2026. 06. 24., szerda
Iván
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A gombafogyasztás segíti a D-vitamin-szint növelését!

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK, 2018/05/04
Címkék: gomba, gombatermesztés

Az éves 1-1,5 kg-os személyenkénti gombafogyasztás duplája lenne az ideális, amihez a hazai csiperke- és laskagomba-termesztés kiváló alapul szolgál. A NAK szerint ez elősegítené a lakosság D-vitamin-szintjének javítását is.

A D-vitamin pótlásának fontosságát jelezte a Házi Gyermekorvosok Egyesületének képviselője az M1 aktuális csatorna május 3-i reggeli műsorában, kiemelve, hogy ezt a vitamint szinte kizárólag csak mesterséges módon lehet pótolni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – egyetértve a D-vitamin bevitelének fontosságával – felhívja a figyelmet arra, hogy a természetes D-vitamin-források közül a gomba az egyik legkiválóbb, fogyasztásának fokozásával jelentősen növelhető a szervezet D-vitamin szintje.

A műsorban elhangzott: ez a vitamin elsősorban az immunrendszernek, a cukorháztartásnak, valamint az idegrendszer működésének és fejlődésének egyik alapvetően szükséges anyaga. Mint az egyesület elnöke közölte, riasztóak a magyarországi statisztikák, a lakosság körében alacsony D-vitamin-szinteket mértek: a gyermekek 30 százalékának, a felnőttek hozzávetőlegesen 60-80 százalékának alacsony, illetve 20-30 százalékának kritikusan alacsony a D-vitamin-szintje.

Magyarországon az egy főre eső gombafogyasztás igen alacsony, mindössze 1-1,5 kilogramm évente, míg Nyugat-Európában ennek a duplája. Hazánkban a két legjelentősebb termesztett gombafaj a csiperke- és a laskagomba. A magas ásványianyag- és vitamintartalmú, értékes fehérjéket és zsírsavakat tartalmazó gombafélék itthon inkább ősszel-télen keresettek, pedig az év további időszakában is érdemes őket felvenni a változatos étrend alapanyagai közé. Látható tehát, hogy jelentős tartalékok vannak még a hazai fogyasztás növekedésében, amit a NAK az elmúlt évben elindított gombafogyasztást ösztönző promóciós programjával és ez évtől egy – európai uniós támogatású – promóciós programmal is támogat.

A fogyasztás nem múlhat a termelésen, ugyanis a hazai gombatermelés az utóbbi években növekedett, a 2008-ban regisztrált 18 ezer tonnás mennyiségről mára közel 30 ezer tonnára bővült, nagyjából 15-20 milliárd forintos éves termelési értéket produkálva. A megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, ezek közel 60 százaléka exportra kerül.

Ajánlott kiadványokDr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 9.
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás II.
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 10.
Lakatos Ferenc - Szabó Ilona:
Erdővédelem - Tölgyeken előforduló károsítók és kórokozók

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza