Rozália
A gombafogyasztás segíti a D-vitamin-szint növelését!
Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK, 2018/05/04
Címkék: gomba, gombatermesztés
Az éves 1-1,5 kg-os személyenkénti gombafogyasztás duplája lenne az ideális, amihez a hazai csiperke- és laskagomba-termesztés kiváló alapul szolgál. A NAK szerint ez elősegítené a lakosság D-vitamin-szintjének javítását is.
A D-vitamin pótlásának fontosságát jelezte a Házi Gyermekorvosok Egyesületének képviselője az M1 aktuális csatorna május 3-i reggeli műsorában, kiemelve, hogy ezt a vitamint szinte kizárólag csak mesterséges módon lehet pótolni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – egyetértve a D-vitamin bevitelének fontosságával – felhívja a figyelmet arra, hogy a természetes D-vitamin-források közül a gomba az egyik legkiválóbb, fogyasztásának fokozásával jelentősen növelhető a szervezet D-vitamin szintje.
A műsorban elhangzott: ez a vitamin elsősorban az immunrendszernek, a cukorháztartásnak, valamint az idegrendszer működésének és fejlődésének egyik alapvetően szükséges anyaga. Mint az egyesület elnöke közölte, riasztóak a magyarországi statisztikák, a lakosság körében alacsony D-vitamin-szinteket mértek: a gyermekek 30 százalékának, a felnőttek hozzávetőlegesen 60-80 százalékának alacsony, illetve 20-30 százalékának kritikusan alacsony a D-vitamin-szintje.
Magyarországon az egy főre eső gombafogyasztás igen alacsony, mindössze 1-1,5 kilogramm évente, míg Nyugat-Európában ennek a duplája. Hazánkban a két legjelentősebb termesztett gombafaj a csiperke- és a laskagomba. A magas ásványianyag- és vitamintartalmú, értékes fehérjéket és zsírsavakat tartalmazó gombafélék itthon inkább ősszel-télen keresettek, pedig az év további időszakában is érdemes őket felvenni a változatos étrend alapanyagai közé. Látható tehát, hogy jelentős tartalékok vannak még a hazai fogyasztás növekedésében, amit a NAK az elmúlt évben elindított gombafogyasztást ösztönző promóciós programjával és ez évtől egy – európai uniós támogatású – promóciós programmal is támogat.
A fogyasztás nem múlhat a termelésen, ugyanis a hazai gombatermelés az utóbbi években növekedett, a 2008-ban regisztrált 18 ezer tonnás mennyiségről mára közel 30 ezer tonnára bővült, nagyjából 15-20 milliárd forintos éves termelési értéket produkálva. A megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, ezek közel 60 százaléka exportra kerül.
Ajánlott kiadványok
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 4.
Deák Tibor:
Élesztőgombák a természetben és az iparban
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 10.
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 11.
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatotManapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza