2026. 07. 03., péntek
Kornél
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Már áprilistól elérhetőek a hajtatott magyar zöldségek

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/04/11
Címkék: növénytermesztés, kertészet, zöldséghajtatás, vidékfejlesztési program

A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek. Az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot. A Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett igények alapján a zöldséghajtatás további fejlődése várható, ami a korszerű technológiák miatt nem csak a hozamokat és a minőséget javítja, de akár egy-egy hónappal meg is hosszabbíthatja a magyar termékek szezonját.

Magyarországon a zöldséghajtatásnak komoly hagyományai vannak. Jelenleg mintegy 2600 hektáron termesztünk üvegház és fóliasátor alatt zöldségeket. Az elmúlt években folyamatos fejlődés volt tapasztalható az ágazatban, melyhez hozzájárult a magyar termálenergia valamint az üvegházi technológiák korszerűsítése is. A legnagyobb termőterület a kiváló fényviszonyokkal rendelkező dél-alföldi régióban található, ahol megtermelik a hajtatott zöldségek mintegy nyolcvan százalékát.

A hagyományosan legkorábbi termékek közül a retek, a hagyma és a salátafélék mellett mára már a teljes választék – paprika, paradicsom, uborkafélék, hajtatott sárgarépa, káposztafélék – a korai kínálat része. A kiskereskedelmi láncok mellett folyamatos a termékek megjelenése a budapesti és a szegedi nagybani piacon is. Ezek alapján várható, hogy a következő hetekben minimálisra csökken a jellemzően mediterrán térségből származó import termékek kínálata.

Örvendetes, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaira beérkezett igények alapján a zöldséghajtatás további fejlődése várható, ami a korszerű technológiák miatt nem csak a hozamokat és a minőséget javítja, de akár egy-egy hónappal meg is hosszabbíthatja a magyar termékek szezonját. A korszerű üvegházak terjedése mellett a korábbi elavult fóliaházakat is fokozatosan felváltják a nagylégterű, korszerű fóliaházak. Jelenleg mintegy 400 ezer tonna hajtatott zöldségfélét állítanak elő Magyarországon, melynek 90 százalékát itthon értékesítik. A fejlesztések eredményeként növekvő árualap a jövőben lehetőséget biztosít az exportpiacok bővülő ellátására is. Ehhez viszont szükséges a termelők szorosabb együttműködése is, a sikeres közös értékesítés érdekében.

Vásárlói szempontból különleges értéket jelent, hogy a magyar hajtatott zöldségfélék minden nap frissen kerülnek a fogyasztók asztalára. A hajtatott termelés további értéke, hogy a zárt térben megvalósított biológiai növényvédelemmel vegyszermentesen lehet előállítani a különféle zöldségeket. Ezért is érdemes már mostantól a magyar zöldségeket vásárolni a fogyasztóknak!

Ajánlott kiadványokKerek Zoltán - Marselek Sándor:
A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések
Dr. Köck Oszkár - Dr. Priszter Szaniszló:
Gyógy- és fűszernövények a kertekben
Popp József - Oláh Judit:
Az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar vidékfejlesztési program
Dr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai Unió

Ez is érdekelhetiKukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)A kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményeiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza