Módosult a zöldítési rendelet

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/04/12
Címkék: KAP, közös agrárpolitika, zöldítés

Az állandó kultúrából kikerültek a kecskerutafajok, melyek azonban nitrogénmegkötő ökológiai fókuszterületként (továbbiakban: EFA) igényelhetőek.

Változnak továbbá az egyes EFA elemek definíciói is:
- erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv: erdőterülettel közvetlenül határos, támogatható szántóterületen az erdőszéllel párhuzamosan, egybefüggően minimum 30 méter hosszan elhelyezkedő, legalább három, legfeljebb tíz méter széles földterület;
- fás sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, minimum három, legfeljebb tíz-húsz méter széles földterület;átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amely
a) a szántóterülettől fizikailag elkülönül,
b) teljes sávszélességében lágy szárú növényzet legfeljebb öt, mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg, és
c) a szántóterülettel legalább harminc méter hosszan szomszédos;
(Fás sáv és az egységes kérelmében bejelentett szántóterület között legfeljebb öt méter szélességű, szilárd burkolattal nem fedett egyéb terület lehet.)
- táblaszegély: legalább 50%-ban lágy szárú növényzettel borított, legalább három és legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, földterület, amely a szántóterülettől fizikailag elkülönül, azzal közvetlenül, egybefüggően legalább harminc méter hosszan határos, továbbá teljes sávszélességében mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg.

Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett táblaszegélyen mezőgazdasági termelés nem folytatható, azon kizárólag kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás történhet.

2018-tól megszűnik a külön vizesárok-kategória, valamint a fasor, mely utóbbi - ahol releváns - ott beolvad a fás sáv elembe.

A konyhakert fogalma a következőképpen alakul: „olyan, a gazdaság más földterületeitől elkülöníthető terület, amelyen a gazdaság jellemzően saját felhasználására termelés folytat és teljesülnek a mezőgazdasági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek”.

A növényvédőszer-használati tilalom miatt meghatározzák növényvédő szer fogalmát.

Az állandó gyepterület kapcsán újdonság, hogy a nád nem képezi a gyepalkotó fajokat, azaz, ha a nád domináns az adott vegetációban, úgy a terület gyepként támogatásra nem jelölhető.

Diverzifikációhoz köthető változások

Egyazon nemzetségbe tartozó kultúrák közül a tönkölybúza (Triticum spelta) különböző növénykultúrának tekintendő. Vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői legalább egy komponens tekintetében egymástól eltérnek, akkor a keverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.

Kedvezően változnak a diverzifikáció alóli mentességi feltételek, miszerint, nem kell diverzifikálnia annak, akinek a szántóterület mérete tíz hektárnál kisebb; akinek a szántóterülete több mint 75%-a parlagon hagyott terület, ideiglenes gyepterület, hüvelyes növénnyel bevetett terület – nitrogénmegkötők -, vagy ezek kombinációja. A fennmaradó terület meghaladhatja a 30 ha-t, tehát a korlátot eltörölték.

Állandó gyep: pontosították, hogy vis maior ismételten akkor nem jelenthető feltört állandó gyepre, ha a vis maior a visszatelepítési kötelezettség alól mentesítené ismételten a gazdálkodót.

EFA

A hazai szabályozásban is rögzítették, hogy az EFA kötelezettség megállapításkor szántóterületnek minősül
- minden szántóföldi kultúrával hasznosított terület – beleértve a parlagterületeket is -,
- HMKÁ védett tájképi elem (fa- és bokorcsoport, gémeskút, kunhalom, magányosan álló fa, kis kiterjedésű tó) területe,
- támogatható területként nyilvántartott szántó területére eső vízvédelmi sáv és táblaszegély, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és
- minden EMVA jogcímen történt erdőtelepítés, amely a 2008. évben MePAR-ban támogatható területenként szerepelt.

A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és a támogatással létesített erdőterületek, akkor is beleszámítanak az alapértékbe, ha azokat a gazdálkodó nem jelölte EFA-nak.

Bevezették a táblával szomszédos EFA fás sávot; táblaszegéllyel közvetlenül határos fás sávokat, táblaszegélyek megfelelő paraméterek esetében (másodlagos EFA). A táblaszintű EFA elemek vonatkozásában bevezették a növényvédőszer-használati tilalmat (beleértve a csávázószert is). Ezen tilalom ismeretéről és alkalmazásáról a gazdálkodónak az egységes kérelemben nyilatkoznia kell, valamint vezetnie szükséges a Gazdálkodási Napló GN01, GN06, GN07 betétlapjait, melyeket öt évig meg kell őriznie. Ha a mezőgazdasági termelő a tilalmi időszakon kívüli időszakban használ növényvédő szert, akkor arra vonatkozóan a GN10 betétlapjait is vezetnie kell igazolásként.

Tilalmi időszakok:
- parlag – január 1-jétől augusztus 31-éig,
- nitrogénmegkötő növények – egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amely alatt a növény a területen van; csávázott vetőmag használata esetén az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerülhet elszámolásra,
- ökológiai másodvetés
- erdőszélek menti sáv – egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amely alatt a növény a területen van; csávázott vetőmag használata esetén az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerülhet elszámolásra.
- energetikai célú fás szárú ültetvény – fennállás időszakában sem növényvédő szer, sem műtrágya nem használható

A növényvédőszer-használati tilalom alól kizárólag a 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet következő vis maior eseményei mentesíthetik a mezőgazdasági termelőt: az ügyfél növényállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés. Nitrogénmegkötő növények esetében a minősítettvetőmag-használatot nem csak címkével, hanem számlával, illetve a minősítést igazoló bizonyítvánnyal is igazolhatja a gazdálkodó.

Az ökológiai fókuszterületi mentességi kategóriák esetében is törölték a 30 ha-os korlátot, tehát a meghatározott %-os értékek vonatkozásában a fennmaradó szántóterület meghaladhatja a 30 ha-t.

Az ökológiai másodvetésben alkalmazható növények körébe beemelték a „meliorációs retek” növényt.

A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület szorzószáma 0,7-ről 1-re, míg a rövid vágásfordulójú fásszárú energetikai ültetvény esetében a szorzó 0,3-ról 0,5-re emelkedett.

Ajánlott kiadványokKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatábanGalgóczi Dóra:
Legyél csak elég jó(l) ...ha már nem vagy tökéletesPopp József - Oláh Judit:
Az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar vidékfejlesztési programDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés

Ez is érdekelhetiAz uniós agrártámogatások és az átmeneti nemzeti támogatások is biztosítottak a 2021-től kezdődő átmeneti időszakbanVisszavont diverzifikációs pályázat: megoldás várható 2020-banAgrár- és élelmiszeripari innovációk finanszírozása EU-s forrásokból