Célkeresztben a GMO-k

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/03/10
Címkék: GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, szója, takarmányozás, zéró tolerancia

A szakmai rendezvény színvonalát hűen tükrözi, hogy a Parlament korlátozott, 200 fős befogadóképességű Vadásztermében megrendezett eseményre 600 érdeklődő jelentkezett.

A Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása címet viselő, a témával foglalkozó országgyűlési nyílt napon az államtitkár leszögezte: a szaktárca megakadályozza, hogy génmódosított kukorica termesztése kezdődhessen meg Magyarországon.

A kijelentés aktualitását az adja, hogy az Európai Unióban várhatóan hamarosan szabad utat kap az 1507-es génmódosított kukorica termesztése, s az engedély hatálya Magyarországra is kiterjed. Ezért is időszerű és kulcsfontosságú a GMO-ról a világos és őszinte szakmai eszmecsere – mondta az államtitkár.

Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az Unióban a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos döntéshozatali rendszer nem jól működik. Ezt az is mutatja, hogy az 1507-es génmódosított kukorica engedélyezését lehetővé tévő bizottsági javaslatot csak öt tagállam – amelyek közül négyben a kukorica meg sem terem! – támogatta a 28-ból. Úgy vélte, az 1507-es génmódosított kukoricáról a bizottsági javaslat erős gazdasági lobbyérdekek hatására született meg.

Ugyanakkor Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is szavatolja. Mint Budai Gyula kifejtette, Magyarország évek óta azért harcol, hogy a GMO-val összefüggő kérdésekben a döntés kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Magyarország ebben a harcban élenjár az uniós tagállamok között, s már vannak eredmények is. Példaként említette a MON 810-es kukoricára és az Amflora burgonyára meghozott magyar termesztési moratóriumot.

Az államtitkár hozzátette, hogy a géntechnológiával kapcsolatban szükséges a szakmai párbeszéd, mert a felmerülő kérdésekre megfelelő válaszokat kell adni. A mostani rendezvénynek is az a legfontosabb célja, hogy felhívja a génmódosított növények termesztésében rejlő veszélyekre az emberek figyelmét. Utalt arra is, hogy a szaktárcát olyan vád is éri, hogy a zéró tolerancia elvének alkalmazása gátolja a GMOkkal kapcsolatos kutatásokat. Ezt az államtitkár visszautasította, mivel géntechnológiai ellenőrző hatóságként a szaktárca egyetlen kutatóintézeti kérelmet sem utasított el ezen a területen.

Budai Gyula, idézve Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének bevezető szavait, emlékeztetett, hogy az ország GMO-mentességét először megfogalmazó, 2006-os országgyűlési határozatot öt párti egyetértéssel hozták meg.

Körösi Levente, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőhelyettese jelezte, hogy a szaktárcának szigorítania kell az ellenőrzéseket, és a genetikailag módosított és a hagyományos növényfajták egymás melletti termesztésére vonatkozó szigorú koegzisztencia szabályokat kell életbe léptetnie.

Az országba behozott szójadara és szójabab 90 százaléka GMO-s!

Takács-Sánta András, az ELTE egyetemi docense úgy vélekedett, hogy bár a GMO-s növényekkel kétségkívül növelhetők a hozamok, de ez a növelés nem enyhíti az éhezést, annak okai sokkal inkább a szegénységben keresendők.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a vetőmagágazat mindent megtesz annak érdekében, hogy az alaptörvényben rögzített elvárásoknak megfelelően garantálja a vetőmagtételek GMO mentességét.

Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság számára azért fontos a GMO-mentesség, mert az többletértéket képvisel. A GMO-mentes élelmiszerek jobban eladhatók, piaci előnyt jelentenek Magyarország számára.

Bakta Borbála, a Növényi Diverzitás Központ igazgatója a kárpátmedencei növényfajták és növényfajok fontosságára hívta fel a figyelmet.

Heszky László, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke nehezményezte, hogy a génbankokban tárolt növényanyagnak csak a tárolása és a gyűjtése kap támogatást, a már tárolt növényekben rejlő lehetőségek megismerése nem.

Bardócz Zsuzsanna, a VM miniszteri tanácsadója kevesellte a GMO-k egészségügyi hatásairól szóló kutatások számát. Az eseményen Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer tonna szójadarára van szükség évente, miközben az ország ennek csupán a 10 százalékát tudja előállítani. A 40 ezer hektáros szója vetésterületet 100 ezer hektár fölé lehetne növelni rövid időn belül. Ez azért volna többek között fontos, mert az országba behozott szójadara és szójabab 90 százaléka GMO-s! – vélekedett a szakember, aki előadásában kiemelte:

– Magyarország szójaigénye évente mintegy 900 ezer tonna. Ennek döntő része – 600 ezer tonna – feldolgozott szójadara formájában kerül az országba. Emellett mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Ezzel szemben Magyarország átlagosan mindössze 70–80 ezer tonna mennyiséget termel.

Rámutatott arra, hogy uniós szinten a felhasznált szója több mint 95 százaléka importból származik, és sajnos ennek mintegy 90 százaléka genetikailag módosított termék. Kiemelte: a GMO-k hazai megítélése nagyon rossz, a fogyasztók alapvetően elutasítják azt. Bene Zoltán jogosan tette fel a kérdést: miért jó ez az importfüggőség Magyarországnak?

Előadásában kitért a dél-amerikai régióra, mint meghatározó GMO-s szóját előállító térségre. A versenyhátrány abból fakad, hogy Dél-Amerikában a GMO-mentes szójababból van kevesebb. A szója egyebek mellett attól lesz GMO-mentes, ha azt GMO-mentes vetőmagból termesztik, valamint a GMO-s szójababoktól elkülönítetten tárolják, mozgatják és szállítják. Mindezek együttesen jelentősen megdrágítják a dél-amerikai GMO-mentes import szóját. A GMO-s és a GMO-mentes szója ára közötti különbség hozzávetőlegesen tonnánként 70 euró, ami 10 százalék fölötti árkülönbséget jelent.

Nyilvánvalóan ésszerűbb lenne az importfüggőségünket is csökkentve idehaza megtermelni a szükségleteket. A GMO-mentes szójatermelést elsősorban tájékoztatással lehet a gazdák számára vonzóbbá tenni.

– Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelőket tájékoztassuk mind a belföldi, mind a nemzetközi rendezvényeken arról, hogy a szójával igenis lehet pénzt keresni. A szója jövedelmezősége korrekt számítással is meg tudja haladni a kukoricáét. Ez a plusz jövedelmezőség a kukoricához képest akár 50 ezer forint is lehet – fogalmazott a cégvezető.

– Nem kétséges, hogy rendelkezünk olyan ökológiai adottságokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy lényegesen nagyobb területen termesszünk GMO-menetes szóját. Nagyon fontos az, hogy legyenek modern genetikai alapú vetőmagfajtáink, amelyek terméspotenciálja eleve magasabb az átlagnál. A Karintia Kft. három vezető, modern genetikájú fajtával van jelen a vetőmagpiacon, amelyeket Magyarországon szaporít. Ezek a vetőmagok kétkomponensű anyaggal készre oltva kerülnek a termelőhöz, tehát nem árulunk „zsákbamacskát”.

Bene Zoltán emlékeztetett, hogy 2012 szeptemberében ausztriai kezdeményezésre indult útjára a Duna Szója Szövetség, amely összefogta a régióban a Duna menti országok szójatermesztőit, feldolgozóit és vásárlóit, akik mindannyian elkötelezettek a génmódosítás-mentes termékek mellett. A politikai szintű támogatás is adott, hiszen tavaly januárban a berlini Grüne Woche nemzetközi agrárkiállításon Czerván György államtitkár több európai kollégájával együtt ratifikálta a szövetséget. A szövetség programjához immár 16 ország csatlakozott, így Csehország, Szlovákia Svájc Ausztria Szlovénia, Horvátország, Bosznia- Hercegovina Szerbia, Bulgária, Románia, Moldávia, valamint Németország, Olaszország Lengyelország és Ukrajna egyes régiói.

A Karintia Kft. a Duna Szója Szövetség tagjaként regisztrált és certifikációval rendelkező cég, a termelőknek nemcsak vetőmagot, hanem a szükséges növényvédő szert, műtrágyát is biztosítja. Sajnos különösen a kezdő szójások előszeretettel próbálják maguk, otthoni körülmények között előállítani a vetőmagot, maguk oltják azt be egy Rhizobium törzzsel. A mechanikai sérülésre nagyon érzékeny szójabab csírázóképessége ezáltal jelentősen romolhat, ami végül jelentősen hat a termésre – tájékoztatott a cégvezető.

A GMO-mentes szóját nemzetközileg elfogadott szabvány alapján, kiváló genetikájú vetőmagból, szigorú nyomon követés és ellenőrzés mellett termesztik a rendszerbe bevont termelők. Ez a szójabab a feldolgozást követően magasabb áron takarmányként, valamint magas minőségű termékként jelenik meg a piacon.

Lapunk kérdésére, hogy 2014. márciusban milyen gyakorlati tanácsot adna a kezdő szójatermesztő gazdáknak, Bene Zoltán a következőeket mondta:

– Az érintetteknek mindenekelőtt arra hívnám fel a figyelmét, hogy gondosan fontolják meg, milyen vetőmag mellett teszik le a voksot, és mindenkit óva intünk attól, hogy otthoni körülmények között állítsák elő a vetőmagot, hiszen ezzel óriási kockázatnak teszik ki magukat. Ennek a kockázatát nagyon sokan nem mérik fel. Azt javasoljuk tehát, hogy válasszák a két komponenssel készre oltott vetőmagot. Ez ezért is fontos, mert az ilyen szaporítóanyagra, vagyis a mag felületére egy speciális növekedésserkentő anyag is felvitelre kerül, ami fokozza a növény gyomelnyomó képességét. Az általunk kínált fajták egyébként is nagyon erős kezdeti fejlődéssel rendelkeznek. A szója növényvédelme nem tartozik az egyszerű feladatok közé, s ezt a körülményt sokan alábecsülik. Ehhez a kihíváshoz is komoly segítséget tudunk nyújtani a saját fajtáinkkal a gazdáknak – hangsúlyozta Bene Zoltán

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseFári Miklós Gábor, Popp József szerkeszetők:
Biotechnológia - Anno 1920-1938 és ma Ereky Károly programja a fehérjeprobléma megoldásáról és napjaink feladataiHerdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László:
A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése

Ez is érdekelhetiMagyarország kiemelt számú kiállítóval képviselteti magát az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági VásáronSikerek a takarmányfehérje programbanTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásban