2025. 05. 12., hétfő
Pongrác
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fiatal gazdák – VP – finanszírozás

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: AGRYA, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, 2018/05/03

2018. februárban a budapesti Fiatal Gazda Konferencián mutatta be a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA „Az ügy, ami összeköt – Nemzeti minimum az agrár nemzedékváltásért” címet viselő anyagát.

A javaslatcsomag teljes terjedelmében elérhető a www.agrya.hu weboldalon. 2018. március 28-án sajtóbeszélgetés keretében tekintették át a vidékfejlesztési támogatásokhoz és a finanszírozáshoz kapcsolódó ügyeket.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan jelentősen átalakult a fiatal mezőgazdasági termelők részére biztosított támogatások rendszere. Egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszer született, amely teljesíti azt a célt, hogy fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosít új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását.

A Vidékfejlesztési Program külön Fiatal Gazda Tematikus Alprogram keretében segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket. A beruházási jellegű fejlesztések esetében (pl. kertészet, állattenyésztés, öntözésfejlesztés) mintegy 39 Mrd Ft forráskeret áll rendelkezésükre, így a tervezetten 40–50%-os alaptámogatási intenzitás mellett +10 százalékpontos többlettámogatási intenzitásban részesülhetnek. Ennek keretében 2018. március 20-ig mintegy 37 milliárd forint került megítélésre, közel 1000 fiatal gazda számára. Ez az adott felhívásokon támogatott kérelmek 15%-a, a megítélt támogatási összeg 18%-a. A beruházási felhívásokon a jogosult fiatal gazda kérelmek 91%-a támogatásban részesült. A jogosult fiatal gazdák beruházási támogatási igényének 90%-a megítélésre került (1. táblázat).

1. táblázat. Fiatal gazdák – 2B fókuszterületről nyújtott támogatásai

Az alprogram egyik meghatározó intézkedése „A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása” című pályázat, amelyet 2016. december 20-án jelentetett meg a Miniszterelnökség. Ennek keretében újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozás támogatására, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésére nyerhető forrás. A fiatal gazdálkodók 40 000 eurónak megfelelő forintösszegre 2017. március 16-tól 2017. június 30-ig nyújthatták be támogatási kérelmüket. Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette. Több mint 3000 jogosult kérelem került tartalmi értékelésre, 38 milliárd forint támogatási igénnyel. A kérelmekről tervezetten 2018. március 31-ig született döntés.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója bemutatta, hogy 2017. év végére több mint 238 milliárd forint összegű hitel és közel 17 ezer ügylet mögött állnak kezességgel, ez a többszöröse a néhány évvel ezelőtti kezességgel biztosított hitelösszegnek (1. ábra). Az AVHGA fontosnak tartja a fiatal gazdálkodók támogatását, amely kettős célt szolgál, egyidejűleg ösztönzi az agráriumban működő vállalkozók generációváltását, fiatalítását, valamint segíti a vállalkozások vidéken való megmaradását. Ezért az alapítvány kiemelt figyelemmel kezeli e vállalkozói kör erősítését, a fennálló állományból 4500 kezesség fiatal vállalkozó finanszírozási ügyletéhez kapcsolódik.

Az utóbbi időben megfigyelhető a beruházások élénkülése, ami főként a Vidékfejlesztési Program (VP) pályázatainak köszönhető. A VP projektjeinél az AVHGA segíti kezességével a felmerülő finanszírozási igényeket, legyen szó akár bankgaranciáról, támogatás előfinanszírozó hitelről, forgóeszköz- vagy hosszabb futamidejű beruházási hitelről. A fiatal gazdák esetében a 40 ezer euró alaptámogatás mellett ugyanúgy felmerül az igény a projektek kivitelezéséhez a banki források igénybevételére. Míg a bankok szemében a fiatal gazdálkodók, kezdő vállalkozások hitelképessége probléma lehet, az alapítvány kezességét kezdő, azaz lezárt évvel még nem rendelkező vállalkozások is igényelhetik. Ekkor az üzleti terv adatai kerülnek figyelembevételre a minősítés során.

A közeljövőben realizálódik a KAP támogatási rendszer új struktúrája, ami bizonytalanságot jelent mind a pénzügyi intézményeknek, mind a vállalkozóknak. Az AVHGA feladata, hogy az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlenebb időszakban is mérsékelje a bankok kockázatát és kezességével a gazdálkodók mellett álljon.

Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke bemutatta a „Nemzeti minimum az agrár nemzedékváltásért” javaslatcsomag finanszírozásra vonatkozó részleteit. Az induló, gazdaságot átvevő fiatalok számára fontos lenne, hogy hosszú távra meg tudják tervezni a fejlesztési folyamataikat, egymásra épülő beruházásokat tudjanak megvalósítani. Ehhez kiszámítható finanszírozási környezet szükséges. A közvetlen támogatásoknál szükségesnek tartják a fiatal gazda kiegészítő támogatás továbbvitelét, kibővítését (%-os mérték és korlát emelése).

A vidékfejlesztési forrásoknál továbbra is szükséges a többoldalú megközelítés: a gazdaság-indító tőketámogatáson túl a versenyképesség javítását célzó fejlesztési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása (a versenyképességet javító, tárgyi eszközökbe történő beruházási támogatások, innovatív technológiák alkalmazásának ösztönzése, környezetbarát, energiatakarékos beruházások preferálása) alapvető fontosságú a fiatal gazdálkodók számára a diverzifikáció, a több lábon állás megteremtése, a mezőgazdaságon kívüli, alternatív jövedelemszerzési tevékenységek segítése mellett.

A gazdaságátadások ösztönzését szolgáló korábbi orientációs eszközök újragondolását tarjuk szükségesnek, akár hazai finanszírozási eszközökkel is kiegészítve vagy helyettesítve (pl. gazdálkodók korábbi nyugdíjazásának lehetősége).

Induló vállalkozások esetében legtöbbször a tőke- és fedezethiány, valamint a gazdálkodói múlt hiánya a hitelfelvétel akadálya. A mostani, beruházásoknak kedvező kamatkörnyezet hosszabb távon való fennmaradására nincs garancia, ezért egy fiatal gazdálkodóknak szóló speciális hazai hitelprogram (kamattámogatott hitel, garanciavállalással) kidolgozása indokolt. Összességében egy új típusú, de nem példa nélküli finanszírozási konstrukció kidolgozását érdemes megfontolni, ami a jelenleginél nagyobb finanszírozási keretet tudna biztosítani egy gazdaságot indító vagy átvevő fiatal számára. Az AGRYA a javaslatok további egyeztetésére tesz javaslatot.


AGRYA, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetség

JÓ ÁLLAPOTBAN TELELTEK ÁT AZ ŐSZI VETÉSEK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a vegetációs időszak kezdetével elvégezte az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce első tavaszi állapotminősítését.

Az őszibúza-vetéseket a téli fagy nem károsította jelentősebb mértékben. A 955 ezer hektáros vetésterület közel 90 százalékán jó vagy közepes az állomány állapota. A felázott talaj hátráltatta a tavaszi fejtrágyázást, de a jelentések szerint a táblák jelentős részén sikerült azt időben elvégezni. A csapadékos tavaszi időjárás miatt mindenhol számítani kell a gombás betegségek – különösen az előző években komoly kárt okozó sárgarozsda –megjelenésre, ezért a védekezésre kiemelt hangsúlyt kell fektetniük a gazdálkodóknak.
Az enyhe, hótakaró nélküli tél a várakozások ellenére nem okozott kipusztulást az őszi káposztarepcénél. A 270 ezer hektáros vetésterület több mint kétharmadán jó, további 25 százalékán közepes minőségű az állomány. A fejtrágyázást a repcénél is nehezítette az időjárás. A kora tavaszi rovarkártevők már megjelenek a táblákon, az ellenük való védekezést sok helyütt hátráltatja a felázott talaj.
A 230 ezer hektáron termesztett őszi árpa jól bokrosodott, a fagy nem károsította a növényeket. Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű. Ugyanez mondható el a 97 ezer hektáros tritikálé és a 27 ezer hektáros rozs vetésterületről is.
A tél folyamán az 1,62 millió hektáros őszi kalászos gabona és őszi káposztarepce terület 1 százalékán, mintegy 17 ezer hektáron pusztult ki a vetés, főként a belvíz miatt.

BESZÁLLÍTÓI ALOSZTÁLY A KAMARÁBAN

Szántóföldi növénytermesztést fő- vagy melléktevékenységként mintegy 200 ezer kamarai tag végez, az áprilisban megalakult alosztály az őket kiszolgáló szaporítóanyag-, növényvédőszer- és mezőgépgyártókat, -előállítókat, -forgalmazókat, illetve a tápanyag-utánpótlással foglalkozó vállalkozásokat is tömöríti.
A NAK szántóföldi növénytermesztési osztályának tevékenységét Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke felügyeli. Az alelnök az osztály keretében megalakuló alosztály első, április 10-i ülésén hangsúlyozta: a közel 400 ezres kamarai tagság több mint fele fő- vagy melléktevékenységként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik vagy érdekelt az ehhez kapcsolódó beszállítóiparban. Az alelnök örömét fejezte ki, hogy a beszállítói szegmens széles körben képviselteti magát az alosztály munkájában, hiszen nagyon fontos, hogy a kamara közvetlenül ismerje meg a megoldandó problémákat, közösen dolgozhassanak az előrevivő elképzeléseken.
Mint Petőházi Tamás, az országos szántóföldi növénytermesztési osztály elnöke elmondta, fontos, hogy a magyar agrárium nem független a világgazdasági folyamatoktól, így nagyon lényeges a tudásmegosztás, az információátadás. Az alágazat egyik fontos kihívásának nevezte az esetleges krízishelyzetek kezelésére való felkészülést, valamint a fordított áfa várható megszűnése miatt 2019-től induló új áfaszabályokra való felkészülést, illetve a versenyképesség erősítését, a hatékony innovatív technológiák elterjesztését. Az elkövetkező időszak fontos vállalásaként említette az ajánlati fajtalista elindítását takarmánykukoricában, majd őszi búzában – ami természetesen a beszállítókat is érinti.
A beszállítóipari alosztály – melynek vezetője Feczák Gábor – tagjai részéről már az alakuló ülésen is több téma felvetődött. Így például a növényvédelmi támogató tevékenységek, a gépgyártásban a hazai részarány növelése, az illegális, hamisított szerek elleni fellépés, a tápanyag-utánpótlás fontosságának hangsúlyozása, valamint fontos terület a növényi szaporítóanyag felügyeleti rendszer átalakításának lehetősége.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program Lead: Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.
Fenntartható minőségbiztosítás a takarmány- és élelmiszeriparban
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet kap a takarmány- és élelmiszeriparban, hiszen a termelés optimalizálásával nemcsak költséghatékonyságot érhetünk el, hanem csökkenthetjük a termelési folyamathoz kapcsolódó erőforrás-felhasználást is. A minőségbiztosítás ebben kulcsszerepet játszik, hiszen segítségével biztosítható, hogy a termék megfelel a kimondott vagy kimondatlan igényeknek.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza