A baromfiágazat első negyedéve

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/05/10
Címkék: baromfi, baromfihús, csirke, csirkehús, csirke, pulyka, pulykahús, tojás, étkezési tojás

A baromfihús szektor negyedéves eredményeit a legutóbbi 3 teljes év és a múlt év azonos időszakával összehasonlításban tartalmazza az 1. táblázat. Mint már arra korábban is utaltunk, a vágóbaromfi-termelés számai egy programokkal kiegészített számítási módszerrel, ún. előrejelzés (prognózis) segítségével 5 teljes hónapra belátható helyzetet tükröznek. A várható vágásokhoz az alapanyagadatok május végéig tételesen rendelkezésre állnak.

A vágóbaromfi-termelés 2011 és 2012 között beállt növekedése nem a termelés növekedésével, hanem a BTT tagsági körének bővülésével magyarázható.

A fajokat tekintve a pulykánál továbbra is fennáll a piaci okokra visszavezethető sajnálatos csökkenés.
A belföldi és export értékesítés időarányosan megfelelőnek tekinthető. Utóbbi magában foglalja a hízott (liba- és kacsa-) májak exportját is. A vágott baromfi exportja az I. negyedévben 85%-ban irányult az Európai Unióba. Itt megjegyezhető, hogy az egyéb – főleg Euró­pán kívüli – piacokon a magyar baromfitermékek még nem tudtak érdemi áttörést elérni, holott ez a kormány- és egyéb közösségi programokban az utóbbi években már komolyabb hangsúlyt kapott. Ez alól néhány vállalkozás kétségtelenül kivétel, legalábbis tendenciáját tekintve.

A víziszárnyasok adataiból az I. negyedévben még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni – elsősorban a liba – szezonális jellege miatt.

Az alapanyag termelés inputköltségeit röviden érintve a múlt év azonos időszakához képest a takarmányköltségek örvendetes csökkenése tapasztalható, mivel a broilertápoknál 15, a tojótápnál 25, a pulykatápnál 16 és a víziszárnyas tápoknál 5%-os árcsökkenés állt be. A napos alapanyagárak számottevően nem változtak.
A költségek csökkenéséből eredő előnyöket kívánatos volna a termelés és a piaci értékesítés fokozottabb növelésével jobban kihasználni.

1. táblázat. Baromfitermelés és értékesítés 2011–2014 (1000 tonna)
Forrás: BTT adatbázis, 2012, 2013
Megj.: *élő súly, **vágott súly

Fel kell tüntetni a tojások kilós árát

A Baromfi Termék Tanács tagszövetsége, a Magyar Tojóhibridtenyész­tők és Tojástermelők Szövetsége 2014. május 15-én sajtótájékoztatót tartott. A bevezető előadást Végh László, a szövetség elnöke tartotta, amelyet az alábbiakban foglalunk össze.

Áttörést hozhat a magyar tojáspiacon az az április 21-e óta hatályos szabályozás, amely előírja, hogy a kiskereskedelemben jól láthatóan fel kell tüntetni az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát is. A változtatással a fogyasztók is egyértelműen meggyőződhetnek arról, hogy a darabonként általában olcsóbb, kisméretű (S-jelölésű) tojások súlyra vetítve drágábbak a közepes vagy nagyméretű tojásoknál. A kilós ár feltüntetése hozzájárulhat ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az árletörő hatású tojásimportot, amely egy áprilisi felmérés szerint drasztikusan, több mint 50 százalékkal nőtt a múlt évihez képest. Egyelőre azonban nem minden üzletlánc tünteti fel megfelelő módon a kilós árakat, mert a jogszabályváltozás híre nem mindenhová jutott el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 21-e óta hatályos rendeletmódosításának lényege, hogy az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárának mérete nem térhet el jelentősen a darabáras jelzéstől. A kilós ár feltüntetése már korábban is kötelező volt, de azt az üzletláncok általában nem írták ki, vagy túlságosan kis betűkkel jelenítették meg, így a fogyasztók a különböző méretű tojások árait továbbra sem tudták összehasonlítani.

Csalafinta vevőcsalogatás

A vásárlók számára világossá kell tenni: nem biztos, hogy a legkisebb méretű („S” jelölésű) tojások a legolcsóbbak. Bár az „S” tojások darabonkénti ára többnyire valóban kisebb, súly szerinti összehasonlításban már általában kiderül, hogy a közepes vagy nagyméretű tojások vásárlása éri meg jobban.

Az üzletláncok eddig az olcsóbb darabonkénti árú „S” tojásokat vevőcsalogató céllal forgalmazták. E tojások nagy része importból származik, és nemcsak kiszorítja a magyar tojásokat az üzletekből, hanem le is töri a hazai árakat. A szövetség termelő tagja, a lajosmizsei Mizsetáp Kft. húsvét előtti, reprezentatív felméréséből kiderül, hogy az importtojások részaránya elképesztő mértékben, 54 százalékkal nőtt a múlt évihez képest a magyar üzletekben. Ezért a behozatal ma már rendkívüli mértékben rontja az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar tojástermelők piaci pozícióit.

Más országok ugyanis így szabadulnak meg tojásfeleslegeiktől. Az árletörő import egyik nagyon komoly következménye, hogy a hazai gazdálkodók termelési költség alatt kénytelenek értékesíteni. Ezért a behozatal visszaszorítására és az árak gyors normalizálására égetően szükség lenne, mivel a veszteségek miatt a hazai gazdálkodók termelési kedve csökken, és a tojáságazat egyre fenyegetőbb „negatív spirálba” sodródik. Ez pedig számos munkahelyet veszélyeztet, illetve azzal a következménnyel járhat, hogy a magyar tojástermelés drasztikus zsugorodásával önellátási szintünk tovább csökken, így egyre kiszolgáltatottabbá válunk a nemzetközi tojáspiacon.

Az úgynevezett A minőségi osztályon belül az „XL” tojások darabonként legalább 73, az „L” jelzésűek 63–73, az „M” 53–63, az „S” jelzésűek pedig legfeljebb 53 grammosak. A tájékoztatóra meghívott Bede Róbert mesterszakács poharakba leütve mutatta be a jelenlévőknek a három súlyosztályú tojások közötti szemléletes különbségeket. Ezen túlmenően gyakorlati példákon keresztül bizonyította a tojás gasztronómia területén hasznosítható előnyös tulajdonságait.

Tavaly jelentősen nőtt az „S” méret forgalma az alacsony ár miatt, és a kiemelt forgalmú időszakokban (húsvétkor és karácsonykor) a vásárlók továbbra is e méretet részesítik előnyben – összegzi a TESCO Globál Zrt. tapasztalatait Subák Gábor, a társaság beszerzője. Megítélése szerint a kiemelt időszakokon kívül az M-es és az L-es tojások forgalma erősödhet. A Tescóban a magyarországi termelői tojás aránya ma a teljes forgalom több mint 80 százalékát teszi ki, és az üzletlánc célja, hogy a magyar részarány elérje a száz százalékot.

Kazahsztán fejlődő baromfiipara

Kazahsztán volt szovjet köztársaságból lett független állam. Az ország óriási területen fekszik Ázsia délnyugati részén. A népesség száma a területhez képest alacsony. 16,9 millió fő. A mezőgazdaság kifejezetten külterjes mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést tekintve.
A növénytermesztés fő terményei a búza, köles, gyapot, míg az állatfajokat tekintve a használat és hasznosítás miatt a sok ló mellett főleg juhot, kecskét és tevét tenyésztenek.
A baromfi- és tojástermelés 1990-től mutat folyamatos növekedést. A baromfihús termelése a múlt évben az előző évhez képest 123 ezerről 125 ezer tonnára nőtt. Bár az USDA külpiaci becslése szerint a lassú növekedés oka eddig a magas takarmányköltség és az olcsó baromfi­import volt, a kormány ennek ellenére a hazai termelést ösztönözni kívánja, és azt 2020-ra 246 ezer tonnában jelölte meg.
A termelés struktúrájának korszerűsítésére jellemző, hogy 2012-ben a nagyvállalatok aránya 2007-hez képest másfélszeresére nőtt, és jelenleg 61%-os arányt képvisel.
A Mezőgazdasági Fejlesztési Program hétéves időszakban az egész agrártermelés korszerűsítését és a nemzetközi versenyképesség fokozását írja elő. Ebben számszerűen meghatározták a broilercsirke, a tojóhibrid és a szaporítóanyag éves növelésének mértékét. Emellett meg kell oldaniuk a magas takarmányköltségek és más területek problémáit. Ide tartoznak az állattartó épületek lehasználtsága, a magas energiaköltségek, a tenyészanyag-import függősége. Ez utóbbit a szülő- és nagyszülő állományok behozatalának, illetve hazai előállításának rendszerével kívánják gazdaságos irányba terelni.
Kazahsztánban a közel 17 milliós lakosság 2012-ben kereken 4 milliárd tojást és 315 ezer tonna baromfihúst fogyasztott, ami 232 darab, illetve 18,5 kg/fő fogyasztásnak felel meg. Az ez évben jelzett hazai termelés tojásból 3,5 milliárd darab, húsból 125 ezer tonna volt. Eszerint az önellátottsági fok 87, illetve – mindössze – 40%. Utóbbinál a 60% import beszállítói az USA, Oroszország és Ukrajna. A kormány nagy súlyt fektet a baromfihús-fogyasztás ösztönzésére, hangsúlyozva, hogy a sertéshús és a marhahús árához képest a baromfihús árszintje 50, illetve 41%-os, arról nem is beszélve, hogy a zömmel muzulmán vallású lakosság a baromfihúst preferálja. Ezért érthetőek a kormányzat fentiekben vázolt igen kemény és határozott célkitűzései a hazai termelés növelésére.
A Poultry Int. 53.3., valamint internetes információk nyomán: K.B.

Ajánlott kiadványokPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban A gazdáknak nincs pénzük arra, hogy alternatív tojótyúktartásra álljanak át