplői az emberek – jelentette ki Deutsch Tamás, történelmi jelentőségűnek nevezve azt a tényt, hogy az agrárium az első olyan gazdasági szakterület, amelyen átfogó digitális stratégia készül, hozzátéve, hogy az uniós tagállamok sorában is az elsők vagyunk ezen a téren.

A miniszterelnöki biztos kiemelte továbbá: a cél az, hogy a magyar agrárium mellett az annak termékeit fogyasztók is a digitális átállás nyerteseivé váljanak. A miniszterelnöki biztos kérdésre válaszolva arról is beszélt: elérheti vagy meg is haladhatja a tízmilliárdos nagyságrendet a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege, kiemelve, hogy a stratégia hatékony végrehajtása 3–5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyságnövekedést is hozhat. A Digitális Agrár Stratégia megvalósítása támogatja a magyar digitális startup-stratégia sikerét is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai