Nem elég támogatni a burgonyatermesztést

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó, 2018/03/24

A növény termőterülete hazánkban évről évre csökken, a költségek emelkedése, az időjárási kockázatok és az alacsony árak miatt egyre többen hagytak fel a termeléssel. A gazdálkodók pesszimizmusa miatt az idén is jó eséllyel folytatódik majd ez a tendencia. Tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – nyilatkozta a közelmúltban a Magyar Időknek Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke.

Mint elmondta, az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.
Az elnök szerint a megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul. Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van. A modernizáláshoz szükséges gépesítést azonban a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.

A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból. Mindenestre nagy igény volt az efféle támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.
A témában a részletekről két burgonyaforgalmazó cégnél Szabó Kristófot, az EURO SOL Kft. szaktanácsadóját, és Murai Györgyöt, az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Szabó Kristóf

Szabó Kristóf,
szaktanácsadó

– Milyen szerepet tölt be cége a hazai burgonyatermesztésben?

– Magyarország meghatározó vetőburgonya-forgalmazó cége vagyunk. Prémium vetőburgonyánk és termésfelvásárló tevékenységünk egyedülálló a hazai piacon. A cégcsoportunk által forgalmazott több mint 120 burgonyafajta közül hazai körülmények között mintegy 30 fajtát folyamatosan vizsgálunk, és kb. 9–10 fajtát tartunk a hazai kínálatunkban, fenntartva minden vásárlói igény kielégítését.

– Milyen a burgonya aktuális piaci helyzete?

– Részben a magas hazai áfa miatt a magyar burgonyatermesztők helyzete igen nehéz, mert a bőséges nyugat-európai termés fojtogatja a gazdáinkat még most is. Idén a vetőburgonya piaci helyzete sem túl rózsás, mivel korlátozott a rendelkezésre álló vetőburgonya mennyisége, és a gazdák fémzároltvetőgumó-vásárlási kedve sem túl nagy az imént vázolt helyzet miatt.

– 2017-től az étkezési burgonya is termeléshez kötött támogatásra jogosult. Mit lehet tudni a támogatás feltételeiről?

– Kulcsfontosságú, hogy csak fémzárolt vetőburgonyát használó termelők kaphassák meg a támogatást. Azok a termelők, akik nem fémzárolt vetőburgonyát használnak, azok nem a burgonyatermesztés optimumát kívánják elérni, pedig az mindenki számára elérhető. Az államnak csakis a nyomon követhető, az előre mutató termesztéstechnológiát lenne szabad támogatnia, hogy irányt mutasson a sikeres mezőgazdasági termeléshez és a versenyképes, fenntartható gazdálkodáshoz.

– Valóban csak egy radikális áfacsökkentés mentheti meg az ágazatot?

– A vetőburgonya, étkezési burgonya és újburgonya együttesen 5 százalékos áfakörbe történő sorolása jelentősen segítené a hazai gazdák boldogulását és az ágazat felvirágzását. Újra esélyt teremtene arra, hogy meg tudjanak élni a burgonyatermesztésből. De csak akkor, ha ezek a termékek valóban együtt kerülnek az 5 százalékos áfakörbe.
Szükséges továbbá a gazdák felkészültségének, technológiai fegyelmének a fejlesztése. Nem lehet a magyar és az európai piacon ócska termékkel megjelenni, még 5 százalékos áfa mellett sem. Ezt szakoktatással és a pályázati pénzek kiosztásakor a minimum szakmai kritériumok piaci szempontú meghatározásával lehet elérni. A burgonyatermesztést csak úgy, önmagában támogatni nem segíti meg az ágazatot. Az alacsony minőségű áru jelenléte lefelé nyomja a felvásárlási árakat, így korlátozza az értékesítési lehetőségeket. Kiszolgáltatottá teszi a gyenge minőséget előállítókat, de a jó minőséget termelőket is, akiknek azonban jelentősebb veszteségük van ebben a helyzetben.

– Aktuális burgonyabetegségek?

– A szokásos betegségekkel kell idén is számolni. Szerencsére a NÉBIH felügyelete mellett nagyobb kockázatú betegségtől nem kell tartanunk. Ami továbbra is komoly kockázati tényező viszont, az az ellenőrizetlen lengyel burgonya, ami magas kockázatú a Clavibacter (a burgonya baktériumos gyűrűs rothadása) szempontjából. Az 5 százalékos burgonya áfa ezt a kockázatot is csökkentheti, hiszen kevésbé fogja megérni ellenőrizetlenül behozni a lengyel burgonyát. Aki ilyen árut lát, feltétlenül jelentse a hatóságnak, mert az ilyen áruval kereskedők a saját honfitársaikat teszik tönkre nyerészkedő, önző, rövidtávú gondolkodásukkal.

– Hazai vagy külföldi fajtákat válasszunk?

– Ez nem szabad, hogy fajtaválasztási szempont legyen. A burgonyatermesztőnek ismernie kell a saját helyi adottságait, és ismernie kell a piacát, ahová a termését fogja értékesíteni. Mi is minden termelőnek segítünk a számára alkalmas fajta megtalálásában és a termésének az értékesítésében is. Folyamatosan szervezünk országszerte kísérleteket, hogy hazai termesztési tapasztalatok alapján tudjunk leendő partnereinknek fajtát ajánlani. A piaci hírek azt mutatják, hogy rózsahéjú fajták egyeduralma mellett egyre könnyebben értékesíthetőek a sárga héjú fajták is. Ez a héjszín mizéria egy vásárlói kulturális szempont, aminek a minőséggel semmilyen összefüggése nincs, de sajnos erősen rögzült nálunk.

– A minősített szaporítóanyag szükségessége, beszerzése, igazolása?

– A minősített, fémzárolt vetőgumó kellene, hogy a gazdálkodás alapja legyen. Rossz minőségű, ellenőrizetlen vetőgumót ültetve a gazdálkodó már eleve termésveszteséget könyvelhet el, bármit is tesz szántóföldön utána. A fémzárolt vetőburgonya igazolása pedig igen egyszerű, hiszen minden esetben fémzárcímkével, fémzárszámmal rendelkeznek a vetőburgonya tételek. Ezek egyedi, tételes azonosításra, nyomon követésre alkalmasak. Aki nem ír a számlájára fémzárszámot az vagy lusta, vagy rosszban sántikál, mert így lehetne a leginkább megkönnyíteni a termelők és az ellenőrző szervezetek munkáját is.

Murai György

Murai György,
ügyvezető

– Mindenekelőtt arra kérem, mutassa be röviden az Ön által képviselt céget!

– Az Agrico Magyarország Kft. egy holland szövetkezetet képvisel hazánkban. Az anyacéget 1973-ban alapították, éppen 45 évvel ezelőtt. A tipikusnak és hagyományosnak mondható szövetkezetnek jelenleg 1300 tagja van. Évente egymillió tonna vető- és étkezési burgonyát állít elő, amit főleg külföldre, 73 országba szállít. Az Agrico legjelentősebb ágazata a vetőburgonya, több mint 100 fajtája van oltalom alatt, amit a nemesítői hoztak létre. Érdekesség, hogy a fejlesztésből a hobbinemesítők is kiveszik a részüket. A szövetkezeti tagokból verbuválódott csapat szabadidejében a cégtől kapott alapanyagokból kisparcellákon, illetve fóliák alatt foglalkozik nemesítéssel. Talán meglepő, de szép számmal akad a 120 fajta között olyan, amit a hobbinemesítők hoztak létre.
Az Agrico Kft. elsőfokú vagy elit vetőgumót importál Magyarországra, és itt ezt értékesítjük, adjuk el a termelőknek A forgalmazott mennyiség a tavalyhoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent.

– Mi ennek az oka?

– A visszaesésnek mindenekelőtt van egy európai háttere. Nevezetesen, hogy Európában tavaly nőtt a termőterület, ráadásul a 2017-es év kimagaslóan jó hozamokat produkált. Ennek hatására burgonyából túltermelés következett be, ami, lévén, hogy mi is uniós állam vagyunk, Magyarországot is érinti. Itt jegyzem meg, hogy ebben a krízisben a mi szerepünk elenyésző, mi csak elszenvedjük a nagyok által kreált helyzetet.

Nos, a túltermelés lenyomta az árakat. Elég sok áru jön be Franciaországból nyomott áron, Lengyelországból pedig dömping áron. A kettő között az a különbség, hogy Nyugat-Európában megtermett burgonyának igen jó a minősége, ennek ellenére versenyképes a hazai árakkal. A lengyel így az árral tud teret nyerni, az más kérdés, hogy a termékük gyengébb minőségéről kevés szó esik. A pillanatnyi árak Nyugat-Európában kilogrammonként 11–13 cent/kilogramm körüliek. Magyarországon 40–50 forint a nagybani piacon az ár, úgyhogy a termelők eléggé elkeseredettek, éppen hogy a termelési költségüket megtermelik. Sokan hezitálnak, hogy folytassák-e egyáltalán a tevékenységüket. Válságról ezért nem igazán beszélnék, inkább csak egy hullámvölgyről. A burgonyára ugyanis jellemző, hogy piaci pozíciója évről évre változik, hol fent, hol lent van. A tavalyit megelőző két évben kifejezetten jól, tehát messze az átlag fölött szerepelt a burgonya. Más kérdés, hogy a termelők mindig a pillanatnyi helyzetből vonnak le következtetéseket, s most úgy látják, nincs min örvendeni.

– Támogatások?

– Ha jól emlékszem, tavaly vezették be a burgonyatermesztés támogatását, ami jó dolog lenne, ha nem csupán 70 ezer forintos összeget jelentene hektáronként. Ez a summa akárhogyan is de, csak gesztus értékű.

– Miért?

– Mert a termelési költség egy millió és másfél millió forint között van, attól függően, hogy ki mennyit áldoz rá. Öntöz-e egyáltalán – az öntözés szintén nagyban növeli a költségeket. Szóval ilyen termelési költségek mellett a 70 ezer forint inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, ettől még nem fog fellendülni az ágazat. Legfeljebb annyit éreznek a burgonyás gazdák, hogy rájuk is irányult némi figyelem.

– Mit hozna egy áfacsökkentés?

– Egy drasztikus áfacsökkentés minden bizonnyal áttörést hozhatna az ágazat számára. Pontosan azért, mert a termelők nagy része, például az őstermelők, áfakörön kívüliek. Ha ők megvásárolják a vetőburgonyát, ki kell, hogy fizessék a 27 százalékos áfát, de visszaigényelni már nem tudják. Az 5 százalékos áfa ösztönző lenne a termelők számára abban a tekintetben, hogy évről évre vásároljanak fémzárolt vetőburgonyát. Egy ilyen szezon után, mint a mostani, amikor nyomottak az étkezési burgonya árai, nincs meg a rávaló, hogy fémzárolt vetőgumót vegyenek, így visszaültetik az étkezési burgonya apraját. Vannak ugyan olyan fajták, amelyek megőrzik a jó tulajdonságaikat még ebben a szaporulati fokban is, de azért a fémzárolt vetőanyag sokkal biztonságosabb és értékesebb.

– Burgonyabetegségek

– Ami a legnagyobb problémát okozza és a legköltségesebb ellene védekezni, az változatlanul a burgonyavész (fitoftóra). Egy-egy fajta értékét az is befolyásolja, hogy mennyire ellenálló vagy esetleg rezisztens a fitoftórával szemben. Bizonyos fajták esetében ugyanis akár hetente is lehet permetezni, ami nagyon megdobja a termelés költségeit. A burgonyatermesztés egyik sarkalatos pontja, hogy a fitoftórával szemben minként lehet megvédeni egy fajtát. Van-e a génjeiben hordozott rezisztencia, és akkor ritkább védekezéssel megoldható a probléma, vagy ne adj’ isten fogékony erre a betegségre, ami akár hetente megismétlődő védekezéssel, vagyis fölösleges kiadásokkal párosul

– Mi a helyzet a különböző vírusokra való érzékenység vagy ellenálló képesség ügyében?

– Ez szintén egy sarkalatos pont. Általában a nemesítők egy fajtaleírásnál fontos tulajdonságként jegyzik, hogy a különböző vírusbetegségekkel szemben mennyire ellenálló egy fajta. A vírusbetegségekkel szemben, amelyeknek a levéltetvek a hordozói, meglehetősen nehéz védekezni. Mindenesetre levéltetvek elleni permetezés komolyan növelheti a termelési költségeket.

– Külföldi vagy hazai vetőburgonyát vegyünk?

– A hazai fajták pártolói részéről még mindig tartja magát egy tévhit, miszerint az úgynevezett „atlanti” fajták Magyarországon korábban nem őshonos betegségeket hordoznak. Ez így persze nem állja meg a helyét. Nekem az a véleményem, hogy a magyar fajták között is vannak kifejezetten jó anyagok, de nem mindegyik az. A mi 120 fajtánkból csak akad néhány olyan, ami megfelelő az itteni klímára, arra az éghajlatra, ami nem feltétlenül burgonyatermesztésre predesztinált. Mert Magyarországon kevés a csapadék, túl meleg van és száraz az idő. A burgonya inkább a mérsékelten meleg és csapadékosabb, párásabb klímákat kedveli. Mindazonáltal a külföldi és a magyar fajták között is vannak olyanok, amelyek igazán értékesek. A kettő együtt, a külföldi és magyar nagyon jól megél egymás mellett, és kiegészíti egymást. Kinek milyen fajtára van szüksége, megtalálhatja a magyarok, a holland, de akár a német fajták között is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai