Mondja marha, mért oly bús? - Kampány lett a marhahús!

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: kóbé, 2018/03/26

Győrffy Balázs elnök utalt rá, hogy a magyarországi fogyasztás fejenként és évente 2,0–2,5 kilogramm marha- és borjúhúsból, ami az egészségileg indokolt mennyiség és az uniós 6–8 kilogrammos átlag csupán harmada.

Növekvő állomány

Statisztikai adatok szerint Magyarországon a szarvasmarha-állomány 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta mintegy 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető, a húshasznú tehénállomány ugyanis 2004 óta mintegy négyszeresére (148 ezer egyedre) bővült – mondta a NAK elnöke.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt. Mindez rávilágít arra, hogy idehaza jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan étkezési célra tenyésztett húsmarhákat – tette hozzá Győrffy Balázs.

A statisztikai adatok alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarhaexport főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett. Magyarország marhahúsexportja és -importja egyaránt mintegy 12 ezer tonna körül alakult tavaly január és november között.

Növelni a fogyasztást, javítani a feldolgozást

– Bár a húsmarha-állomány növekszik, ez nem jelenti feltétlenül a fogyasztás bővülését. Jelenleg fejenként 2–2,5 kilogramm marha- és borjúhúst eszünk évente, ami az egészségügyileg indokolt mennyiség csupán harmada. Ezért döntöttünk úgy, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítésért. Célunk, hogy a hazai marhahúsfogyasztás megközelítse az uniós átlagot, ami 6–8 kilogramm évente – mondta Győrffy Balázs.

– Fontosnak tartjuk azt is, hogy fejlesszük a feldolgozóipart, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő, hiszen csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése. Ezek mentén a kamara az ágazat szereplőivel együttműködve kezdeményez és támogat minden ilyen irányú törekvést – tette hozzá a köztestület vezetője.

Hozzátette még: a most induló kampány során az agrárkamara mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő hasznos információkat adjon át.

Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője – aki maga is szarvasmarhatartással foglalkozik – elmondta, hogy a hús termelése és fogyasztása összefügg a mezőgazdaság termelési kultúrájának fejlődésével. A hús – így a marhahús is – alapvető élelmiszer, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz ugyanúgy hozzátartozik, mint a gabona, zöldség, gyümölcs vagy a tej.

A marhahúsról elmondható, hogy kiváló fehérjeforrás. Nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. A marhahús fontos vasforrás is, és magas cinktartalma erősíti az immunrendszert, foszfortartalma pedig erősíti a fogakat és a csontokat. Emellett a szarvasmarhatartás Magyarországon kifizetődő is, biztos megélhetést ad – húzta alá.

Újságírói kérdésre, hogy gazdaságos-e egyáltalán a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás a mindenféle támogatások nélkül, Süle Katalin elmondta, marhával foglalkozni egy életforma, sem ő, sem nagyon sok más tenyésztő tart kizárólag azért állatot, mert annak anyagi haszna van. Jelenleg a szarvasmarha-tartás Magyarországon kifizetődő, biztos megélhetést ad.

A kampány során a NAK azt tűzte ki célul, hogy a fogyasztók, illetve a nagyközönség megismerhesse a marhahús szélesebb körű felhasználási lehetőségeit. Emellett a kamara szakemberei a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok különböző részeinek vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő érdekes és hasznos információkat adnak át a jövőben, különböző témakörökre bontva. Idén még több hasonló rendezvényt szervez a kamara, ahol folyamatosan beszámol az eredményekről.

A sajtótájékoztatót követő látványkonyhás bemutatón Serényi Zsolt – a gasztrokultúrában ismert nevén: Tetovált Séf – hitelesen demonstrálta, hogyan lehet például combból tatárt, (nyers) nyakhúsból carpaccio salátát, hátszínből Stefánia steaket krumplipürével, lábszár-szeletből pedig „Osso bucco” túrós tésztát készíteni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai