Erik
Már áprilistól elérhetőek a hajtatott magyar zöldségek
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/04/11
Címkék: növénytermesztés, kertészet, zöldséghajtatás, vidékfejlesztési program
A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek. Az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot. A Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett igények alapján a zöldséghajtatás további fejlődése várható, ami a korszerű technológiák miatt nem csak a hozamokat és a minőséget javítja, de akár egy-egy hónappal meg is hosszabbíthatja a magyar termékek szezonját.
Magyarországon a zöldséghajtatásnak komoly hagyományai vannak. Jelenleg mintegy 2600 hektáron termesztünk üvegház és fóliasátor alatt zöldségeket. Az elmúlt években folyamatos fejlődés volt tapasztalható az ágazatban, melyhez hozzájárult a magyar termálenergia valamint az üvegházi technológiák korszerűsítése is. A legnagyobb termőterület a kiváló fényviszonyokkal rendelkező dél-alföldi régióban található, ahol megtermelik a hajtatott zöldségek mintegy nyolcvan százalékát.
A hagyományosan legkorábbi termékek közül a retek, a hagyma és a salátafélék mellett mára már a teljes választék – paprika, paradicsom, uborkafélék, hajtatott sárgarépa, káposztafélék – a korai kínálat része. A kiskereskedelmi láncok mellett folyamatos a termékek megjelenése a budapesti és a szegedi nagybani piacon is. Ezek alapján várható, hogy a következő hetekben minimálisra csökken a jellemzően mediterrán térségből származó import termékek kínálata.
Örvendetes, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett igények alapján a zöldséghajtatás további fejlődése várható, ami a korszerű technológiák miatt nem csak a hozamokat és a minőséget javítja, de akár egy-egy hónappal meg is hosszabbíthatja a magyar termékek szezonját. A korszerű üvegházak terjedése mellett a korábbi elavult fóliaházakat is fokozatosan felváltják a nagylégterű, korszerű fóliaházak. Jelenleg mintegy 400 ezer tonna hajtatott zöldségfélét állítanak elő Magyarországon, melynek 90 százalékát itthon értékesítik. A fejlesztések eredményeként növekvő árualap a jövőben lehetőséget biztosít az exportpiacok bővülő ellátására is. Ehhez viszont szükséges a termelők szorosabb együttműködése is, a sikeres közös értékesítés érdekében.
Vásárlói szempontból különleges értéket jelent, hogy a magyar hajtatott zöldségfélék minden nap frissen kerülnek a fogyasztók asztalára. A hajtatott termelés további értéke, hogy a zárt térben megvalósított biológiai növényvédelemmel vegyszermentesen lehet előállítani a különféle zöldségeket. Ezért is érdemes már mostantól a magyar zöldségeket vásárolni a fogyasztóknak!
Ajánlott kiadványok
Dr. Köck Oszkár - Dr. Priszter Szaniszló:
Gyógy- és fűszernövények a kertekben
Dr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés 
Dr. Szalai József:
Évszakok a kertekben
Borhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban
Ez is érdekelheti
Kukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)
A kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményei
A zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozóA magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelTalajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza